Magyar Országos Tudósító, 1940. december/1

1940-12-01 [242]

p g c s december 1.. ­A baranyávármegyei Mép-szervezetek vasárnap délelőtt a vérmegye közgyűlési termében nagyválasztmányi gyűlést tartottak. A nagy választmányi gyűlésen megjelent vitáz Lukács Béla nyugalmazott államtitkár, a Mép országos elnöke, Biaskovics Iván, vitéz Niktlits Mihály főispán, dr.^sztergár Lajos polgármester, vitéz ."atacst Dénes, .Angyal László, Bognár Gyula, Hendrey József, Riesj.dám, Stitz János országgyűlési képviselők. BlaskovicA, Iván dr. mondott elnöki megnyitót,majd Komposcht Szörély vármegyei párttitkár terjesztette elő jelentését, amelyben "hangoz­tatta, hogy "nagyobb ország, boldogabb • " magvar ember" ebbeh a gondolatban-lehet az elmúlt öt év-kormányzati politikáját összefoglalni. Fzután vitéz Patacsi. Dénes országgyűlési Képviselő szólalt fel Nemzetgazdasági kérdésekkel foglalkozott és Hangoztatta a szövetkezeti.élé nagy fontosságát a nemzet érdekeben. Hendrey József* orsz iggyulési képviselő a tüzelőanyag-ellátás kérdésével foglalkozott. Bejelentette, hog^ az eddig beérkezett jelentések­ből megállapítható, hogy annyi fa van kitermelve, amennyi az ország egész szükségletét biztosítja'. A postai szállitá<- nehézségeit a kormányzat rövi­desen megszünteti. Végül kér mindenkit, hogy a mai viszonyokhoz mérten szállítsa le igényeisr . és segitsen ' abban a nemzeti munkában, amelynek célja a szentistváni birodalom visszaállitása. Stitz János országgyűlési képviselő a magyar élet építő mun­kásaihoz szólott. Foglalkozott az ipar problémáival, megemlékezett a bá­nyász-sztrájkról, majd a nyersanyag-hiánnyal kapcsolatban megemlitette, hogy interpellációjára Varga József miniszter maris olyan rendeletet adott ki, amivel öt millió ' . '«: Jméter nyersanyagot lehet beállítani a magyar élet szolgálatába. Végül a magyar iparnak vidéJfcre való kitelepítését kérte. f^pd Angyal László országgyűlési képviselő kereskede&mi kérdé­sekkel foglalkozott és hangoztatta, hogy Varga József miniszter igen sokat tett a. kereskedelemnek keresztény kézbe való juttatása érdekében. Röviaeser felállítják a vidéken a kereskedelmi felügyelőségeket, amelyeknek fel­adaáa a keresztény kereskedelem alátámasztása lesz. Atreformálják a külker reskedelüű hivatal működését is. Végül a Duna forgalmának fejlődéséről be-' szélt. RiesjAdám országgyűlési képviselő a kisebbségi kérdéssel foglalkozott és hangoztatta, hogy az európai ujjárendezés késztette a magyar kormányt arrr, hogy a Magyarországon élo kisebbségek ügyét 'mfeala­Pókra fektesse le. Ennek Következtében megállapodás jött létre a magyar es a német kormány között a Magyarországon élo német kisebbségekre vonat­kozólag. A magyar nemzet mindig hires volt arról hogy adott szavát megtar­totta akar barátnak, akár ellenségnek tett Ígéretet, na sok magyar ember aggodalommal nézi azt a szervezkedési munkát, amely főleg a községekben megnyilvánult. A magyart a némettel, de nemcsak a magyart a némettel, hanem alnémetet is a némettel szembe szeretnék állítani és hogy ennek mi lesz a vége, azt előre nem tudjuk, tón elhiszem és feltételezem azt, hogy akikezt a szervező munkát végzik, nem gyűlöletet akarnak azzal kifejezni es én fel­tételezem ezt, de a szónoklási módszer és a szónoklatokban meg nem válo­gatón szavak kimondottan ezt a gyűlölködést idézik elő. Már engedjék meg, nem lenét utóvégre azt tenni, liogy ha én egy szervezési feladatot kapok, Kiállók a nép ele azzal, hogy mindenkit,aki" nem tartozik hozzánk, lepocskon­diazok es lehüzsk a sárga földig. e /Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom