Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-12 / 290. szám

Teremfoci Nemzetközi emléktcrna a salgótarjáni sportcsarnokban Kiss Gyula és Zsédely Sán­dor, az SBTC volt labdarúgói emlékére, valamint a nemzet­közi gyermekév alkalmából kispályás labdarúgótornát rendez az STC-öregfiúk csa­pata. A mérkőzéssorozatra szombaton kerül sor a salgó­tarjáni sportcsarnokban. Az STC A és B csapata mellett részt vesz az SKÜ. a Nagy- bátony és Szécsény öregfiúk- együttese, s a tornát nemzet­közivé teszi a csehszlovák vámőrség labdarúgóinak meg­hívása. A kétszer 15 perces mérkőzéseket két hármas cso­portban bonyolítják le. Vár­ják a csarnokba a teremfocit kedvelő közönséget és különö­sen a gyermekeket, akik térí­tés nélkül tekinthetik meg a találkozókat a nemzetközi gyermekév alkalmából. A két hazai csapat keretének tag­jai : Horváth. Szőke, Geszti. Oláh. Szalai. Taliga, Szojka. Jeck, Kmetty, Toldi. Kakuk. Kökény. Angyal. Veres, Far­kas. Mester. Szűcs, Gecse, Ba­ranyai, valamint két „újonc”, Boskó Béla és Répás Béla. Kiss Gyula (1920—1963) 19 éves korától látszott az SBTC felnőtt labdarúgócsapatában, összesen 367 NB I-es mérkő­zésén lépett pályára és ezt a csúcsot salgótarjáni labdarúgó azóta sem szárnyalta túl. Klub- szeretete is példás volt: sok Kiss Gyula fővárosi nagycsapat kereste fel ajánlataival, de ő hűséges maradt városához és csapatá­hoz. Az aktív labdarúgást 1958-ban hagyta abba, és a felnőttcsapat intézője lett. To* vábbra is szívesen játszott az üzemi bajnokság mérkőzésein. Egy ilyen alkalommal 1963- ban a találkozó félidejében rosszullétre panaszkodva jött le a pályáról és nem sokkal' később egy igazi sportszív örökre megszűnt* dobogni. Zsédely Sándor (1924—1974). Tatabányáról került Salgótar­jánba 25 éves korában. Az SBTC első csapatában 74 mér­Zsédely Sándor kőzést játszott. A technikás, gyors balszélső elsőként ölt- hette magára a magyar vá­logatott labdarúgók címeres mezét a salgótarjániak közül. 1949. október 16-án Bécsben a Práter Stadionban a 4—3-as győzelmet aratott magyar együttes csatára volt. Miután abbahagyta az aktív játékot, továbbra is a klubnál maradt, az ifjúsági labdarúgókkal fog­lalkozott. ötvenéves korában ragadta el a halál. A nemzetközi torna meg­rendezésével e két sportember emlékének adózik a Salgótar­jáni TC. Sportaktiva-értekezletek (4.) Fejlődött a sportmozgalom a rétsági járásban A közelmúltban került sor Rútságon az MSZMP járási bizottságának szervezésében a helyi kommunista sportaktíva- értekezletre. A tanácskozáson részt vettek a pártalapszerve- zetek titkárai, a községi taná­csok elnökei, iskolaigazgatók, valamint a sportkörök elnökei és aktívái. Varga József, az MSZMP járási bizottságának titkára részletesen ismertette az MSZMP Politikai . Bizott­ságának 1979. március 27-i ha­tározatát, illetve értékelte a rétsági járás testnevelésének és sportjának helyzetét. A re­ális értékelést követően szá­mos hozzászóló mondotta el véleményét. Macska Emil járási sportfel­ügyelő hozzászólásában a ve­zető, irányító munkáról, vala­mint a sportmozgalomban nél­külözhetetlen társadalmi mun­kások szerepéről, azok jobb megbecsüléséről beszélt. Maj- nik László, a járási KISZ- bizottság titkára, szólt az Ed­zett ifjúságért mozgalom ta­pasztalatairól, ráirányítva a figyelmet a jobb szervező munkára, mozgósításra. A tömegsport és az iskolai test­nevelés fontosságára hívta tel a figyelmet hozzászólásában Nagy J. László Nagyorosziból. Maróti János (Romhány SE) bemutatta a sportegyesület munkáját, szakosztályait, ered­ményeiket. Várják a tehetsé­ges fiatalokat a szakosztálya­ikba, lehetőséget biztosítva nekik a továbbfejlődésre. Ró­ka Mihály, az egyesület el­nökségi tagja a községek ösz- szefogását kérte, hogy a spor­toló fiatalokat irányítsák Romhányba a járás egyesüle­tei. Erre számos jó példa volt már, röplabdában élen járt e vonatkozásban Nagyoro­szi és Rétság. Győri Ferenc (Rétság HVCS SE) hozzászólásában a társa­dalmi munkások nagyobb megbecsüléséről, a szakember­gondokról, az iskolai sport- versenyek szervezéséről, az új formák bevezetéséről szólt. Az Edzett ifjúságért mozgalom kezdete óta — Várszegi Ist­ván, a rétsági általános iskola igazgatója szerint — előrelé­pés történt a sportmozgalom­ban, a rétsági járásban is. Az iskolai tornaterem biztosított a sportolni vágyóknak. Inkább a szemlélet javításában van­nak feladatok. Mezőfi János, a járási hivatal elnökhelyette­se inspirálta a tanácsi vezető­ket a feladatok jobb ellátásá­ra. A sportmozgalom sikere érdekében minden tanácsi ve­zetőnek többet kell tenni a jövőben. Gyetvai József, az MHSZ járási titkára, a szövet­ség sajátos feladatairól szólt, felhívta a figyelmet az együtt­működés fontosságára. A ta­nácskozás Varga József titkár összefoglalójával ért véget. M. E. Á Hátra Mgtsz kisterenyei téglagyára értesíti vevőit, hogy a TÜZÉP-telepeken kiváltott utalványaikkal haladék­talanul keressek fel a gyárat szállításütemezés végett. A kiváltott utalványok csak 1979 december 31-ig érvényesek Magabiztos a Kaiserslautern Ma este 2o órakor kezdődik az 1. FC Kaiserslautern—Diósgyőr UEFA Kupa mérkőzés, a harma­dik forduló visszavágója. A nyu­gatnémet együttes az észak­magyar városban aratott 2—0-ás győzelemmel várja az újabb síp­szót, és ez egyeseket túl maga­biztossá tesz. Nem így az edzőt, Karl-Heinz Feldkampot, aki így vélekedik: „Bizonyos vagyok ben­ne, hogy az első mérkőzésen a nyolc válogatottat felvonultató Di­ósgyőr kissé félvállról vett ben­nünket. Ezért vesztettek. Nem akarunk hasonló hibát elkövetni. Biztosra veszem, hogy a magyar csapat támadó taktikával és fel­fogásban játsza az újabb mérkő­zést, ezért jó lesz vigyáznunk.” A Diósgyőr tervezett csapata: Veréb — Szántó, Salamon, Váradi, Kutasi — Oláh. Tatár, Görgei — Borostyán, Szalai, Fekete. A találkozó játékvezetője a spa­nyol Guruceta. / Országos tanácskozás Testnevelés tagozatok tíz éve ORSZÁGOS konferencia színhelye volt a napokban a Népstadion Pressterme. Ab­ból az alkalomból hívták ösz- sze a résztvevőket, hogy ép­pen tíz éve vezették be a test­nevelés tagozatos általános is­kolai oktatást hazánkban. Mintegy négyszáz érdekelt — testnevelő tanár, iskolaigaz­gató, egyesületi vezető, sport­iskolái oktató, művelődésügyi és sport-szakigazgatási vezető, szakfelügyelő — gyűlt össze a megbeszélésre. A tanácskozás elnökségében ott voltak az Oktatási Minisztérium, a Test- nevelési Főiskola és az Orszá­gos Testnevelési és Sporthiva­tal magas rangú vezetői is. Lochmayer György, az OTSH főosztályvezetője nyitotta meg a konferenciát, majd dr. Nagy Tamás, a sporthivatal elnök- helyettese tartott referátumot a testnevelés tagozatos iskolák és a sportszervek, egyesületek együttműködéséről. Elmondta, hogy 1963-ban készült először országos intézkedési terv az utánpótlás kiválasztására és megfelelő foglalkoztatására, felkészítésére a versenysport­hoz. Egy évtizeddel ezelőtt tartalmi fejlődés kezdődött ezen a területen a tagozatok beindításával, még a kísérle­tezés, az útkeresés jegyében. Kialakult az egységes tanterv és követelményrendszer. Ezt bizonyos stagnálás követte, majd Három évv,el ezelőtt megkezdődött a stabilizálódás, kialakultak a testnevelés ta­gozatos középiskolák is. Az idő is bizonyította az intézke­dés helyességét, szükségessé­gét. Igaz, ma sem mindenütt adottak hozzá a feltételek, hiá­nyos az együttműködés, és nem mindig szerves része az oktató-nevelő munkának ez a tagozatos rendszer. Ideális az együttműködés kezdettől a legmagasabb szín­tű oktatási és sportszervek között. A KISZ-vezetőknek azonban még nem mindegyi­ke fogadta el, hogy a sport- tevékenység bizonyos fokon túl politikai munka is. Javult a sport tagozatosok állandó or­vosi ellátása és felügyelete. Fejlődik az együttműködés ezen a területen az országos és a budapesti, illetve megyei sporthivatalok között. A 170 érintett általános iskolában 35 ezer, 26 ilyen középiskolában 3100 tanuló jár testnevelés ta­gozatra. A versenysport-után­pótlás mellett egészséges, ak­tív, jól fejlett, ügyes fiatalok kerülnek ki innen. ÁLLAMI és párthatároza­tok foglalkoznak , a további feladatokkal. Ezek szerint a helyenként elszigetelődött test­nevelés tagozatokat az oktató­nevelő munka szerves részévé kell tenni. Minden szinten ja­vítani kell az együttműködést az érintett szervek, intézmé­nyek, szakemberek között. Ja­vítani kell a sportági kivá­lasztást is és a tehetségekkel való differenciált foglalkozást. A jövő ígéreteit csak a szük­séges feltételek biztosításával lehet „beváltani”. Az iskola oldaláról közelí­tette meg a kérdést dr. Han-' ga Mária oktatási miniszter- helyettes előadása. Kiemelte a fiatalok testnevelésével és sportjával kapcsolatos intéz­kedések jó hatását, amihez hozzájárult a egyéb tanulmá­nyi terhek csökkentése is. Ki­emelkedő szerepe van e sike­rekben a tanácsi művelődési osztályok szakembereinek, irá­nyító és támogató munkájuk­nak is. Jó tendencia a sport­egyesületek és a tagozatos is­kolák javuló együttműködése, bár nem mindenütt mentes a problémáktól. Változóban van a szemlélet, s ez az edzettebb, harmonikusan képzett, egész­ségesen terhelhető fiatalok egyre nagyobb számának kö­szönhető. Javul az együttmű­ködés oktatók, a- sportve­zetők és a szülők-: között is. Egyértelműen bizonyítja az eltelt időszak, hogy a sport és a tanulás magas szinten is egyeztethető, sőt a magatar­tásra is jó hatással van a rendszeres sportolás. A már említett gondok kö­zé tartozik a testnevelő taná­rok nagymértékű fluktuációja, az olykor késve érkező iskolai kikérők elintézésének ügye. a fizikai és sporttevékenység még jelentkező lebecsülése he­lyenként. Néha az edzői ön­zés, a sportági sovinizmus vagy a gyors eredményhajhá- szás áldozatává válnak a gye­rekek. Sok szülő is többre tartja a szakközépiskolai vagy szakmunkásképzést a testne­velés tagozatos oktatásnál, pe­dig életkor szerint az utóbbi előbbrevaló, ha ilyen irányú tehetségről van szó. További feladat a tagozatos iskolai munka szervezeti kereteinek! bővítése, korszerűsítése, a ta-; nulók sporthoz való kötődésé­nek erősítése az illetékesek: közös összefogásával. A tago­zatok létrehozása indokolt volt, hiszen hozzájárult a verseny-: sport utánpótlásának erősíté-j séhez, az országos színvonal- emelkedéshez, az egészsége­sebb nemzedék fejlődését és a nemzeti dicsőség ügyét szol­gálja kezdettől fogva. A hozzászólók között dr! Pintér Attila, az Egészségügyi Minisztérium munkatársa és dr. Székely Gabriella, az OTSI főorvosa az iskolaorvosi és sportorvosi tevékenységről szóló módszertani levelet is­mertette. Több iskolaigazgató és sportvezető is felszólalt.' Répássy László, a Nógrád me­gyei TSH módszertant főelő­adója a helyi tapasztalatokról számolt be a plénum előtt. A megye három általános és egy középiskolai tagozatos osz­tályában jól hangolják ösz- sze a diáksportot a tanulással! Magas fokú a fizikai képes­ségek fejlesztése, megoldott a sportiskolákba irányításuk! Nemcsak sportbeli, hanem ta­nulmányi eredményük és ma­gaviseletük is jobb a testne­velés tagozatosoknak a kont- rollosztályba járókénál. Na-i gyobb edzettségük, munkabí-’ rásukrúttörő-oltmjMa! és baj­noki sikereik is 'bizonyítanak.’ Mindez a jól képzett, lelkes testnevelő tanároknak kö­szönhető. AKAD PERSZE itt is javH tanivaló a beiskolázáson, sí tagozatos osztályokból az ál­talános tantervűekbe való átJ irányítás gyakorlatán, (a szük­ségeshez képest elenyésző az ilyen esetek száma), a tagoza­tokba járók aránván (25—38 ° n). a soortszer- és felszerelés­ellátottságon. A gondokkal együtt is pozitívak (általában)1 a tagozatos testnevelésoktatás Nógrád megyei tanas^talatai. (várkonyi) Tömegsportverseny Szécsényben Áz ELZETT gyáregység nyerte a Rákóczi Kupát Leszoktunk az egészséges életmód olyan elemeiről, amely a szervezetnek nélkü­lözhetetlen. Ilyen a rendsze­res testmozgás is, amelyre, általában nem célszerűen használjuk fel a szabad idő aktív, pihenésre is alkalmas részét. — Űj módszerekre, for­mákra van szükség a tömeg­sportban — mondja Széplaki Péter, a szécsényi sportegye­sület tömegsportfelelőse. Az elmúlt évben Rákóczi Kupa elnevezéssel a kispályás lab­darúgást szerető csapatok ré­szére vándorkupát alapítot­tak. Elnyeréséért az idén már növekvő érdeklődés mutat­kozott. Ezt bizonyítja, hogy tíznél is több csapat küldte be nevezését. — Tömegsport-tevékeny­ségünk rangos eseménye volt a Rákóczi Kupa, amelyre két csoportba osztottuk a munka­helyek és a KlSZ-alapszerve- zetek csapatait... A tömegsportfelelős nem kis örömmel mondta el, hogy nemcsak a szécsényi munka­helyekről. hanem a környék­beli községekből is érkezett nevezés. Példaként Benczúr­jaivá és Nagylóc KISZ-csa- patait említette. — Milyen volt a kupaver­seny tapasztalata? — Sok olyannal szolgált, amit feltétlenül figyelembe kell venni a jövőben. Egyet- kettőt a kedvezőtlenek közül említenék; a rendszeres sport- tevékenységnek a kifejezője nem az, hogy csak beneve­zünk egy-egy versenyre, ha­nem részt is veszünk azokon. Sajnos, egy-két munkahely csapata rendszeresen távol maradt — mondja kissé bosz- szankodva. Az ilyen irányú felfogás bizonyára visszafogja az adott területen a „versenylendüle­tet”, és arra is rámutat, hogy a munkahelyi vezetés nem kellően gondolta át, hogy a munkaidőalap csökkentése nélkül miként biztosítsa a dolgozók részvételét a külön­böző tömegsportversenyeken. — A kupaversenyt a jövő­ben nem hagyhatjuk' az év utolsó hónapjaira — utal újabb tapasztalatra Széplaki Péter. —. Most gond volt a korai sötétedés: erre a prob­lémára a kiírás időpontjában nem gondoltunk. — Milyen volt a légkör a játéktéren és körülötte? — Néhány mérkőzés iránt nem várt érdeklődés mutat­kozott. A játék általában sporszerű és baráti volt. Azok a csapatok viszont, akik túl­becsülték önmagukat, a vesz­tésre álló helyzetben néha átlépték a sportszerűség ha­tárát, és ilyen esetben kény­telenek voltunk a figyelmez­tetés eszközeivel élni. — Mennyiben segítette a kupa a versenysportot? — Ügy érzem, hogy nem kellően, mert a versenysport­tal foglalkozó vezetők a mér­kőzések során nem keresték a tehetséges, szakosztályi te­vékenységre is alkalmas spor­tolókat. Pedig két'három fia­tal itt is megmutatta, hogy alkalmas a magasabb szintű sportkövetelmények teljesíté­sére is. — Ki nyerté a Rákóczi Ku­pát? — A két csoport győztese, a nagyközségi tanács költség- vetési üzeme és az ELZETT gyáregység második csapata vívta a döntőt. A sportszerű mérkőzésen a helyzeteit jól kihasználó és jobban is ját­szó gyári csapat győzött 4—1 arányban, így a kupára új­ból az ELZETT nevet vésik rá. A győztes csapat vezetője, Reznicsek László mondja: — Csapatunk valamennyi tágja példát mutatott a mér- kőzéssorozaton. Utólag úgy érezzük, hogy nem a döntő volt a legnehezebb -mérkő­zés, hanem a szécsényi ÁFÉSZ csapata elleni talál­kozó — magyarázza. — Már; csak öt perc volt hátra és' 2—0-ra vezettek ellenünk. In­nen fordítottunk, három gólt rúgtunk a hátralevő időszak-, ban. — Kik voltak a győztes csapat tagjai? — Tóth László, Rácz And­rás, Lantos Sándor, Kovács László, Balogh Ferenc, líomár László, László Gyula, Bab- csány János, Varga Tyászló, Ispán Zoltán — sorolja a sa­ját nevét nem említve. A jövő évi tömegsportter­veket a közeljövőben készí­tik el a nagyközség munkahe­lyein. A tömegsportfelelős el­mondta, hogy sportolási al­kalomban nem lesz hiány. A szakszervezeti bizottságok felelőseinek az a feladata, hogy a tömegsportprogra­mok költségei a jóléti és kulturális alapból, valamint az alapszervezeti költségve­tésből megtervezzék és biz­tosítsák. Ez annál is fonto­sabb, mert több munkahe­lyen még az alapvető sport­eszközökkel sem rendelkez­nek. r. a. NÓGRÁD — 1979. december 12,, szerda /

Next

/
Oldalképek
Tartalom