Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)
IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 19. század elejének eseményei
hármas határtól egészen a Batyk-Véged-Türje hármas határig. Batyk-TürjeSzentpéter faluk között a hármas határ egy „Hallás domb''' nevű helyen volt. Itt Batyki részéről megjelent Káldy György részbirtokos, Tőrös István Barthodeiczky úr ispánja, Vincze András bíró és a helység elöljárói. A jelenlévők Batyk és Tűrje között összesen 45 határjelet újítottak meg, ezek általában földhalmok voltak. A bejárás során érintett helynevek: Türjéről Batykra vezető postaút, Batyki szántóföldek és a Türjei erdő között húzódó határ, Batykról Ötvösre vezető szekérút, Batykról Peresztegre vezető út, Batyki Nyíres. A Szentgrót-Türje-Szentpéter közötti határok felsorolásakor említik a Szentgrótról Peresztegre a Zala folyó bal partján vezető szekérutat is. 1835. szeptember 3-án Batykon került sor arra a tanúkihallgatásra, amelyben a környékbeli emberek írásban bizonyították, hogy hol volt a Zalabér és Batyk közötti határ. Vég Ferenc ötvösi béres szerint - aki korábban zalabéri csordás szolga volt - ha a Pinkoczi patakon túl lévő éren átment a zalabéri csordával, ahonnan a batykiak visszaverték, később az ökröket sem őrizhette a Zalán túl, a batyki réteken. A batyki határ a Zala folyó volt. Aki ezen túl ment, azt megverték, volt, akit a Zalába akartak vetni. Kertész János bögötei lakos, Horváth György Batykra benősült volt zalabéri lakos és Kulcsár Pál pakodi lakos is megerősítette a fentieket. Az írást hitelesítette Pogacsics Ferenc Batyk helység bírája és Perom József. írni nem tudtak, így csak keresztet rajzoltak. Bognár István csehi lakos szerint a batyki határ az un. Kis János hídján át az éren lefelé a Zala folyóig, innen a Zala folyó, a Hármasi malomnál nem az ásott, hanem a valódi Zala folyó választja el a zalabéri és batyki határt. Szerinte a merkőcei és a Cigányrétre is csak erőszakkal hajtották át a zalabériek az állataikat. 1836. szeptember 3-án került sor a batyki és a zalabéri határ elválasztására. Ezen az elválasztáson Batyk birtokosai részéről megjelentek: Zalabéri Horváth János kamarás, Szita Sándor türjei kormányzó, Fr. Kovács Erasmus csornai és türjei nagyprépostság ügyvédje, Tárnok Alajos főszámvevő és Csertán Sándor a szentgróti uradalom ügyvédje, Horváth József Mezzőszegedi Szegedy Ferenc verőcei főispán tiszttartója. A falu részéről: Hosszú János öregbíró, Jakab Ferenc, Horváth György, Rózsa János, Perom József, Rózsa József, Bus Gergely, Varga József, Bognár Mihály, Koller György, Vincze András, Takács László, Vidák István esküdtek, Tóth János, Koller János, Pál János, Döme István több falubeli lakos. 1845-ben került sor a Batyk és Véged közötti határkijelölésére. 277 1826-ban Batyk adózói többször is panaszt tettek Zala megyénél a rájuk nehezedő terhek miatt. Az április 29-én kelt bejegyzés szerint a katonaság élelmezésére havonta beszállítják az előírt terményeket a rendeltetési helyre, eimek ellenére minden hónapban kötetezik őket, hogy a türjei „életes tárbuF Sümegre élelmet szállítsanak a katonaság részére. Május 29-én panaszt tettek, 92