Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-25 / 59. szám

6 KOSRADI NÉPÚJSÁG 1962. július 25. Orvosok, ápolók A megyei kór­ház gyermek- gyógyászati osz­tályán gondos munkát végez­nek a megbe­tegedett gyerme­kek gyógyításá­ért. Ma már a megbetegedések gyógyításában országosan is kiváló eredmé­nyeket érnek el, amelyhez az osz­tály valamennyi orvosa, ápolója munkájával hoz­zájárul. Az osz­tály főorvosa, dr. Kárászt Benő gyermekgyó­gyász. Néhány képet közlünk az osztály életéből. Vali nővér a a fecskendőket . készíti elő a gyere kékért­Az ijesztgetésről — Néhány megjegyzés két nagymama beszélgetéséhez Fent: Gyakori vendég Bozó Józsika, Galgóczi doktor­nő hörghurutot állapított meg 1A fi z elmúlt hét egyik napján az SZTK ren­delőjében, a gégészeti osztá­lyon voltam, hogy beteg tor­komat kezeltessem. A vára­kozók közé vegyülve vártam, míg rámkerül a sor. Leültem egy padra. Velem szemben idősebb nő ült, csendesen kötögetett. Nemsokára másik idősebb nő jött egy 4—5 éves kisleánykával. A kötögető nő mellett ültek le. Láttam, hogy a kisleányka kisírt szemmel érkezett. A kötögető idős nő beszédbe eredt a most jött nagymamával. Ö is látta, hogy a kisleányka sír. Azonnal megkérdezte — inkább a nagymamától, mint a kisleánytól, — hogy miért sír? Talán csak nem félsz? — kérdezte. A kisleányka helyett a nagymama felelt. Megkísérlem leírni azt a pár­beszédet, amit ott hallottam. — Már vagy ötödször va­gyok itt az unokámmal és ez a buta gyermek mindig sír és reszket, ahelyett, hogy örülne, amiért a doktor bácsi meggyógyítja. — Nekem is van egy uno­kám, éppen ilyen, mint Te, de az sokkal rendesebb gyer­mek, mert az sohasem sír, ha a doktor bácsi egy kicsit kiecseteli a torkát. Hisz’ az nem is fáj. — Mondtam is ennek a gyáva leánynak, ha még egy­szer sír, hát én odaadom a rendőrnek, vigye el valami sötét börtönbe és csukja be. — Az nagyon jó lesz. Az ilyen síró leányokat a rend­őrnek kell adni. Van nekem egy rendőr" ismerősöm, éppen itt szokott állni a kórház előtt. Szólok neki, hogy vigye el ezt a rossz leányt. — Hallod, mit mond a né­ni? Te rossz gyermek! — Bizony és annak a rend­őrnek jó vastag lánca is van és az ilyen síró gyermekeket jó szorosan meg is szokta lán­colni. Tovább nem hallgathat­tam ezt az épületes beszédet, rámkerült a sor. önkéntelenül is arra gondoltam: bizony, én sem szívesen jöttem ide. Ami igaz, az igaz, nem valami kel­lemes dolog, ha az embernek a torkát ecsetelik. Minden együttérzésem azé a kislányé volt Szomorúan gondoltam arra, hogy minden jószándék mellett, mennyit gyötörheti a nagymama ezt a helyes kis­lányt. Arra is gondoltam: miért mondja a nagymama, hogy a torokecsetelés nem fáj, amikor igenis fáj és igen kellemetlen művelet. (Egy kis huncutsággal arra is gondol­tam, hogy én bizony a két nagymamát „adnám át” egy kicsit egy szigorú rendőr bá­csinak, egy kicsit őket kötöz­ném meg szorosan lánccal és egy kicsit őket tenném be a sötét börtönbe.) Mert kedves jó nagymamák és kedves jó szülők! Az ijeszt­getés, rémítgetés nem jó ne­velési eszköz. Ne ijesztgetés­sel, hanem az igazság megis­mertetésével neveljünk. Jól em­lékszem arra, amikor a gyer­mek nevelésében az ijesztge­tések, rémítgetések még jelen­tős szerepet játszottak. En­gem is fenyegettek apró csíny­tevéseimért azzal, hogy elvisz a drótostót. Eléggé „feketén” állott előttünk a kéménysep­rő is, aki már nagyobb vét­keink megtorlására kiszemelt személlyé lépett elő. Rémiszt­getik a szülők gyermekeiket mumussal, krampusszal, bá­tyus emberrel, stb. Kedves jó szülők, nagyszü­lők! Ne tegyék ezt. Helytelen útra vezet ez a nevelés. A drótostót — ma már ismeret­len alakja — nagyon tisztes­séges, dolgozó ember volt, aki nagy fáradozások árán tartot­ta el családját és magát és sok vidéki kisember drága pénzen szerzett edényét fol­tozgatta meg és tette használ­hatóvá még sokáig. A rendőr a nép vagyonának, békéjének őre. Nem szabad a rendőrt úgy állítani a gyer­mek elé. mint akinek csak az a hivatása, hogy kis, emberi hibákat toroljon meg. A ké­ményseprő munkáját is meg kell becsülnünk és megbecsül- tetnünk. Nincs mumus, nincs kram­pusz. Ne akarjuk elhitetni gyermekeinkkel, hogy ilyen misztikus alakok léteznek. Ez megöli a gyermek önállóságát, kiöli a gyermekekből a bátorsá­got. Mi olyan gyermekeket akarunk nevelni, akik az élet valóságát és igazságát isme­rik meg az iskolai és az ott­honi nevelésen keresztül. Az iskola munkájának eredmé­nyeit ne romboljuk le nem­létező, misztikus alakokkal való rémisztgetéssel. Nem jó, ha a gyermek otthon mást hall, mint az iskolában. Tudjuk, hogy a nagyszülők hatalmas segítséget jelentenek a gyermek nevelésében és na­gyon kívánatos, hogy a nagy­szülők az ijesztgetés, rémíszt- getés helyett az igazságra ne­veljék unokáikat. Ügy nevel­jék, hogy azokból öntudatos, becsületes, bátor emberek váljanak. Czeretném, ha ez a kis ^ írás eljutna ahhoz a két nagymamához, akikkel az SZTK rendelésén véletlenül találkoztam és akiknek be­szélgetése arra késztetett, hogy azt leírjam. Vasárnapi mérleg Baleset nem veit, de ittas vezeti igei Vasárnap az autósok és motorkerékpáros kirándulók rekordforgalmat bonyolítot­tak le a megyében. Az ország­utak megteltek az autós és motorkerékpáros kirándulók­kal. Mint az illetékes rendőr­ségi hatóságok közölték, a re­kordforgalom ellenére sehol nem történt baleset. Ezzel szemben a járőrök több he­lyein a motorkerékpárosoknál ittasságot állapítottak meg A A karancsaljai úton megállí­tották Mészáros Béla zagyva­rónai lakost, aki ittasan ve­zette motorkerékpárját. A cserháthalápi úton Laczkó István becskei lakost állítot­ták meg, aki ittasan vezette motorkerékpárját. Kétbodony- ban pedig Debrőezi Ignác romhányi lakost, aki Berva- mopedjét használta italosán. Művészvendégek kiállítása Három hete tartózkodnak Salgótarjánban a Képzőmű­vészeti Főiskola festő növen­dékei, akik ezúttal már a harmadik nyáron szervezték meg művésztelepeiket a nóg­rádi bányákban, gyárakban és üzemekben. A főiskola 23 festőnövendéke Blaski János főiskolai tanár irányításával mintegy ezer vázlaton örö­kítette meg eddig a salgó­tarjáni gyárak, üzemek és bányák dolgozóinak munkás­hétköznapjait és a város épí­tésének egy-egy jelentős ese­ményét. A három hét legsi­kerültebb vázlataiból kiállí­tást rendeztek a növendékek A salgótarjáni József Attila művelődési ház állandó kiál­lítási termében közel száz grafikával és festménnyel mutatkoztak be vasárnap a munkásváros közönségének. A növendékek művésztelepeit és kiállítását megtekintette Raszler Károly főiskolai do­cens, Munkácsy-díjas grafi­kusművész is. A festőnöven­dékek még egy hétig tartóz­kodnak a salgótajáni iparme­dencében. A kiállításon egyébként szépen, gondosan kidolgozott grafikákkal, festményekkel szerepelnek Grósz Alice, Ko­vács Imre, Forgó Margit és a főiskola több idősebb nö­vendéke is, akiket már az el­múlt évekből ismer Salgótar­ján közönsége. Kezdeti lépé­sekkel, de mégis szép mun­káival vesz részt a kiállításon Illés Judit, a főiskola máso­dik évfolyamos hallgatója is. Sajnos, a kiállítás ez évben nem kapta meg azt az egyéb­ként megérdemelt erkölcsi támogatást, mint az előző években, de amit egyébként maguk a főiskolai növendé­kek is elvtártak városunk társadalmi életének vezetői­től. A kiállítást úgy is lehet­ne mondani, hogy szinte „be­lelopták” Salgótarján életébe. A kiállítás megnyitásán pél­dául a város egyetlen szemé­lyisége sem jelent meg. Még a nógrádi képzőművészek sem tartották méltónak a fő­városi fiatalok kiállítását ar­ra, hogy részt vegyenek an­nak megnyitóján. Nagy Ferenc APRÓHIRDETÉS Ház eladó: kétszer szoba-konyha, veranda, Balassagyarmat, Madách utcában. Érdeklődni: Zrínyi u. 3. (428) Oldalt: Zolikának répa- püré a kedvence, vígan falatozik Vali nővér ölé­ben (Foto: Tamas ka) Apróhirdetések A kölcsönös bizalom jegyében a növény fejlődése szempont­jából oly fontos harmadik kapálást is a nyár folyamán. Az aratási és cséplési mun­kákhoz teljes egészében fel­készültek. S amikor ezek a sorok megjelennek, már vág­ják a gabonát a gépek, a gé­pi kaszák a határban. Kellemesen akar szórakozni, pi­henni? Jöjjön a jászapáti strand- és kádfürdőbe, ahol thermál- vizes medencék várják a fürdőző közönséget. Hideg és meleg éte­lek és hűsítő italok a nap bár­mely szakában kaphatók a strandfürdő kisvendéglőjében és büféiben. Nyitva minden nap 9-től 20 óráig. Vasútállomástól autó­buszközlekedés, gépjárművel az ország bármelyik részéről kitűnő portalanitott utón közelíthető meg. (429) Eladó jó állapotban levő 250-es Viktória motorkerékpár. Salgótar­ján, Eperjes-telep, Varga. (430) Eladó Salgótarján, Arany János uf 1. szám alatti családi ház: két szoba összkomfortos és egy kü- lönbejáratú szobával. Érdeklődni ugyanitt. (431) Olcsón eladó egy új ikerház (szoba, konyha, éléskamra, fo­lyosó), 144 négyszögöl kerttel, Pásztó, Körút 3/b alatt, Vojtek- Szilveszter. (432) Eladó Salgótarjánban 3 szoba összkomfortos családi ház beköl­tözhetően. Cím a kiadóban. (424) Talált tárgyak: egy barna bőr i pénztárca (pénzzel), egy barnake- } retes szemüveg, egy pár bőr­kesztyű, egy db gyermekkesztyű (fehér). Jogos tulajdosaik a sal­gótarjáni rendőrkapitányságon át­vehetik. (433) Kifogástalan állapotban levő ^ Danuvia motorkerékpár eladó, t Salgótarján, Régiposta u. 20. ? (434) ) Állami Mezőgazdasági Gépállo­más, Bércéi, teljesítmény-köny- velői munkakör betöltésére pályá­zatot hirdet. E munkakör betöl­téséhez közgazdasági technikumi ■ érettségi, vagy képesített könyve­lői oklevél szükséges. Üzemi szál­lót, étkezést biztosítunk. Felvétel | esetén útiköltséget térítünk. A jelentkezéseket írásban kérjük a gépállomás igazgatójához benyúj-1 tani. írásban történő Jelentkező-1 sekre választ adunk. (435) Az ÉM. 44. sz. All. Építőipari vállalat (Bp.. V.. Kossuth L. tér iS—15.) budapesti munkahelyekre azonnali belépésre felvesz kublko- 1 sokat vegyes munkára. Tanács­igazolás és munkaruha szükséges. | Munkásszállást biztosítunk. (417' A megyei pártbizottság 1962. április 11-i ülése meg­tárgyalta a megye mezőgaz­daságának helyzetét és töb­bek között a következő meg­állapítást tette: „1961-es esz­tendő volt az az év, amikor egész dolgozó parasztságunk új termelési viszonyok között szövetkezetbe tömörült Ezzel lezártuk fejlődésünknek egy nehéz, de dicsőséges szaka­szát." A megyei pártbizottság­nak az a véleménye, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezése már az első évben bebizonyította a párt politikájának helyes­ségét, a szocialista nagyüzem fölényét, a kisparaszti gaz­dálkodással szemben. Ez na­gyon kézzelfoghatóan mutat­kozik meg Szécsénke köz­ségben is. Nem nagy község a rétségi járásban Szécsénke, mégis az egész járásban isme­retes, hogy milyen szorgal­mas emberek lakják. 1960- ban választották a közös gaz­dálkodás útját. Mint minden újat, a nagyüzemi gazdálko­dást is idegenkedve fogadták sokan ebben a zömében volt középparasztokból álló köz­ségben is. Még a volt Técsói birtok hajdani cselédei kö­zött is voltak aggályoskodók a jövőt illetően, hiszen a földosztás alkalmával ök is egycsapásra 6—15 katasztrá- lis földhöz jutottak és ezzel ök is zömével középparasz­tokká váltak. A szorgalom, a hozzáértés, a föld gondos megmunkálása már egyéni gazdálkodó korukban is meg­Pető József kazalrakó hozta az eredményét. Boldo­gultak földjeiken, jól éltek a szécsénkeiek azelőtt is, ami­kor a közöst választották. De reményeikben nem csalódtak most sem, amikor már 1770 katasztrális hold területen gazdálkodik 124 taggal a Győzelem Termelőszövetke­zet. A tavalyi munkaegység ré­szesedésünk a rétsági járás­ban jó közepesnek számit, s általában a jövedelemmel meg volt elégedve a tagság. A mostani gazdasági évben már jóval többre számítanak, a mostoha időjárás ellenére is. De a jó gazda szeme már most is meglátja azt, hogy körülbelül milyen eredmény­nyel dolgoztak ez évben s így van ezzel Nagy Sándor elv­társ, a termelőszövetkezet el­nöke, akivel erről a kérdés­ről beszélgettem. A kilátások biztatóak, azt veszem ki szavaiból. És való­ban egy-két szám a termelő- szövetkezet eredményéről ezt szemléltetően igazolja. Min­den időszerű munkát befejez­tek. A kukorica másodszori kapálásával már napokkal ezelőtt végeztek és úgy gon­dolják, hogy sikerül elvégezni £ ^ I Ipip , Bíró Ferenc kazalrakó A megyei pártbizottság ha­tározata szerint az ötéves terv végére megyei viszony­latban kenyérgabonából el kell érni a 11 mázsás átlag­termést. A szécsénkei Győze­lem Tsz ezt az eredményt már ebben az évben eléri. Kettőszázötven katasztrális holdon vétettek nagyhozamú szovjet búzát, amiből 20 má­zsás termést is „ki lehet hoz­ni" megfelelő agrotechnikai eljárásokkal. Ha az idő ked-

Next

/
Oldalképek
Tartalom