Magyar Országos Tudósító, 1935. november/1
1935-11-02 [132]
A REFORMÁCIÓ EMLÉKNAPJÁNAK MEGÜNNEPLÉSE. A budapesti istentiszteleteken Rávesz , Raffay, Kapi és Solttsz püspökök prédikáltak. - Este a főváros négy pontj én volt nagygyűlés. A vigadói főünnopon Makkal Sándor erdélyi püspök a világot átalakító Evangéliumról beszélt. - Tasnádi Nagy András, Bencs Zoltán, Szabó Imre felszólalásai. Luther Marton fellépés énok négy száztizennyolcadik évfordulóján, a reformáció emléknapján, csütörtökön minden protestáns gyülekezetben délelőtt istentisztelet, délután társadalmi ünnep volt. A budapesti Kálvin-téri roformátus tomplomban Rávesz László dr. püspök-lelkész prédikált, azt fejte go tv én, hogy a reformáció a lélek szenvedélyes szómjuhozásából származott^ ma is mindenütt reformáció történik, hol a Szentirást olvassák, s ebből veszik ki Iston tanácsát, biztatását. Minden istentisztelet láthatatlan áldozat, amelyen a hivő megáldozza "régi emberét", bűneit, megtagadja testét és éppen az Igének toremtő hatása alatt megint egyro-mog-egyro jobban folöltözi igazi, Istontől teremtett lányogét. Krisztus* a testté lett Ige. a Szontirás; az irodalommá, történelemmé, gondola trendszerré vált Igo és harmadikul: a gyülekezet élote, {.melyben Krisztus dicsőséges teste kiábrázolódik, ez a három tesz ösozhnngzó vallomást az istentiszteleten, A Deák-téri ovangélikua templomban Raffay Sándor dr. püspök-lelkész mondotta a szószéki beszédet, hangoztatta, hogy reformációra szükség van mindaddig, amig a családi ós társadalmi élet fel nem veszi Istentel rendelt tökéletességét, s a reformátorokat nem mint emboroket magasztaljuk, hí nem alapvető talentumaikat akarjuk folh sznúlni a mai és mindon korok javára, A budai, várbeli evangélikus templomban illusztris vend tg, a győri püspök-lelkész, K a p i Béla dr. volt az igehirdető, János Jolenésoi 111. részének 11-12. versei alapján szólt; Nem páthosszal, szenvedélyes igazságkorosésso 1, vitatkozással, sebeink felmutatásával akarunk ünnepelni, hanem azzal, hogy újból felfigyelünk az istoni üzenetre, A reformáció örökségét megtartón! és onnok jutalmát elvonni, erre ttinit az isteni Igo. A protestáns k'.tonák Abonyi-utcai istontiszteleti helyén, a reformátusok székházában Solté s z Elemér dr. protestáns tábori püspök fojtotte ki a nap értelmét és jelentőségét a mai élet szempontjából. Minden egyes tompion és az óhitűt többi csarnoka is zsúfolva volt ünneplő protestánsokkal. Az esti nagygyűlése3C A nagy nap estéjén Budapest négy különböző pontján tartottak gazdag müsoru nagygyűlést. A Pc s t i V i gr d óban az Országos Bethlen Gábor Szövetség , egyetértve a Magyar Kálvin-Szövet"* seggel, az 0rszágo3 Luthr-Szövetséggel, az unitárius Dávid Ferenc Egylettol és az Országos Protestáns Diákszövotséggo 1, - a budapesti rofermr.tusok, evangélikusok és unitáriusok közös főünnopét rondozto meg, A szokottnál is nagyobb érdoklŐdés kis érte ozt r z összejövetelt, a Vigadó ogymásbanyitott termei is alig tudták a közönséget befogadni. > Az elnöki emelvény körül fogla ltak holyot a protestáns köz- ( A élet legismertebb oviboroi. Az országgyűlés Képviselőházának küldöttségét ' U Sztranyavszky Sándor olnök, r. Felsőházét Radvánszky Albert báró alelnök, \) evangélikus ogyetemea-egyházi felügyelő vezette, a kormány részéről eljött /Folytatása követk zik,/