Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Irodalom és művészetek Nagykanizsán, írta Barbarits Ijajos

művezetőjének szerkesztésében, 1911 áprilisában indult meg Nagykanizsán. 1920-ban dr. Fenyves Jenő Nagykanizsa, címen kulturális hetilapot szerkesztett. Ugyanebben az évben Tóth Zoltán Dunántúli Újság című hétfői lapot indított, amely Dunántúli Sporthírek címen 1923 márciusáig élt, ekkor már Róna Gyula szerkesztésében. Az utolsó kísérlet volt Huhn Gyula Visszhang c. szépirodalmi hetilapja, amelyet 1925-ben Zalaegerszegről és Pécsről hozott át Nagykanizsára, itt rövidesen eladta a Zalai Közlöny kiadóvállalatnak, ami után néhány hónapig élt még Dunántuli Kultur a címen, Kempelen Béla szerkesztésében. A sajtóval rokonintézmény a Magyar Távirati Iroda, amely 1919-ben létesítette expozituráját Nagykanizsán. Vezetője 1925 óta Scerbovsky György. A közben fiókká fejlődött expozitura, mint a vele kapcsolatos Magyar Hirdető Iroda, elnyerte a város hirdetési jogának bérletét s azóta a város utcáin világító és nappali hirdető-oszlopok, táblák szolgálnak az addig minden utcát elcsúfított plakátözön elhelyezésére. IRODALMI ÉLET Az irodalom aktív gyakorlása Nagykanizsán csak kis mértékben terjed túl a napi zsurnalisztika határain. Különösen a háború óta kevesen vannak, akik könyvet tudjanak kiadni. Nagykanizsán élő író-ember dr. Szabó Zsigmond orvos, aki még a béke-években » Két dzsinn« és a » Horthy házassága« c. regényeivel tünt fel a budapesti könyvpiacon. Legutóbb Szenes Tilda kanizsai asszony »N agy szerű házasság« c. regénye talált Budapesten kiadóra. Kelemen Ferenc bankigazgató a pénzügyi és közgazdasági szakirodalom terén megjelent könyveivel (A takarékpénztárak története, A pénz az ember életében stb.) tette országosan ismertté nevét. Nagykanizsa korán elhunyt poétája volt vitéz Nagy Győző, kinek már hadifogsága alatt megjelent Nagykanizsán »Tábortűz mellett« c. verses-kötete. Népéleti drámái és sok költeménye kéziratban maradt vissza. Atyja, Nagy Lajos ny. elemi iskolai igazgató ugyancsak poéta-ember, verseskötetei »Mult idők« (Érsekújvár 1893), »Versek« (Marosvásárhely 1902), »Lázas napokból« (Nagykanizsa 1915), »Nehéz órákban« (Nagykanizsa 1919), »Könnyek« (Nagykanizsa, 1926). 1925-ben látott napvilágot Hüll Cecil »Napsugarak, esőcseppek« c. novellás-kötete, 1928-ban B. Baróti Ria adta ki novelláit (Álomasszony, Zalaegerszeg). Mint poéta szerzett magának Nagykanizsán túl is ismert nevet Winklerné Munkácsi Noémi, Nagykanizsa főrabbijának felesége. A város históriai életének kutatása közben termékeny írója volt Nagykanizsának Halis István városi tanácsos. Nevezetesebb munkái : Szines mozaik Nagykanizsa történetéből, Dalmáciában, Az ősmagyarok nyomai, Hajnal van (elbeszélések), Nagy Lajos — 365 Dr. Szabó Zsigmond Kelemen Ferenc