Iratok Magyarország és Ausztria kapcsolatainak történetéhez 1945–1956 (Budapest, 2007)
Iratok
Tóth Miklós miniszteri segédtitkár jelentése az Arbeiter Zeitung szocialista napilapban a magyar határrevizióról megjelent cikkről Becs, 1945. október 4. 1/pol. 1945. Az osztrák szocialista párt központi napilapja, az Arbeiter Zeitung október 2-i számában „Das Burgenland wieder selbständig” címmel19 hosszabb cikk jelent meg abból az alkalomból, hogy Burgenland visszanyerte 1938- ban elvesztette önálló tartományi jellegét és most ismét teljesjogú tagja az osztrák Bundesstaat-nak. Ez alkalommal az o.h.-val20 jelzett és eddig még meg nem állapított cikkíró igen hosszasan foglalkozik az osztrák irredenta egyik fő problémájával, a nyugatmagyarországi kérdéssel. Idézte a Saint-Germain-i békekonferencia idevonatkozó határozatát, megállapítja, hogy a Héjjas-féle „bandák”21 garázdálkodása hiábavaló volt, a vitás terület legnagyobb részét mégis Ausztriának ítélték. A soproni népszavazás - a cikk írója szerint - az akkor már olaszokkal szövetkezett magyar reakciós tisztviselők terrorja alatt zajlott le, „Sopron város népe Ausztriához akart tartozni - és akar ma is” - vonja le gondolatmenetének végső konzekvenciáját a cikk írója. A cikk megjelenésének napján előzetes megbeszélés alapján a Magyar Távirati Iroda bécsi tudósítója kérdést intézett Wirth udvari tanácsoshoz, a külügyi sajtóiroda vezetőjéhez a cikkben foglaltakkal kapcsolatos hivatalos osztrák álláspont iránt. Wirth az ügyet továbbvitte, s a Magyar Távirati Iroda munkatársát Renner kancellár még azon délelőtt személyesen fogadta és kijelentette, hogy az osztrák kormánytól távol áll a cikk tendenciája. A mai napon fenti üggyel kapcsolatban felkerestem Seemann követségi tanácsost a külügyminisztérium politikai osztályának vezetőjét ki egyben a magyar ügyek referense. Seemann rámutatott arra, hogy az október 1-én életbelépett sajtószabadság folytán a kormánynak előzetesen nincs módja az egyes lapok irányára befolyást gyakorolni, s egyben biztosított arról, hogy a kormány a legmesszebbmenően elítélte az Arbeiter Zeitung állás- foglalását. Mikor rámutattam arra, hogy nemcsak a probléma felvetése, hanem még külön a tárgyalás hangja is igen bántó és zavarólag hathat az egyébként igazán szívélyes magyar-osztrák jóviszonyra, közölte, hogy a cikket ő maga még nem olvasta, s kért, hogy néhány nap múlva - miután már ő is látta az inkriminált közleményt - ismét beszélgessünk az ügyről. Fentiekkel kapcsolatban megjegyezni kívánom, hogy figyelemre méltónak látszik az a körülmény, hogy a szóbanforgó cikk éppen a szocialista 19 Arbeiter Zeitung 1945. október 2. (2) 20 Az o. h. szigla esetleg Oskar Helmert, a későbbi belügyminisztert, az Osztrák Szocialista Párt egyik kiemelkedő személyiségét takarta. 21 A „Héjjas féle bandák” megnevezéssel az 1921-ben - többek között - Héjjas Iván vezetésével Nyugat-Magyarország területén harcolt szabadcsapatokat illették. 7. 56
