Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 38. 1945. július 4 615

38. 1945. július 4. Dr. Balogh István előterjeszti továbbá dr. László Géza államtitkári kinevezésének hatályban való tartását, mivel e címet nyugalomba vonulása alkalmából kapta.

4 Minisztertanács dr. László Géza államtitkár kinevezését fenntartja. Dr. Balogh István előterjeszti javaslatát Markos Olivér és dr. Rakovszky Iván kinevezésének hatálytalanítása tárgyában. Bár a Lakatos kormány már németellenes vonalon mozgott és a fegyverszüneti egyezményt készítette elő, mégis nem váltotta be azokat a reményeket, amelyek a kormány működéséhez a baloldali Magyarország fűzött és ezért nem tartja érdemesnek a kinevezések fenntartását.

5 Dr. Bonczos Miklós (1897-1971) katonatiszt, 1938 decemberétől 1942 júliusáig belügyminisztériumij majd 1942 júliusától 1944 augusztusáig igazságügyminisztériumi államtitkár; 1944. augusztus 7-től 1944. október 12-ig belügyminiszter. 1945 után külföldön élt. Br. Schell Péter (1898-1974) földbirtokos, 1939-től Abaúj-Torna vármegye és Kassa város főispánja volt. 1944. szeptember 25-töl október 12-ig belügyi államtitkár, 1944. október 12-étől október 16-ig belügyminiszter. A németek letartóztatták és a buchenwaldi táborba szállították. 1945-től Olaszországban, majd az Egyesült Államokban élt. Baky László (1898-1946) csendőr őrnagy. A Sztójay-kormány belügyi államtitkára. Halálra Ítélték és kivégezték. Dr. Endre László (1895-1946) 1937-től Pest vármegye alispánja. 1944 márciusától belügyi államtitkár, 1944 októberétől a hadműveleti terület közigazgatási kormánybiztosa. Halálra ítélték és kivégezték. Dr. Horváth Béla (1888-?) jogi és gazdasági akadémiai végzettséggel Budapest székesfővárosnál vállalt állást, ahol 1936-tól főjegyzőként működött. A Kállay-, majd a Szójay-kormány Belügyminisztériumában államtitkári címmel felruházott miniszteri osztályfőnökként dolgozott. Hozzá tartozott az elnöki, a törvényelőkészítő, az állampolgársági és az építésügyi osztály felügyelete. Dr. Paul Iván (1889-?) 1919 után több pénzügyminiszter mellett volt személyi titkár, 1928-tól miniszteri tanácsos, 1931-től a Pénzügyminisztérium elnöki osztályának helyettes vezetője, 1938-tól vezetője volt. 1939ben miniszteri osztályfőnökké nevezték ki. Dr. Antal István (1896-1975) ügyvéd, Kállay Miklós kormányában propaganda miniszter. 1944-ben a németek letartóztatták. 1945 után halálra ítélték, de ezt életfogytiglani fegyházra változtatták; 1960-ban közkegyelem alapján szabadult. Dr. Rakovszky Iván (1885-1960) 1922-1926-ban belügyminiszter, 1941 áprilisától 1944 augusztusáig a közigazgatási bíróság elnöke, 1944. augusztus 29-től 1944. október 16-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter. Vasváry Lajos (1889-?) a MÁV-nál dolgozott 1913-től 1938-ig. Részt vett a keresztény munkásszervezetek munkájában, a Keresztény Szociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesületének egyik vezetője volt. 1939ben országgyűlési képviselővé választották. A Sztójay-kormány Iparügyi Minisztériumának államtitkár helyettesévé nevezték ki. 1944 szeptemberében a Közellátásügyi Minisztérium politikai államtitkára lett. Dr. Vér Tibor (1899-1957) 1931-től műegyetemi magántanár, az Állástalan Diplomások Országos Bizottsága mérnöki osztályának vezetője, a Reformnemzedék Szervezet ügyvezetője és a Mérnök Kamara alelnöke, 1942-től elnöke volt. 1942-től 1944-ig a Technológiai Anyagvizsgáló intézet igazgatója és felsőházi tag, 1944-ben az Iparügyi Minisztérium államtitkára lett. 1944-ban Ausztriába távozott, 1957-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. Dr. Mester Miklós (1906-?) bölcsészdoktori diplomát szerzett, a román nemzetiségi kérdés szakértőjeként szerepelt. Kormánypárti országgyűlési képviselő, az Országos Közoktatási Tanács tagja volt, 1944 tavaszán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. Dr. Fluck István a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium miniszteri tanácsosa volt, 1944. szeptember 20-án kapott megbízást, államtitkári hatáskörben, a minisztérium vasúti, közúti műszaki és közgazdasági ügyeinek, valamint az összes hidak építési és fenntartási ügyeinek felülvizsgálatára. Br. Splényi István 1944 előtt kormányfőtanácsos, a Külkereskedelmi Hivatal igazgatója volt. 1944 tavaszán a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkára, a miniszter helyettese lett. 4 Dr. László Géza 1944 közepéig a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban miniszteri osztályfőnökként államtitkári feladatkörben ellenőrizte az elnöki, a kereskedelmi és ipari közigazgatási ügyek, valamint az idegenforgalmi szakosztály felügyeletét, 1944 júniusában kapta meg az államtitkári címet. ' Markos Olivér (1888-1966) jogász, 1943 áprilisától 1944 augusztusáig a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium tisztviselője, államtitkári megbízással, 1944. augusztus 29-től 1944. október 16-ig kereskedelemés közlekedésügyi miniszter volt. Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes, hadseregparancsnok, 1944. augusztus 29-től október 15-ig miniszterelnök volt. 617