Szabad Nógrád, 1952. június (8. évfolyam, 45-52. szám)
1952-06-04 / 45. szám
SZABAD NOGRAD 1952 JÜNIUS 4. Pánmynka tapasztalatai Nagy feladatunk: ifjúságunk szocialista szellemben való nevelése „Az ifjúság feladatát, általában a Kommunista Ifjúsági Szövetség és mindenféle más ifjúsági szervezet feladatát, különösképpen egyetlen szóval lehet kifejezni: tanulni.” (Lenin.) A DISZ központi vezetőségének 1951 december 31-i határozata hatalmas feladatokait állított bizottságaink és alapszervezeteink elé. A központi vezetőség határozata arra kötelez bennünket, hogy [okozzuk az ifjúság közötti politikai munkát, neveljük az ifjúságot minden nehézségen diadalmaskodó, félelmet nem ismerő, hazafiakká, akik bátrak és áldozatkészek, amikor hazánk felvirágoztatásáról, békés építömunkánk védelméről, pártunk határozatainak, Rákosi elvtárs útmutatásainak követéséről, Lenin-Sztálin tanításainak megvalósításáról van szó. Neveljük az ifjúságot életvidámmá, erőssé, munkára és harcra, szellemileg és fizikailag egyaránt felkészültté Pártunk és dolgozó népünk ifjúságunK elé elsőrendű feladatként állította, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell kivenni a részüket felemelt ötéves tervünk megvalósításából, a szocializmus építésének, a béke megvédésének nagy munkájából. Ifjúságunk ezt csak úgy tudja végrehajtani, ha fáradhatatlanul _ tanul, állandóan emeli elméleti felkészültsé- ■ gének színvonalát. Oktatási munkánk eredményei Megyénk területén ezévi oktatási munkánkban már értünk el eredményeket. Amíg az elmúlt évben csak 600 fiatal vett részt a DlSZ-oktatás- ban és kb. 1200 pártoktatásban, addig ebben az évben már 2700 tagunk vett részt DISZ-oktatásban és 2500 pártoktatásban Ez tagságunknak majdnem 40 százaléka. Vannak községek, mint Bocsárlapújtő, ahol tavaly csak olvasókör volt 10—15 hallgatóval, az idén már rendszeresen politikai körön tanul 25—50 fiatal, lemorzsolódás nincs. Dejtáron a múlt évben egyáltalán nem volt oktatás, az idén 25— 30 hallgató vesz részt rendszeresen a politikai körön. Itt különösen jól oldották meg a tanulást. A politikai kör hallgatói tanulópárban veszik át az anyagot. Egy-egv képzettebb elvtárshoz egy gyengébb, képzetlenebb elvtársat osztottak be. A foglalkozások előtt tancsóportokban vitatják meg az anyagot. Nagyon fontos, hogy ezt a módszert most, az összefoglalók során az összes politikai köröknél alkalmazzák. Dejtáron azért tudtak jó eredményt elérni az oktatásban, mert a DISZ-titkár, Boda elvtárs, lelkiismeretesen végzi munkáját, nagy súlyt helyez a tanulásra. A párttitkár elvtárs állandóan segíti a DlSZ-szervezet munkáját, ellenőrzi a DISZ politikai oktatást. DISZ-tagságunk szervezett oktatásban való részvétele igen .nagy mértékben elősegítette, hogy fokozni tudtuk az ifjúság részvételét a szocializmus építésében, a békeharcban. Sok fiatal értette meg, hogy neki, mint DISZ- tagnak, az első sorokban kel] haladnia. Az erdőtarcsaii tszcs-ben pl. Vei- zer Erzsébet tíztagú brigádja a tavaszi mezőgazdasági munkákban állandóan három munkaegységen felül teljesíti napi előirányzatát. Ne hanyagoljuk el a tanulást Ezévi oktatási munkánknak azonban intő példának is kell lennie bizottságaink és alapszervezeteink szamára. A propagandisták kiválogatásánál nem vettük figyelembe, hogy oktatási munkánk elsősorban a propagandistáktól függ. Bizottságaink elhai- nyagolták a propagandisták továbbképzését. A salgótarjáni járásban már a második esetben nem tartották meg a propagandistaszemináriumot. A rétsági járási bizottság propagandistaszeminárium vezetője hanyagul, felületesen készül a foglalkozásra, nem tudja az anyagot alaposan megbeszélni a propagandistákkal. Ebben hibás maga a bizottság is, mert nem beszélte meg a pártbizottsággal, hogy a propagandistaszeminárium vezetését kire bízza. Hiba volt az ellenőrzésnél is. Bizottságaink nem ismerték fel az ellenőrzés fontosságát. Pedig ezzel igen sok segítséget tudtak volna adni az alapszervezeteknek oktatási munkák színvonalának emeléséhez. Mindezekhez a hiányosságokhoz hozzájárult még az is, hogy a függetlenített DISZ-funkcionáriusok is elhanyagolták a tanulást. A salgótarjáni járási DlSZ-bizott- ság ipari felelőse felsőkáder-oktatás- ban vesz részt és már kétszer nem jelent meg a konferencián, minden indok nélkül távolmaradt. A pásztói járási DISZ-bizotságon Pintér elvtárs csak az utóbbi két konferencián vett részt, addig teljesen elhanyagolta a felkészülést és ezért el sem ment a konferenciára. Maga a DISZ megye- Dizottság is eléggé elhanyagolta a tanulást, különösen a tagkönyvcsere ideje alatt. Taggyűlésen beszéltük meg, hogy ez mennyire helytelen és azóta a DISZ-bizottság tagjai sokkal gondosabban készülnek fel, mint eddig. A balassagyarmati járási DISZ-bizott. ság tagjai példásan kiveszik részüket az oktatásból. Itt a járási párttitkár, Barta elvtárs gondosan, figyelemmel kíséri, hogyan tanulnak a DISZ-bi- zottság tagjai. A szécsényi és rétsági járási DISZ-bizottiságnál ellenben alaposan elhanyagolják a tanulást Fejezzük be sikeresen az idei oktatási évadot Ezévi oktatási munkánk terén most a legfontosabb feladat, hogy sikeresen fejezzük be az oktatási évet. El kell érnünk, hogy politikai köreink hallgatói teljes létszámban levizsgázzanak, még azok is, akik a tavaszi munkálatok miatt két-három foglalkozásról elmaradtak. Különösen vonatkozik ez a salgótarjáni járásra. A nagykeresztúri tszcs-ben a tavaszi munkák beindulásakor teljesen abbahagyták a politikai oktatást. Ugyanígy a nagybátonyi falusi szervezetnél, a szécsényi járásban Nógrádmegyerben és Picinyben szintén abbahagyták a tanulást. Alapszervezeteink tegyék ünnepélyessé a vizsgákat, rendezzenek kultúrműsorokat és a vizsgákra hívják meg a hallgatók szüleit és az alapszervezet többi DISZ-tagját. Bizottságaink és alapszervezeteink „Néphadseregünk a béke őre” című utolsó anyagnál vonják be a foglalkozásokba az 1932-ben született DISZ-tagokat és ifjúmunkásokat, hogy azok megismerkedjenek és megszeressék néphadseregünket. Propagandistáink segítsék a hallgatókat az összefoglalókra való felkészülésben. Magyarázzák meg az ismétlések, összefoglalók célját, fontosságát, ezzel igen nagy mértékben hozzájárulnak az oktatási év sikeres befejezéséhez. Egyik igen fontos feladatunk a jövő oktatási évadra a propagandisták kiválogatása. Elsősorban azokat a pro. pagandistákat kell számbavenni, akik jelenleg is vezetnek valamilyen oktatási formát és ott eredményes munkát végeznek. De ki kell válogatni a legjobb hallgatókat is, akik alkalmasak lesznek arra, hogy a következő oktatási évben ők is vezessenek valamilyen politikád iskolát. Segítsük ai előkészítő bizottságokat Bizottságaink fordítsanak gondot az előkészítő bizottságok létrehozására. Elsősorban a bányákban, üzemekben, szocialista szektorokban kell létrehozni az előkészítő bizottságokat, amelyeknek feladata, hogy az alapszervezetnél lehetőleg minden fiatallal elbeszélgessenek, megismerjék politikai képzettségüket. Az előkészítő bizottság a párttitkár elvtárssal és a DISZ-ve- zetőség tagjaival közösen megbeszélve hozzanak határozatot arra, hogy azl üzemben, bányában, vagy szocialista szektorban milyen oktatási formát fog. nak beindítani, hány fővel. Az alapszervezet vezetősége, az ifjúgárdisták és a DISZ-aktivisták segítsenek az alapszervezeteknek, az előkészítő bizottságoknak a hallgatók kiválogatásában. Személyszerint beszélgessenek el a fiatalokkal, milyen oktatási formában szeretnének részt- venni. Magyarázzák meg, hogy szövetségünk minden tagjának kötelessége: példamutatóan tanulni és szüntelenül képeznie magát. Emlékeztessék a fiatalokat a 25 esztendős Horthy- terror alatt élő ifjúság tanulási lehetőségére. Akkor Marx, Engels, Lenin, Sztálin nevének említéséért is börtön járt. Ennek az ifjúságnak a tanítói, szemináriumvezetői a börtönökből kiszabadult kommunisták voltak. Nem volt könnyű a tanulás, mert még a jegyzetkészítés is nagy kockázattal járt. Ha Horthy pribékei valakit elfogtak és feljegyzést találtak nála, kegyetlenül elverték, megkínozták. Beszéljenek arról is a fiataloknak, ha a DISZ-oktatásban résztvesznek, akkor egész sor olyan kérdésre kapnak választ, ami mindennapi munkájuk, életük közben felmeiúi, foglalkoztatja őket és a tanultakat szüntelenül alkalmazhatják munkájukban, a szocializmus építése, dolgozó népünk, ifjúságunk érdekében. Huszár Lajos, a megyei DISZ-bizottság ágit.-prop. titkára. Az acélöntöde pártszervezete felismerte a faliújság szerepét munkájában A faliújságnak rendkívül fontos szerepe van a pártalapszervezetek munkájában. Az alapszervezetek a faliújságon keresztül is mozgósíthatják a dolgozókat célkitűzéseik megvalósítása érdekében. A faliújság agitációs, szervező és propaganda hatása attól függ, hogy cikkei, fényképei, grafikonjai és karikatúrái hogyan tükrözik vissza a műhely, üzem, tertáblát újra festette és a fürdőbejáráf- hoz függesztette ki, amely a legforgalmasabb hely. Az oktatással kapcsolatban felkeresték Mikul a Istvánt, a középfokú politikai iskola vezetőjét, írja meg, hogyan folyik az oktatás. Mikula István cikkében hivatkozik a Politikai Bizottság oktatásról szóló határozatára, bírálja a lemaradókat, rámutat arra, milyen zavarokat okoz, ha az iskola Az Acélöntődé ízlésesen díszített faliújságja melőszövetkezet, állami gazdaság, gépállomás, vagy lakóterület dolgozóinak életét. A faliújság nagy segítséget ad a fogyatékosságok felszámolásához, a jó tapasztalatok elterjesztéséhez, neveli a dolgozókat, ha az alapszervezet megfelelő súllyal kezeli a faliújság szerkesztésének irányítását. A megyei pártbizottság által elindított faliújság-verseny egyre több ipari és mezőgazdasági üzemnél bizonyítja be jó hatását. Az Acélárugyárban is, mint a többi üzemnél, ezelőtt nem ismerték eléggé a faliújság jelentőségét. A verseny elindulása óta az Acélárugyárban újjászervezték, felfrissítették a faliújság szerkesztőbizottságokat, és lázas munka indult meg a faliújság szerkesztése terén. Az acélöntődében Béres István acélöntő, Si- delszki István revizor, Mikula István és Dombi Zoltán az új szerkesztő- bizottság tagjai. Páli Kálmán elvtárs, az üzemi párf- szervezet titkára megszabta számukra, hogy a faliújság-szerkesztésbe különösen az üzem dolgozóit kell aktívan bevonni. A szerkesztőbizottságot figyelmeztette, hogy a faliújság cikkei hetenként váltakozzanak és azok az üzem életét, munkáját tükrözzék visz- sza. A szerkesztőbizottság a faliújságk emberi teremtőerő végtelen hatalmának bizonyítéka: a sztálini természetátalakítás o Moszkva, május 31, (TASZSZ) Ma, május 31-én a Don vize — áthaladva a Volga-Don hajózható csatorna százkilomáteres útján — egyesült a Volgával. A Volga így kijáratot kapott az Azovi- és Fekete- tengerhez. A Volga és a Don hajózható csatornával történt egyesítése befejezi azt az óriási munkát, amelyet a szovjet hatalom fennállása óta végezlek a Fehér-, a Balti- és a Káspi- tengert az Azovi- és Fekete-tenger- rel összekötő hajózható víziutak újjáépítése és építése terén és a Szovjetunió európai részének öt tengere közötti összekötő víziút létesítése terén. EZ év tavaszon a doni sztyeppén váratlan vendég jelent meg. Kék eget és kergetődzö bárány felhőket tükröző fénylő vízszalag haladt tova a kolhozföldek között. Azok, akik zászlókkal üdvözölték az új folyam jövetelét, jó gazdaként meg is ízlelték vízét és köszöntötték benne a doni partok fűveinek illatát. _ ... Ennek, a geográfusok által a térképre meg fel sem rajzolt új folyónak már első tekintetre is több megkülönböztető sajátossága van. Forrásáná1, ahol a folyók rendszerint még apró csermelyek csak, ez egyszeribe hatalmas és tÜKÖrsima vízszalaggá dagad. Középső folyása táján egyre szűkül, végül pedig — ismét csak fordítottjaként annak, ami a folyókkal történni szokott — a napégette sztyeppe földjébe vész, amely szomjasan szívja magába. Az új folyó vize megtermékenyíti, felvirágoztatja a kolhozok és szovhozok földjeit, öntözi a szántókat és kerteket, gyümölcsösöket és sző őket. Kellemes gondolataink támadnak, miközben nézzük ezt az annyira új tájat, és elhallgatjuk az új folyó széles medrében hömpölygő víz egyenletes csobogását. A tavaszi olvadás vizei áramlanak. A vízmosások mélyén patakok sustorognak. Emelkedik a folyók vízállása, a hömpölygő hullámok egymást kergetik a tenger felé. Az emberek gyermekkoruktól fogva szeretik a természet ébredésének ezt az időszakit. Ifjúságunk idején a folyó hátán messzi utakra küldtük papírcsónakjainkat és hosszú ideig elnéztük a lefelé úszó jégtáblákat. Utazás, hőstettek utáni vágy töltötte el szívünket és az élet szeretetének érzése, amely mindig közvetlen tárgyát keresi, sokszor találta meg ezt a tárgyat, a hoj játékos, hol félelmes erőket elszabadító folyókban. S most még jobban szeretjük a folyók vízét, amelyek országunk nagy gazdagságának alkotóivá válnak. A földekkel és erdőkkel és a föld mélyének kincseivel együtt a víz is az egész nép vagyona és gazdagságának megsokszorozója lesz. Hogy itt állunk a cimljanszkajai tenger, az átadás előtt álló Volga-Don csatorna partján, a megújhódott doni sztyeppe tavaszi csendjében, eszünkbe jut, hogy a szovjet hatalom Vlagyimir Iljics Lenin javaslatára már 1918-ban,- a polgár- háború megpróbáltatásai közepette, amikor mind a négy égtáj fenyegető tüzet lobogtatott Moszkva megfélemlítésére, 50 millió rúbe t irányzott elő arra, hogy Közép-Azsiában megvessék az öntözéses gazdálkodás, a folyóvizek felhasználásának alapjait. S azóta egyetlen év sem múlt el anélkül, hogy a párt és a kormány ne foglalkozott vo'na az öntözés, a vízellátás problémájának megoldásával. Arméniáhan, Grúziában, Azerbajdzsánban, üzbég-, kazah- és kirgiz földön sokezer kilometer hosszú ságú csatornahálózatot teremtett a szovjet nép ereje. S a nagy álom, amely Lenin jövőt kutató szeme előtt már akkor, 1918-ban a polgárháború tűzfüggönye mögött alaKot öltött, Sztá in tervei nyomán napjainkban valósul csak meg igazin. ?950 augusztusában jelent meg a kujbisevi vízierőmű építéséről hozott kormányrendelet. Ezt követte a sztálingrádi vízierőmű építésére, valamint a Káspi-tenger mellékén elterülő kerületek öntözéséről és vizel átásáról, majd a Turkmén Főcsatorna építéséről szóló rendelet. További 9 nap múlva a szovjet kormány elrendelte a kahovkai vízierőmű, a délukrajnai csatorna, az északkrimi csatorna és végül a hajózható Volga Don csatorna megvalósítását. Nem volt még az emberiség történetében a mienkhez hasonulható hatalmas vál alkozás. A természetátalakítás sztálini célkitűzése a legnagyobb cél, amelyet ezidáig a teremtő ember maga elé tűzött. A létesülő erőművektől iparunk és mezőgazdaságunk sok milliárd kilowattóra víilamos- energiát kap majd. A hat tengert összekötő új vízi- utakon gyors-hajók közlekedhetnek. Az új folyók a puszta és sivatagos területek óriási térségeire visznek vizet, a legközelebbi hat-hét év alatt több mint 28 millió hektárnyi földet tesznek termékeny- nyé. Ez a terület nagyobb mint Anglia, Hollandia, Be gium, Svájc és Dánia együttes területe. A gigászi terv megvalósításához szükséges munka csaknem egyharmadát eredményezi mindannak, amit a sivatagok elleni küzdelem során az emberiség egész eddigi történelme folyamán alkotott. A doni főcsatornán át áramlik már a sztyeppét megtermékenyítő víz. Mi, szovjet emberek, büszkék és elégedettek lehetünk: igazi urai, parancsolói vagyunk a természetnek. Megtanultuk az elemek kor mányzását, erejüknea saját céljainkra való felhasz ná ásít. Mindenütt a világon, ahol csak arról be szélnek, hogy az ember végkép igájába kényszerít a természetet, iánk, «zovjet népekre gondolnak. M állunk az ember és a természet között folyó év ezredes harc első frontvonalában, hogy valóra vált suk sok-sok régi nemzedék álmát az emberi teremtőerő végtelen hatalmáról. A szovjet ember a Volga és a Don közötti vízválasztóra emelte már a Don vízét. Közel a nap, amikor megnyí ik a csatorna s a benne sikló hajók utasai Sztálin hatalmas szobrának láttán emlékezetükbe idézik majd a francia író, Henry Barbusse nagy vezérünkről mondott szavait: „Hatalmas alakja magasan emelkedik Európa és Ázsia fölé, e jövendő fölé." Dija Kotyenko cikke nyomán) hallgatói későn jönnek az előadásra. Angyal István acélöntőt a normaren- dezés fontosságának megírására- kérték fel. Angyal elvtárs faliújság-cikkében a többi között leírja, hogy a legutóbbi normarendezés óta a formázok 80 százaléka áttért a nyers formázásra, a légdöngölő bevezetésével pedig 20 százalékos időmegtakarítást érnek el. „Az új munkamódszerek és a magasabb technikai felkészültség meglazították a normát. Ezért vált szükségessé a normarendezés” — írja a cikk. Prézli Károly,nak a nőkkel szemben tanúsított magatartásában volt hiba. A faliújságon olvasható önbírálata: „Megfogadom —- írja a cikkében —, hogy a jövőben öntudatos munkás, koz illően fogok viselkedni és dől. gozótársaimat segítem." Az acélöntöde DISZ-brigádja versenykihívást tett közzé a faliújságon. Simon Sándor békebizottsági tag a béketalálkozó jelentőségéről ír a faliújságon. Szekszárdi Alfréd műszaki dolgozó cikkében arról számol be, hogy a II. negyedévi terv teljesítését az öntöde dolgozói hogyan kötik 5sz- sze a béketalálkozóval. Ezeken kívül még több értékes cikk található a faliújságon. A faliújság tartalma az üzem sok jellegzetes vonását tükrözi vissza. Megtalálhatók rajta Lenin, Sztálin és Rákosi elvtárs képei, külsőleg is szép a faliújság, már külsejével magára hívja a szemlélő figyelmét. Hibája, hogy keveset foglalkozik a külpolitikai élettel és hiányzanak róla a szatirikus karikatúrák, rajzok. A sajátkészítésű karikatúrák jól helyettesíthetik a kézzel írott cikket, színessé, elevenné teszik a faliújságot. Helyes lenne az is, ha a faliújság végig kisérné a felajánlások teljesítéséért folyó harcot, bemutatná, kik az élenjárók, kik a lemaradók. Mutassa be azt, kik járnak élen a takarékossági versenyben, az újítási mozgalomban, kik azok, akik igazolatlan műszakmulasztással, késésekkel fékezik az üzem mindennapi tervének teljesítését Az acélöntöde faliújsága ez idő szerint a gyár legjobb, legaktívabb faliújságának mondható. Megyénk többi ipari üzemeiben, mezőgazdasági, községi, kereskedelmi és területi alapszervezeteinél is törekedjenek arra, hegy a szerkesztőbizottságok a dolgozókra támaszkodva ötletes és nevelő hatású cikekkel mozgósítsák a dolgozókat a feladatok megoldására. A faliújságok szerkesztésének eredményessége vagy eredménytelensége visszatükrözi az alapszervezetek munkáját. Megmutatja, hogy a pártszervezetek titkárai milyen segítséget adnak a szerkesztőbizottságoknak feladatuk megoldásához. PÁRTÉPITÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkáboa
