Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)
MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században
A gyógyszertár sokszor egy kaszinóhoz volt hasonlatos, ahova város és környék lakói betérve hozták, vitték a híreket. A „Zala-Egerszcgi Társaskör" 1897. január 23-én tartott műkedvelő színielőadásával egybekötött táncestélyrc kinyomtatott meghívó szerint jegyeket váltani, illetve előjegyezni is Kaszter Sándor gyógyszertárában lehetett. 62 Csiky Gergely: A jó Fülöp című darabját Czukclter Lajos rendezte. Zalaegerszegen a társaskör 1884 végén alakult. 1895. január 1-től a Zöldfa vendéglő emeleti helyiségét bérelték, ahonnan a kaszinó a Bárány új épületébe hurcolkodott. A Társaskör elnöke Borbély György, az egyesület daloskörének karnagya 1899-ben Baján Ferenc volt. A zalaegerszegi ipartestület az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok nyugdíjalapja javára szeptemberben sorsjátékkal egybekötött mulatságot rendezett, melyre Kaszter Sándor a többekkel együtt a sorsoláshoz tárgyat ajánlott fel. 1902 februárjában az ipartestület a Korona szállóban reggelig tartó, jól sikerült mulatságát követően megemlítik adakozóként Kaszter Sándort is, aki Morandini építészhez hasonlóan 3 korona 80 fillérrel járult hozzá a bevételhez. Ez mintegy 18 kiló búza ára volt akkor. 63 A város másik fontos egyesülete 18844jen alakult, s a kereskedői pályán lévő itjak önművelése és a kereskedőosztály társadalmi és gazdasági érdekcinek védelmére jött létre. 64 Velük is kapcsolatba került 1908 márciusában Kaszter Sándor, amikor ingyen „görögtűz anyagot" juttatott a zalaegerszegi kereskedelmi alkalmazottak egylete és az iparos ifjúság önképző egylete márciusi ünnepélyére, amit ők az újságban köszönettel nyugtáztak. 65 Feltehetően, mint jómódú polgártársai, Kaszter úr is több alkalommal támogatta a szegényeket. Azonban erről írásosos bizonyítékot csak a polgármesteri iratok egyik 191 l-es feljegyzése nyújt, miszerint az aggápoldai szegények számára ajánlott fel egy nagyobb összeget. 66 Kaszter Sándor a Magyarországi Gyógyszerész Egyesült tagja volt, bizonyára több esztendeig. 1915ben az igazgatóság rendes tagja, valamint az egyesület XXVII. járásának, azaz Zala megyének igazgatója, helyettese pedig Persay Gyula volt Zalanováról. 67 Ekkor csak nagyobb vidéki városokban alakultak önálló testűletek. A gyógyszerészek országos egyesülete 1872-ben jött létre, a gyógyszertár tulajdonosok egyesületeként, mely fontos szerepet játszott a gyógyszerészek érdekében az egészségügyi törvények kidolgozásában is. Az első világháborút szerencsésen átvészelte a család. „Az első háborúból nem éreztem semmit, mert a szüleim szárnya alatt voltam. A nagyapám gyógyszerész volt, aki annak idején is kapott a gyógyszerekhez cukrot." - emlékezett Zsuzsi. Ödönt a betegsége miatt nem vitték el katonának, unokaöccsét azonban igen. Kaszter Amália és D. Horváth Antal Bach Gézáné a következőképpen írta le Kaszterék első leánya, Amália (1875-1952) sorsát: „Másik leánya hamar férjhez ment, őt is egy gyógyszerész vette el, aki nagyapám gyógyszertárában dolgozott. A nagyapa azt mondta, meg is szerették egymást, de végtelen boldog volt, hogy egy ilyen nagy gond lement a válláról. Gondold el, ott voltak a lányok, este nyolcig a patikában kellett lenni, legalábbis a nagyapa mindig ott volt, akkor még mindent a tégelyekbe késztettek." A fiataloknak „Romhányban volt patikájuk. Férje tbc-t kapott, s Amália 30 éves korában megözvegyült, négy gyerekkel. Azt mondta a nagyapa, hogy a Kaszter ház elég nagy. Eladták a romhányi patikát, hazahívta Amáliát. Ő vezette az egész háztartást, ők lakták fönn az egész emeletet, hat szoba volt ott. A halinak nagyon szép, mintás kövezete volt, nyolc méter hosszú volt, nagy ablakokkal." Nagyapjuk mind a négy gyermeket kitaníttatta. A két leány Elli (Gabriella) és Kató, a fiúk Sándor és Béci, aki most ott fekszik a Kálvária temetőben, mert fiatalon, szívbajban meghalt. A nagypapa odavette, s mind a négy gyermeket kitaníttatta. Amália házasságáról, főként nagyapjáról unokájának, Petracsek Istvánnénak nincs jó véleménye: „Nagyanyám Kőszegen volt zárdában, felső leányiskolában. Mikor végzett, már tudott franciául, német volt az anyanyelve, olvasta a klasszikusokat, s szépen zongorázott. 17 évesen, 1892-ben férjhez adták ahhoz a gyógyszerészhez, aki náluk dolgozott, Horváth Antalhoz. Nem volt az szerelem, nem tudom, miért adták hozzá." Gabriella egy nagyanyját három gyermekével ábrázoló fotó kapcsán így emlékezett: „Az egyikük volt az én édesanyám, Horváth Gabriella (1899-1983), ő volt Elli. Szegeden végzett kereskedelmi iskolában. Kató (1892-1977) a második gyermek volt. Katu néném férje a Weisz Manfréd gyárban volt főmérnök. Később megözvegyült, 68 a Sanyi [testvérbátyja] vette oda a patikába, mint pénztárost. Béci korán meghalt, 15-16 évesen, 1921-ben. Reumás lázat kapott, s az a szívére ment." A romhányi patika még a zsíros kenyérre valót sem jövedelmezte számukra. D. Horváth Antal 1905-ben még Romhányban volt, 69 tudható meg a gyógyszerészek zsebnaptárából. Itt szerepel, hogy a patikát 1893-ban állították fel, s ekkor 1822 lakosa volt. Ugyancsak a naptár közli a gyógyszertárak számát az 1905. december 15-i állapot szerint. Ekkor hazánkban 1601 nyilvános anya gyógyszertár működött.
