Ruzsa Károly: Batyk története (Zalai Kismonográfiák 5., Zalaegerszeg, 1998)

IV. fejezet: Batyk az újkorban - A 19. század elejének eseményei

hármas határtól egészen a Batyk-Véged-Türje hármas határig. Batyk-Türje­Szentpéter faluk között a hármas határ egy „Hallás domb''' nevű helyen volt. Itt Batyki részéről megjelent Káldy György részbirtokos, Tőrös István Barthodeiczky úr ispánja, Vincze András bíró és a helység elöljárói. A jelen­lévők Batyk és Tűrje között összesen 45 határjelet újítottak meg, ezek általá­ban földhalmok voltak. A bejárás során érintett helynevek: Türjéről Batykra vezető postaút, Batyki szántóföldek és a Türjei erdő között húzódó határ, Batykról Ötvösre vezető szekérút, Batykról Peresztegre vezető út, Batyki Nyíres. A Szentgrót-Türje-Szentpéter közötti határok felsorolásakor említik a Szentgrótról Peresztegre a Zala folyó bal partján vezető szekérutat is. 1835. szeptember 3-án Batykon került sor arra a tanúkihallgatásra, amelyben a környékbeli emberek írásban bizonyították, hogy hol volt a Zalabér és Batyk közötti határ. Vég Ferenc ötvösi béres szerint - aki koráb­ban zalabéri csordás szolga volt - ha a Pinkoczi patakon túl lévő éren átment a zalabéri csordával, ahonnan a batykiak visszaverték, később az ökröket sem őrizhette a Zalán túl, a batyki réteken. A batyki határ a Zala folyó volt. Aki ezen túl ment, azt megverték, volt, akit a Zalába akartak vetni. Kertész János bögötei lakos, Horváth György Batykra benősült volt zalabéri lakos és Kul­csár Pál pakodi lakos is megerősítette a fentieket. Az írást hitelesítette Pogacsics Ferenc Batyk helység bírája és Perom József. írni nem tudtak, így csak keresztet rajzoltak. Bognár István csehi lakos szerint a batyki határ az un. Kis János hídján át az éren lefelé a Zala folyóig, innen a Zala folyó, a Hármasi malomnál nem az ásott, hanem a valódi Zala folyó választja el a zalabéri és batyki határt. Szerinte a merkőcei és a Cigányrétre is csak erő­szakkal hajtották át a zalabériek az állataikat. 1836. szeptember 3-án került sor a batyki és a zalabéri határ elválasztására. Ezen az elválasztáson Batyk birtokosai részéről megjelentek: Zalabéri Horváth János kamarás, Szita Sán­dor türjei kormányzó, Fr. Kovács Erasmus csornai és türjei nagyprépostság ügyvédje, Tárnok Alajos főszámvevő és Csertán Sándor a szentgróti urada­lom ügyvédje, Horváth József Mezzőszegedi Szegedy Ferenc verőcei főispán tiszttartója. A falu részéről: Hosszú János öregbíró, Jakab Ferenc, Horváth György, Rózsa János, Perom József, Rózsa József, Bus Gergely, Varga Jó­zsef, Bognár Mihály, Koller György, Vincze András, Takács László, Vidák István esküdtek, Tóth János, Koller János, Pál János, Döme István több falu­beli lakos. 1845-ben került sor a Batyk és Véged közötti határkijelölésére. 277 1826-ban Batyk adózói többször is panaszt tettek Zala megyénél a rájuk nehezedő terhek miatt. Az április 29-én kelt bejegyzés szerint a katonaság élelmezésére havonta beszállítják az előírt terményeket a rendeltetési helyre, eimek ellenére minden hónapban kötetezik őket, hogy a türjei „életes tárbuF Sümegre élelmet szállítsanak a katonaság részére. Május 29-én panaszt tettek, 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom