Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)

BEVEZETÉS

Eszterházán. Megemlítem itt, hogy a hivatalos lap névírása nem fogadható el irányadó­nak, mert általában is rendszertelen és hibás, de főként a kezdeti időszakokban. Andrássy nevét például számtalanszor írja egy s-sel, amivel talán egyedül is áll ezen a téren. Faragho Gábor nevét rövid o-val kell írni, általánosan használt hibás írása: Faraghó. Családi nevének eredeti írása Faragó volt (h nélkül!), Faragho névre változtatását 1927. december 31-én engedélyezte a 302.243. VIII. számú belügyminiszteri határozat. Görgei Artúr a görgői és toporczi Görgey családból származott, 1848-ban azonban éppúgy elhagyta nevéből az y-t, mint ásvai Jókay Móric (Jókai Mór). Görgeinek írja magát mint hadvezér és hadügyminiszter minden proklamációjában, rendeletében és kinevezésében. Ezt a névírást használta azután életének további 68 évében, ezzel a névvel jegyezte emlékiratainak mindhárom nyelvű eredeti kiadását. így írta alá a Pesti Napló 1861. január 26-i és február 6-i számában közölt leveleit is. így írta nevét Csány László kormánybiztos az 1849. augusztus 8-án Vukovics Sebőhoz intézett levelében; Klapka, Petheő Vilmos és még 218 mellette kiállt volt honvédtiszt az 1884. november 22-i hírlapi nyilatkozatában; így írta az egykorú és még a jóval későbbi Görgei­irodalom is, köztük Gyulai Pál 1881. december 28-án. Kerkapoly Károly családnevét rövid a-val írta; így szerepel az anyja gyászjelentésé­ben is. A Szapáry család a Szápáry névalakot is használta. A grófi diplomában Szapáry, a nemességet megerősítő latin oklevélben Szaapary áll. Szapáry Gyula egykori miniszter­elnök nevének úgyszólván egyöntetű írásában az első a betű rövid. A Széchényi család nevében mindkét é betű hosszú. Széchényi Ferenc alapította a Nemzeti Múzeumot és a mai Országos Széchényi Könyvtárat. A család minden egyes tagja — tehát Széchényi Gyula, Manó és Pál miniszterek is — két e-vel írta és írja a nevét. Egyedüli kivétel Széchenyi István, aki ugyan még 1817. május 1-én, tehát 26 éves korában is Széchényinek írta a nevét, később azonban a második e'-ről elhagyta az ékezetet, s következetesen így írta nevét miniszterségének ideje alatt, egészen a halá­láig. Ezt a névírását kell tehát használnunk nála és leszármazottainál, akik szintén megtartották ezt. Az 1919 előtti magyar miniszterek közül 5 részesült rangemelésben minisztersége alatt: Dániel, Hazai, Szterényi és Szurmay báró lett; Lónyaynak mint magyar pénzügy­miniszternek még nem volt főnemesi rangja, közvetlenül utána, közös pénzügyminisz­tersége idején lett gróf, az ezt szintén közvetlenül követő miniszterelnöki kinevezése tehát már Lónyay Menyhért grófnak szólt. 4 volt miniszter jóval később részesült rangemelésben: Láng, Tallián és Wlassics 8, 6, illetve 13 év múlva lett báró, Szögyény­Marich pedig 18 év múlva gróf. Minisztersége előtt nyert bárói rangot Fejérváry, Harkányi és Korányi; grófi rangot Festetics Andor és Tisza István; Tisza Lajos a két minisztersége közti időben lett gróf. Burián nemcsak magyar minisztersége, hanem még közös pénzügyminisztersége előtt lett báró és csak másodízbeni közös külügymi­nisztersége idején emelték grófi rangra. A felsoroltak neve után a III. fejezetben feltün­tetem tehát az adományozás évét, a névmutatóban pedig zárójelbe teszem azt a főne­mesi rangot, amelyik nem születésétől illette meg viselőjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom