Horváth László szerk.: Zalai Múzeum 17. (Közlemények Zala megye múzeumaiból, Zalaegerszeg, 2008)

MEGYERI ANNA: A Kaszter gyógyszerész család Zalaegerszegen a 19-20. században

A gyógyszertár sokszor egy kaszinóhoz volt hasonlatos, ahova város és környék lakói betérve hozták, vitték a híreket. A „Zala-Egerszcgi Társaskör" 1897. január 23-én tartott műkedvelő színielőadásával egybekötött táncestélyrc kinyomtatott meghívó szerint jegyeket váltani, illetve előjegyezni is Kaszter Sándor gyógyszertárában lehetett. 62 Csiky Gergely: A jó Fülöp című darabját Czukclter Lajos rendezte. Zala­egerszegen a társaskör 1884 végén alakult. 1895. január 1-től a Zöldfa vendéglő emeleti helyiségét bérelték, ahonnan a kaszinó a Bárány új épületébe hur­colkodott. A Társaskör elnöke Borbély György, az egyesület daloskörének karnagya 1899-ben Baján Ferenc volt. A zalaegerszegi ipartestület az elaggott és munka­képtelenné vált iparosok nyugdíjalapja javára szep­temberben sorsjátékkal egybekötött mulatságot ren­dezett, melyre Kaszter Sándor a többekkel együtt a sorsoláshoz tárgyat ajánlott fel. 1902 februárjában az ipartestület a Korona szállóban reggelig tartó, jól sikerült mulatságát követően megemlítik adakozóként Kaszter Sándort is, aki Morandini építészhez hasonlóan 3 korona 80 fil­lérrel járult hozzá a bevételhez. Ez mintegy 18 kiló búza ára volt akkor. 63 A város másik fontos egyesülete 18844jen alakult, s a kereskedői pályán lévő itjak önművelése és a keres­kedőosztály társadalmi és gazdasági érdekcinek vé­delmére jött létre. 64 Velük is kapcsolatba került 1908 márciusában Kaszter Sándor, amikor ingyen „görögtűz anyagot" juttatott a zalaegerszegi kereskedelmi alkal­mazottak egylete és az iparos ifjúság önképző egylete márciusi ünnepélyére, amit ők az újságban köszönettel nyugtáztak. 65 Feltehetően, mint jómódú polgártársai, Kaszter úr is több alkalommal támogatta a szegényeket. Azonban erről írásosos bizonyítékot csak a polgármesteri iratok egyik 191 l-es feljegyzése nyújt, miszerint az agg­ápoldai szegények számára ajánlott fel egy nagyobb összeget. 66 Kaszter Sándor a Magyarországi Gyógyszerész Egyesült tagja volt, bizonyára több esztendeig. 1915­ben az igazgatóság rendes tagja, valamint az egyesület XXVII. járásának, azaz Zala megyének igazgatója, helyettese pedig Persay Gyula volt Zalanováról. 67 Ekkor csak nagyobb vidéki városokban alakultak önálló testűletek. A gyógyszerészek országos egyesü­lete 1872-ben jött létre, a gyógyszertár tulajdonosok egyesületeként, mely fontos szerepet játszott a gyógy­szerészek érdekében az egészségügyi törvények kidol­gozásában is. Az első világháborút szerencsésen átvészelte a család. „Az első háborúból nem éreztem semmit, mert a szüleim szárnya alatt voltam. A nagyapám gyógy­szerész volt, aki annak idején is kapott a gyógysze­rekhez cukrot." - emlékezett Zsuzsi. Ödönt a betegsége miatt nem vitték el katonának, unokaöccsét azonban igen. Kaszter Amália és D. Horváth Antal Bach Gézáné a következőképpen írta le Kaszterék első leánya, Amália (1875-1952) sorsát: „Másik leánya hamar férjhez ment, őt is egy gyógyszerész vette el, aki nagyapám gyógyszertárában dolgozott. A nagyapa azt mondta, meg is szerették egymást, de végtelen boldog volt, hogy egy ilyen nagy gond lement a válláról. Gondold el, ott voltak a lányok, este nyolcig a patikában kellett lenni, legalábbis a nagyapa mindig ott volt, akkor még mindent a tégelyekbe késztettek." A fiataloknak „Romhányban volt patikájuk. Férje tbc-t kapott, s Amália 30 éves korában megözvegyült, négy gyerekkel. Azt mondta a nagyapa, hogy a Kaszter ház elég nagy. Eladták a romhányi patikát, hazahívta Amáliát. Ő vezette az egész háztartást, ők lakták fönn az egész emeletet, hat szoba volt ott. A halinak nagyon szép, mintás kövezete volt, nyolc méter hosszú volt, nagy ablakokkal." Nagyapjuk mind a négy gyermeket kitaníttatta. A két leány Elli (Gabriella) és Kató, a fiúk Sándor és Béci, aki most ott fekszik a Kálvária temetőben, mert fiatalon, szívbajban meghalt. A nagypapa odavette, s mind a négy gyermeket kita­níttatta. Amália házasságáról, főként nagyapjáról uno­kájának, Petracsek Istvánnénak nincs jó véleménye: „Nagyanyám Kőszegen volt zárdában, felső leányis­kolában. Mikor végzett, már tudott franciául, német volt az anyanyelve, olvasta a klasszikusokat, s szépen zongorázott. 17 évesen, 1892-ben férjhez adták ahhoz a gyógyszerészhez, aki náluk dolgozott, Horváth Antalhoz. Nem volt az szerelem, nem tudom, miért adták hozzá." Gabriella egy nagyanyját három gyer­mekével ábrázoló fotó kapcsán így emlékezett: „Az egyikük volt az én édesanyám, Horváth Gabriella (1899-1983), ő volt Elli. Szegeden végzett keres­kedelmi iskolában. Kató (1892-1977) a második gyermek volt. Katu néném férje a Weisz Manfréd gyárban volt főmérnök. Később megözvegyült, 68 a Sanyi [testvérbátyja] vette oda a patikába, mint pénz­tárost. Béci korán meghalt, 15-16 évesen, 1921-ben. Reumás lázat kapott, s az a szívére ment." A romhányi patika még a zsíros kenyérre valót sem jövedelmezte számukra. D. Horváth Antal 1905-ben még Romhányban volt, 69 tudható meg a gyógysze­részek zsebnaptárából. Itt szerepel, hogy a patikát 1893-ban állították fel, s ekkor 1822 lakosa volt. Ugyancsak a naptár közli a gyógyszertárak számát az 1905. december 15-i állapot szerint. Ekkor hazánk­ban 1601 nyilvános anya gyógyszertár működött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom