Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
1573-ban 3 német mérföld egyenlő 2 magyar mérfölddel, Szikszai szerint 1590-ben a német és a magyar mérföld azonos, kb. 32 stádium, Sauer szerint pedig 1595-ben 54 német mérföld egyenlő 36 magyarral, illetve 154 német egyenlő 130 magyar mérfölddel. — Vizsgáljuk a problémát részletesebben. Szikszai, Mayr és Sauer adataival a magyar mérföldnél már foglalkozva úgy vélekedtem, hogy Maymák, illetve Sauernek első viszonyszáma (1 ,5 német vonatkozásban így 0,66) nem lehet jó, inkább Sauer második adata (1,17, így németre 0,84) a helyesebb, így Szikszai sincs nagyon távol a valóságtól. Újabb viszonyszámot állapíthatunk meg a most idézett 1530. évi Bécs—Buda távolságadatból: ez 32 német mérföld. Paumgartnernél (1506.) 30 német, illetve 32 magyar mérföld. Fényes 36 mérföldet mond, de jelzőt nem használ. Lipszky térképén viszont ez a távolság 28,5 magyar mérföld. Ez adatok alapján számított 1 magyar mérföld 1,12 német mérföldet ad, illetve 1 német mérföld egyenlő 0,89 magyar mérfölddel. Ez az érték is közelíti az előzőket, s erősíti azt a feltételezést, hogy a magyar—német, illetve német-magyar mérföld viszonya kb. 1,1, illetve 0,8 lehetett. — Meg kell azonban még vizsgálnunk Puechler adatát is. Szerinte 1 német mérföld egyenlő 4,5 itáliai, pontosabban római mérfölddel, illetve 22 500 római lábbal. így ez a mérték az általa közölt láb-etalon alapján 6660 m. Viszont az újabb kori német mérföld 24 000 láb, de 31 cm-es láb, így a nagysága 7532,48 m. 218 Vagyis a régi német mérföld kisebb volt az újkorinál. 3.29 ÖL 3.29.1 Általában. A görög mértékrendszernek orgya néven hatodik tagja, 6 láb (pus) nagyságú, 1,85 m-nek felel meg. 219 A rómaiaknál ez a mérték hiányzik, viszont a kettőslépés (passus) közelítő nagyságú volt (ld. 3.26). Ez a hiány aztán Európa új népeinél többféle következményt okozott. Nem lett olyan általános, mint más mérték, így a helyi hatás jobban érvényesülhetett, következőleg az egyes ölek nagysága között jelentős különbség alakult ki. A kora középkorban az öl (Klafter, toise, orgya) általában 6 lábnyi, illetve 1,6—2,1 m-es nagyságban dívott. 220 Később egyes helyeken 10 láb nagyságú is lett és 3,0 m-es nagyságban is élt, 221 így a felső határ már a következő mérték, a rúd nagyságának alsó határát (ld. 3.31) meg is haladta. Puechlernél ez a mérték nem szerepel. Az osztrák rendszerben Klafter néven a negyedik mérték. Az osztrák királyi öl (Königliche Klafter) 1552-ben 1,746498 m nagyságú volt, az alsó-ausztriai, illetve bécsi öl pedig, 6 láb (Fuss) osztással 1,896 m. 222 A Mária Terézia-féle normálmértékben 1,89635 m, a méterrendszer bevezetésekor pedig 1,896484 m, 2 2 3 tehát évszázadok alatt nem változott. Mivel a bécsi öl később hazánkban gyakran használt mérték lett,jegyezzük meg még a következőket: eleinte csak Bécs város mértéke volt; Alsó-Ausztria számára II. Miksa 1570-ben a linzi ölet rendelte tartományi mértéknek, 224 csak II. Rudolf 1588. évi rendelete tette a bécsi ölet (Clafter) Alsó-Ausztriában kötelező mértékké. 225 Hazai latin szótáraink közül Szikszai a mértékeknél említi orgia néven, viszonyszámot nem közöl, viszont nála az vlna - cubitus utalással — sing jelentésű, és
