Nógrád. 1978. október (34. évfolyam. 232-257. szám)
1978-10-07 / 237. szám
Színházi esték FILMJEGYZET i Pomádé király új ruhája A salgótarjáni színházi évadkezdés, enyhén szólva, nem éppen telt ház előtt zajlott le. Pedig —, ahogyan a József Attila Művelődési Központ munkatársai tájékoztattak — valamennyi előadásra- csaknem teljesen bérletben elkeltek a belépőjegyek. De hát, ugye, ez már így szokott lenni, s lassan természetesként fogadjuk el — főként, ha operáról van szó — a bérletes akciók félházait. Bármennyire is az elevenünkbe vág: Salgótarjánban az operának még nem alakult ki a széles, társadalmi rétegeket átölelő, számban is igazán jelentős láb*ra, noha az eltelt utóbbi évSzed , fejlődését, melynek üteme nem lebecsülendő, csak az oktalan rosszindulat tagadhatná. A Pómádé király új ruhája olyan mű, amellyel újabb és újabb híveket lehet toborozni ITi operának. Története ele- íánsan könnyű, intellektuálisan szellemes, a benne rejlő „üzenet” kortalan, vagyis minden korban érvényes lehet, zenéje játékosan vidám, csi- lingelően humoros, groteszk, ízig-vérig mai muzsika. Fel- szabadulás után íródott operai zeneirodalmunk — úgy vélem, — első gyöngyszeme, bár ner gyedszázados futama a mai színpadig nem mentes az át-, meg átdolgozásoktól. Ránki György vígoparája kísértetiesen hasonló ut,at járt be a vele egykorú Vidróczki daljátékkal. A rádiónak készült, majd az Állami Operaház számára átdolgozták, s színpadon éppen huszonöt évvel ezelőtt jelent meg először. (Részben ez a jubileum is magyarázza a debreceni bemutatót). Aztán gyermekoperává formálta a szerző, s hosszú ideig e „címke” alatt fémjelezték. így elképzelhetőnek tartom azt is, hogy a salgótarjáni előadást ezért tekintették meg szokatlanul kevesen, azt gondolván, gyermekded játékot látnak majd. E hiteket táplálhatja, hogy Károlyi Amy librettója egy világhírű meseíró, a dán Andersen írásából készült. A mesével, a játékossággal —, ami az előadást illeti — egyébként nincs gond: színész, rendező, díszlet- és jelmeztervező minden kínálkozó lehetőséget megragad a humor kiaknázására. Csak ez a történet — bármi furcsán hangzik — sokkal több egyszerű gyermekmesénél. Akár felnőtt példázatnak is beille- nék. Hogyan leckézteti meg Po- mádia ostoba királyát, talpnya- ló, korrupt udvaronchadát két száműzött mesterlegény? Hogyan lesz a semmiből Kincset érő, pompás ruha? A szerepek játszi egyszerűséggel, sokféleképpen helyettesíthetők: a király lehet akár egy gyárigazgató, vagy tsz-elnök, az udvartartás tisztségviselői pedig a két említett vezető körül nyüzsgő siserehad. Persze, meséről van sző, tehát a bene- lyettesítésekkel csínján kell bánnunk, ámbár — a közmondás tökéletes —, akinek r.em inge, nem veszi magára. Kertész Gyula a remek tempójú, látványos, hangulatos előadás rendezője szerencsés kézzel nyúlt Ránki operájához. A mese tartólécein izgalmas társadalmi, etikai mondandókat fogalmazott meg, szándékosan és okosan felerősítve a ma is elképzelhetően lehetséges, netán valójában is munkálkodó gondolatokat. Munkatársai hozzá hasonló invencióval dolgoztak. Körösi Sándor díszletei meglehetősen kevés elem felhasználásával is, kedvesen idézik fel a mesevilágot, Pomádé király udvarát. Olyan színpadképet alkotott, amely a leporellók rajzainak hangulatát idézi. Mesébe illően beszédesek, leleplezőek Gregus Ildikó jelmezei. Az udvari etikett groteszk koreográfiáját Kaszás Annamária tervezte dús leleménnyel. Ezúttal az énekesi gárda tagjai is tisztességgel álltak helyt. E vígopera szerepeinek eléneklése senkit nem állított különösen nehéz feladat elé, s a közelítően azonos nagyságú feladatokat voltaképpen azonos színvonalon teljesítették az énekesek. Az általunk látott első előadás szereplői közül egy árnyalattal kiemelkedett Tóth József a király, Kecskés Sándor és Börcsök István a két mesterlegény, Pelle Erzsébet Rozi, Pallos Gyöngyi az udvari bolond és L. Bíró János a fő- ruhatárnok szerepében. A Pomádé király nem igényel nagyzenekart. A debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar néhány tagja megfelelő kíséretet biztosított az előadáshoz Tarnay György értő vezetésével, aki most megmutatta, hogy nemcsak dirigálni, hanem zongorázni is tud. A Csokonai Színház jó előadást produkált. Sulyok László Szőrén „A kezdet kezdetéi kétféle fiimi megoldás kínálkozott számunkra: vagy az eredeti történetet dolgozzuk föl, amely fordulatos és izgalmas, ha úgy tetszik hazafias kalandfilmnek is felfogható, vagy teremtünk egy olyan metafórát, amelyben a »történelem lelke» nyilatkozik meg. •.” — olvashattuk a „80 huszár” című film társírójának, Csoóri Sándor költőnek nyilatkozatát, a Filmvilág 1977/22. számában. A filmbarátok előtt nem volt kétséges, hogy Csoóri Sándor és Sára Sándor, a film operatőr rendezője, a két lehetőség közül az utóbbit fogja választani. Ismerve a — más alkalmakkor Kosa Ferenc filmrendezővel kiegészülő — Csoóri—Sára—Kosa alkotóhármas korábbi filmjeit, ez várható volt, hiszen hármójuk munkásságát a filmtörténet lapjain elsősorban a költői fogantatásé, gondolati filmek jegyzik. A napokban bemutatott új alkotásuk történetét — az 1848-as szabadságharc egyik jelentős, ám kevésbé ismert, mozzanatát — is költői szférákba emelték- De a „80 huszár” című film láttán úgy tűnik, az alkotók ezúttal rossz lóra tettek... Nemcsak Paál Farkas kapitány huszárjai hullottak ki sorban a nyeregből, a szőrén megült Pegazus sem vitte fel lovasait a Parnasszus csúcsára A film „költői” olyan akadályokkal találták szemben magukat, melyeken még szárnyas lovukkal sem tudtak átjutni. Pedig ezeket az akadályokat önmaguk állították fel- Meglehet, túlságosan bíztak mondandójuk erejében, s úgy gondolták könnyűszerrel megzabolázhatják az epikus feldolgozást kínáló történetet. Az első ilyen akadállyal az alkotók sajátos módon birkóztak meg — megkerülték. Anélkül, hogy átfogó képet adtak volna az események hátteréről — in médiás rés —, „megszöktették” Paál Farkas huszárkapitány századát. Hogy honnan és pontosan mikor, arra nézve vajmi kevés információt adtak. Megelégedtek azzal, hogy a film első kockáin feltüntették az 1848-as évszámot. (Azt, hogy helyileg egy lengyel kisvárosból Indult haza a csapat, azt már a nézők kor- és nyelvismeretére bízták.) A szökés miértjére még csak-csak tudtuk a választ, ahogyan az egy korabeli jegyzőkönyvben ránkmaradt „a szökés gyanítható oka: hazaszeretet”- Más jellegű film esetében talán be is érnénk ennyivel. De az alkotók szándéka, mint tudjuk az volt, hogy az esemény — túlmutatva önmagán —, történelmi metaforává váljon. EhMai tévéajánlatunk 16.55: Soha többé. Egy tragikus történelmi évfordulóról emlékezik meg ez a dokumentúmfilm. Negyven evvel ezelőtt, pontosan 1938- szeptember barmincadikán határozták el Csehszlovákia sorsát, idegen nagyhatalmak vezetői; Hitler, Mussolini- Chamberlein és Daladier. Az alkudozás színhelye München volt. Így is vonult be a történelem drámai lapjainak oldalára: müncheni diktátum! Ex a végezetes megegyezés milliók sorsát döntötte el hosszú évekre. ,A negyvenedik évfordulóra emlékezvén most láthatnak az utódok egy korabeli filmíclvéteiekből készített csehszlovák öszeállí- tá$t. Valódi-e a Ha valaki festményt „tökéletesen” akar hamisítani, akkor nagyon elmélyült tanulmányokat kell folytatnia, hogy a régmúlt időkben használatos festékanyagokkal és kötőanyagokkal régi vászonra, vagy falapra a megfelelő technikával festhessen, és élethűen invitálhassa mindezen anyagok természetes öregedőét is. De a természettudós — a művészettörténésszel együttműködve — még így is eléggé megbízható módon meg tudja ítélni, hogy eredeti, vagy pedig hamisított műalkotásról van szó. A természettudományos festmény vizsgálat oknak a pigment, a festékanyag sokoldalú ,,kival!atá?a” a célja. A szakemberek jól tudják, hogy egy-egy festékanyagot mettől meddig használtak a közel-, vagy régmúlt időkben. A pigment kémiai elemezése ióformán mindent elárul a v,itatóknak. óz ec'kori ola-z és a holland ólomfehér pclNÓGRÁD - 1973. október 7., szombat dául észrevehetően különböző mennyiségű réz és ezüst nyomelemet tartalmaz, ami emissziós színképelemzéssel könnyen megállapítható. Tömegspektrométerrel végzett elemzéssel gyorsan eldönthető, hogy milyen eredetű egyik-másik ultramarin. A röntgenes mikro- struktúra-vizsgálat segítségével az antimonólom és a nápolyi sárga összetételére derülhet fény. Az infravörös színképelemzés segítségével nemcsak azt lehet megállapítani, hogy a művész olajfestéket, vagy temperafestéket használt-e, hanem azonosíthatók a különböző olajok, gyanták, eny- vek, növényi gumik és fehér- jevegyületek is. A festmény röntgenfelvétele megmutatja a művész „keze írását”, azt, hogy egyhuzamban festett-e, vagy pedig gyakran korrigálta ecsetvonásait. Az tnfravoröi felvételek a festés folyamatáról adnak értékes felvilágosítást, mivel az infrafény átvilágít a felső rétegeken és láthatóvá teszi az alattuk levő képet. Egy Rembrandt-festmény vizsgálata éj egyben restaurálásra való előkészítése az NDK-beli Schwerin! múzeumban. hez pedig elengedhetetlenül szükséges lett volna, a nézőknek biztos támaszpontot adni. Ennek hiányában csak kapkodtuk fejünket a „költői szféra” légüres terében, ahol a film szereplői a legváratlanabb pillanatokban citálták, egyébként, valóban irodalmi igényű szövegeiket. Még mielőtt felelevenítettük volna a tanórákon szerzett — s az idők folyamán bizony megkopott —, ide vonatkozó ismereteinket, a szökevény huszárok már a Kárpátok havasainál ütöttek tanyát. (Megjegyzem, ha az álkotóknak az volt a céljuk, hogy a film nézőit hiányos történelmi ismereteik pótlására késztessék, elérték céljukat.) Azonban a film nemcsak a történelmi szituáció bemutatásával maradt adós, de a kort alaposan ismerő nézőket meg is tévesztette. Luká- csy Sándor, a Filmvilág legutóbbi számában szóvá is tett egy ilyen hibát. A „80 huszár” története elsősorban a híres Lenkey-huszárszázad szökésének dokumentumaira épül, amely 1848. tavaszára tehető- Ugyanakkor a filmben, Zichy gróf akasztását illusztráló röpiratot találnak az egyik katonánál. Ez viszont ’48. őszén, szeptember 30-án, történt, mikor a külföldön állomásozó huszárszázadokhoz már nyílt felhívást intézett a korábban óvatoskodó magyar kormány. így tehát a film „eszmei mondanivalója”, az időponttól függően más és más jelentést hordoz. A film első harmada után, végképp bebizonyosodott a „metafora” szándék kudarca. Ezzel szemben a vetítési időből maradt még közel másfél óra, és Paál Farkas —ugyancsak kudarcra ítélt — századának is megmaradt csaknem teljes legénységeFigyelmünk ettől kezdve, egyértelműen a cselekmény fordulataira irányult. Mivel, gondolatilag nem sikerült — fittyet hányva az alkotók szándékának —, érzelmileg próbáltunk közelíteni a filmhez. Sára azonban olyannyira ügyelt arra, hogy filmje mentes legyen a nacionalista felhangtól, hogy érzelmileg sem engedte közel a nézőt hőseihez. Ez a túlzott óvatosság odáig vezetett, hogy a filmnek nem is voltak egyéni hősei. A néző igazán senkivel sem tudott azonosulni a szereplők közül, következésképpen a film katartikus élményt sem adott. Ámbár a rendező a visszafogott megjelenítésben sem volt következetes- A sztori kínálta „könnyebb” utat nem tudta, talán nem is akarta teljesen megkerülni. Néhol ő is engedett a csábításnak, és a gondolat izgalmát a kaland izgalmára cserélte fel. Ezek a hol kommerszízű, hol naturalizmusba torkolló jelenetek érdekes tanulsággal szolgáltak. A Pegazust máskor oly biztonsággal megülő alkotók, szükség esetén sem képesek felpattanni hús-vér hátaslovakra. Kiderült: úgy hoz- .zászoktak „költői” stílusukhoz, hogy ha akarnak sem tudnak „hétköznapi” filmet, mondjuk kalandfilmet csinálni. Mindenesetre tény, hogy az izgalmasnak szánt jelenetek unalmasak, a „vad” összecsapások helyenként nevetségesen bárgyúra sikerültek- Kár, mert a nézőnek az volt az érzése, talán mégis szerencsésebb lett volna a témát természetének megfelelően filmre vinni. Az alkotók korábbi filmjeiben megszokott szellemi izgalmak elmaradtak, s ezt nem tudták mással pótolni. Mi marad meg emlékezetünkben a „80 huszár” című filmből? Néhány szépen fo- tografált, „költői” képsor. Pegazus hátáról — nyereg nélkül — ennyire futotta. Pintér Károly Munkás kulturális hetek A salgótarjáni öblösüveggyár Kossuth Lajos Művelődési Házában ma 9 órától rendezik meg a szakszervezeti bizalmiak megyei vetélkedőjét. Az Építő-, Fa_ és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó alapszervezetek bizalmijainak 3—3 fős csapata vesz részt a versenyben, összesen az a hét csapat, amelyik az üzemi vetélkedőkön a legeredményesebben szerepelt. A Salgótarjáni Ruhagyár dolgozóinak és a rétsági járás öntevékeny művészeti csoportjainak találkozóját vasárnap 15 óra 30 perckor rendezi meg a gyár kultúrtermében a művelődési bizottság. A műsorban a nézsai kórus, a rét- sági^ Börzsöny táncegyüttes, a banki néptánccsoport és a kétbodonyi kórus lép fel. Szemelvények hangzanak el Csanádi János verseiből ég Kő- Szabó Imre írásaiból. A rétsági járás amatőr művészeti csoportjainak bemutatkozását játékos ifjúsági klubdélután követi. A kulturális élei intéz mérnkei Bulgáriában 34 500 kulturális Intézmény működik, színházak, filmszínházak, könyvkiadók, rádió- és televízióállomások, képtárak, múzeumok, könyvtárak, kultúrotthonok. Több mint 170 millióan látogatják évente az egymilliót meghaladó különféle rendezvényt; az érdeklődök az évente 50 millió példányban kiadott 3700 új könyv, illetve 470 játékfilm közül válogathatnak, 37 ezer rádióadás és négyezer órás évi tv-program műsorait hallhatják, illetve tekinthetik meg. A könyvtárak olvasóinak rendelkezésére 60 millió kötet áll. Az egyik legnépszerűbb szórakozás a mozilátogatás. A felszabadulás előtti 155 film- színházzzal szemben ma több mint 3,5 ezer működik. A látogatók száma Is megnőtt azóta: 13 millióról 114 millióra. A játékfilmek mellett az ismeretterjesztő filmeknek szintén nagy a közönségük. A látni- és tanulnivágyő bolgárok szívesen látogatjÍK a múzeumokat is. Ma 193 múzeum két és fél millió kiállítási tárgya várja őket. Az elmúlt évben több mint 15 millióan éltek ezzel a lehetőséggel, köztük csaknem 3 millió volt a külföldi látogatók száma. A kulturális élet fejlődését mutatja a hivatásos művészek mellett az amatőr együtteseit számának gyarapodása, tevékenységük színvonalának emelkedése. Jelenleg tizenkét és fél ezer amatőr művész- együttes működik az országban 376 856 taggal. i
