Kovács Zsuzsa – Marx Mária szerk.: Zalai Múzeum 18 : Petánovics Katalin 70 éves. Közlemények Zala megye múzeumaiból (Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009)
Kunics Zsuzsa: Gabona piacz-Főtér-Erzsébet királyné tér-A nagykanizsai Erzsébet tér kiépülése, története a dualizmus időszakában
282 Kuni e s Zsuzsa kikötéssel, hogy a vállalkozó az udvarban a raktárépületet és az istállót elbontja és a már fennálló kéményt 5 méterrel megmagasítja-engedélyezte a telep kiterjesztését. 18 4 1887 nyarán már „imposansan emelkedik ki a város fölött" a gépház új, 29 méter magas kéménye. 18 5 A városi villanyvilágítás bevezetésének terve ekkor még nem sikerült, de az Arany Szarvas vendéglőt 1886-tól-mint említettük már-130 „lánggal" Vucskics „villanygépe" segítségével világították meg. (A vállalkozó neve a városban sertéskereskedőként is ismertté vált, 1887-ben sertéshizlaló telepet létesített a Magyar utca végén. 18 6) Az ipartelep előtt, a Fő térre néző hosszú utcai épületben működött 1865. évi alapítása óta a Strem és Klein fűszer, csemege, gyarmatáru, liszt, festékáru és papír nagykereskedés, kenderfonó- és kötélgyár. A Magyar és Osztrák Automobil Club állomásaként már 1911-től benzint és olajat árusítottak itt az autók részére. 18 7 Évtizedeken keresztül mellettük bérelt üzlethelyiséget (az 1890-es évektől) Schapringer Adolf órás és Kohn S. B. rőföskereskedö. Utóbbi üzlethelyiségéhez 1892-ben egy 6,4 méter hosszú bolti portált, kirakatszekrényt készíttetett, mellyel a „Főtér szépítéséhez járult hozzá." 18 8 Strém Vilmos 1893-ban megvette Vucskicstól a házat a belsőséggel együtt. A következő évben cégük azzal „dicsekedhetett", hogy a nyílt üzletek közül náluk vezették be először a villanyvilágítást. Az áramot saját gépezetükkel állították elő, mely-a helyi lap szerin-„luszterekbe vezetve igen szépen világítja meg az üzlethelyiséget, melynek esténként sok bámulója van." 18 9 1909-ben a „szegényes külsejű ház" helyére egy kétemeletes „új palotát" terveztetett a cég, de az építkezés végül elmaradt. (Több mint fél évszázad múlva épült csak fel helyén a Fúrási Üzem irodaháza.) 19 0 A városi villanyvilágítás bevezetéséről Vucskics Jánossal folytatott tárgyalások 1886-ban kudarccal végződtek, a Zala tudósítója szerint az engedélyezés „kicsinyes okokból tagadtatott meg." 19 1 1888-89-ben a légszesz- és a villanyvilágítás bevezetésére egyaránt ajánlatokat kért a város. Az előmunkálatokra külön bizottságot hoztak létre. A légszesz világítást, amely az „előrehaladott kor igényeinek többé alig látszik megfelelni", elvetették. A korábban benyújtott 4 ajánlat közül a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparbank és az Egger B. és társa által közösen beadott pályázatot tartva a legjobbnak, 1889 tavaszán elrendelték a szerződési tárgyalások megkezdését, melyek azonban elhúzódtak. 19 2 Még 1893-ban is 240 nagykanizsai és 25 kiskanizsai petróleumlámpa látta el a város világítását. 193 Végül az 1892-ben kiírt újabb pályázat eredményeként Franz Lajos kanizsai gőzmalom tulajdonossal kötöttek szerződést. 19 4 17 ívlámpát és 280 izzólámpát szereltek fel a városban, az üzembe helyezett villanyvilágítást-Budapestet követően egy évvel-1894 nyarán adták át. „Esténként óriási közönség jár kel az utczákon gyönyörködve a szép világításban."-olvashatjuk a Zalai Közlöny híradását a világítás megkezdésekor. 19 5 (Néhány év múlva a hálózatot 13 magán ívlámpa és 8000 magánizzó egészítette ki.) 19 6 Magas fa villanypóznákat helyeztek el a Főtéren is, körben az utak mellett, melyek „nem díszesek", a városlakók mégis örömmel üdvözölték az új világítási módot. Az ívlámpákat „első sorban a város belső területén levő nagyobb terek világítására rendelték", csekély számuk miatt nehéz volt elosztásuk, a városi építészeti bizottság javaslatával többen nem értettek egyet. Dr. Neusiedler Antal neves kanizsai polgárokkal együtt több észrevételt tett, melyek többségét a városi tanács is elfogadta. A Főtéren ívlámpát helyeztek el a déli oldalon a távírda épülete előtt, a Városház utca sarkán lévő a tér délkeleti részét világította meg (a képeslapok tanúsága szerint mindkettő függőlámpa volt). (1. kép) Egy lámpa helyeként a „Főtér" megjelölés szerepel, pontos helyét az iratokban nem közlik, egy korabeli képeslapon a börtön előtti térségben látható. (2. kép) A terv szerint a tér északi oldalán két ívlámpa is állt volna, a Kaiser- ház és a Gutmann- palota előtt is. Ez utóbbit kifogásolták beadványukban a helyi polgárok. A városi tanács is egyetértett velük, a két lámpa olyan közel esett volna egymáshoz, hogy a tanács szerint felállításuk felesleges, egy ívlámpa a „Magyar utcza Blauféle ház átellenében a térre" helyezve (a konyakgyári teleppel szemközt) pótolni tudja őket. (Megjegyezték, hogy a Szarvas vendéglő utcai ívlámpája is bevilágítja a tér Kaiser- házig terjedő keleti oldalát.) 19 7 (8. kép) A városi fejlődés szempontjából nagy jelentőségű villanyvilágítás bevezetése mellett a megyében elsőként Nagykanizsán készült el a „közhasználatú távbeszélő hálózat" is 1892-ben. Az első 22 előfizető névsorában a városi intézmények, bankok mellett a város legnevesebb gyárosai és kereskedői között ott találjuk a Fő téren lakó Gutmann S. Henriket, a Strem és Klein (Vucskics-ház) és a Schwarz és Tauber kereskedő cégeket (Vasemberház), s a Fő tér 4. szám alatt lakó Herczeg Sándor élesztő gyárost. 19 8 Négy év múlva már 55-re nőtt az előfizetők köre, 1901-ben a hálózatot az interurbán forgalomba is bekapcsolták. 199 Tuboly Viktor városi képviselő 1892 novemberében azt indítványozta, hogy a képviselőtestület Nagykanizsa város Főterét „a nagy férfiú iránti hazafias kegyeletének maradandó emlékezetéül" 90. születésnapja emlékére, még életében Kossuth Lajosról nevezze el. A beadvány sorsa nem ismert, nem tudni, tárgyalta-e a testület, az iraton olvasható
