Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Kaukázusi hunok, kaukázusi avarok: Antik Tanulmányok II (1955), 121-40

121 vándorlásuk körülményeiből

1

5 azonban arra következtethetünk, hogy nyugatra való vándorlásuk előtt nem a hunok kötelékeiben éltek Belső-Ázsiában (a hun ~ szabir azonosításról vö. még alább 121, 138). < v Az 558 táján a Kaukázusban is szereplő uarxönita avarokkal kapcsolatban használt «hun» név esetében figyelembe kell vennünk, hogy itt a topizáló hajlamon kívül annak a ténynek is szerepe lehet, hogy az uarxöniták egyik törzscsoportja, a yon valóban htm eredetű.

1

6 Az avarok kaukázusi tartózkodására vonatkozó bizánci adatoknak alapvető fontosságuk van a «kaukázusi avar»-ok alább (138—40) részletesen tárgyalt kérdésében is. Ezzel kapcsolatban azonban már most rá kell mutatnunk egy gyakran elfelejtett fontos mozzanatra. Az avarok 558-ban jelennek meg a kaukázusi alánok határain (Menandros, Exc. de leg. 442), 576-ban azonban már messze nyugaton, a Duna vidékén tanyáznak. Kaukázusi avarokról tehát ekkor és ezután bizánci források alapján már nem beszélhetünk. Világosan kitűnik ez Turxathos nyugati türk fejedelemnek a Valentinos bizánci követhez 576-ban intézett szavaiból (Menandros, Exc. de leg. 208). A kagán kérkedik a bizánciak előtt a kaukázusi alánokon és onogurokon aratott győzelmével és a legcsekélyebb célzást sem teszi arra, hogy a Kaukázus környékén avarokkal is harcolt volna, ugyanakkor azonban szemére veti a bizánciaknak, hogy szövetkeztek az avarokkal, akik a türk hatalom elől menekültek a Dnyeper, Hebros és Duna irányában bizánci területre. Arról pedig, hogy a bizánci területre menekült avarok a kaukázusi türk vagy kazár uralom idején visszamentek volna a Kaukázus vidékére és ott megtelepedtek volna, egyetlen bizánci vagy más forrásunk sem tud. — A bizánci forrásokban kettős néven szereplő «hun»-ok közül a Kaóiarjvoi XeyópEvoi Oőwoi esetében is igazolni tudjuk a chionita ~ hun eredetet.

1

7 A nyugati k a d i s o k azonban nem a Kaukázus vidékén, hanem Észak-Mezopotámiában éltek. Egyesek ugyan a Kaspitenger vidékén szereplő Kaöovatoi-al is azonosítják őket, ez az azonosítás azonban nemcsak földrajzi okokból, de azért is feltétlenül helytelen, mert a k'adusk' néven említett Kadovaioi-t az örmények is világosan megkülönböztetik a katisk'-nak nevezett chionita ~ heftalita kadisoktól.

1

8 — Az Iohannes Antiochenusnál előforduló «hun» név

1

9 a Kaspi-tengeren túli heftalit á k r a vonatkozik. — Kiemelkedő jelentőségű lehetne végül a bizánci forrásokban szereplő «kaukázusi hun» adatok közül a VIII. századi bizánci püspökségi jegyzékek

2

0 egyik hun vonatkozású feljegyzése, tekintve, hogy topikus szóhasználatról itt aligha beszélhetünk.

2

1 Ebben az esetben azonban -szintén földrajzi nehézségek mutatkoznak, amennyiben mindezideig nem sikerült határozott választ találni arra a kérdésre, hogy az említett hunok a Kaukázusnak, illetőleg a Kaukázus tágabb értelemben vett környékének melyik pontján laktak. A bizánci forrásokban szereplő, eddig közelebbről meg nem határozott «kaukázusi hun»-ok közé tartoznak azok a hunok is. akikről Theophanes 1

5 MXv 50 (1954) 131. 1

6 MNv 50 (1954) 149 - 51, vö. ínég alább 136. 1

7 MNy 50 (1954) 148. " Vö, Marquart: Streifzüge 279 2. jegyz. : Moraccsik: UyzTurc. fl. 133. 1

9 Ed. De Boor 139, : vö. Moravcsik, ByzTure. [I, 200 az .4. alatt, az adat a 6. szám alá tartozik. 7

0 Moravcsik: Szent István-Emlékkönyv 197: vö. még ugyanott a 207. lapon közölt térképet. 2

1 Moravcsik: i. h. 203 5. 282