Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Rainer Pál: A Nádasdy, valamint a rokon Nádasdi Darabos és Gersei Perthő családok címerei az idők folyamán

114 MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET RAINER PAL A NÁDASDY, VALAMINT A ROKON NÁDASDI DARABOS É S GERSEI PETHŐ CSALÁDOK CÍMERE AZ IDŐK FOLYAMÁN A Nádasdyak rövid története: A Nádasdy család neve és hazánk tör­ténelmében játszott szerepe közis­mert. A család egykor a nádasdladá­nyi (Fejér megye) kastélyban őrzött levéltára ma az Országos Levéltárban található. Eléggé ismert a család cí­mere is, amelyet Arany János is meg­énekelt: „ . . . a Nádasdi nádja, fekete kacsája..." (Daliás idők. IV. ének.) Ennek ellenére a Nádasdy címer tör­ténetével tudomásunk szerint eddig még nem foglalkozott senki. A Nádasd nemzetség nyugat-du­nántúli (Vas megyei) eredetű, törté­netét a XIII. század óta követhetjük nyomon. Első ismert őse a II. András király idejében élt „comes Petenied de Nadasd", akinek valóságos sze­mély voltát okleveles adatok bizo­nyítják. 1 A nemzetség már a XIII. század elején felosztotta közös birtokát és több családra — Nádasdy, Nádasdi Darabos, Gersei Pethő, Oszkai — osz­lott. Idővel számos köznemesi család­dal kerültek rokoni, házassági kap­csolatba. 2 A XVI. századig a nem­zetség tagjai között csak megyei tiszt­ségviselőket (alispán), illetve egy-egy országos méltóságot viselő főúr fami­liarisait (erdélyi alvajda) találjuk. Mégis talán a család jelentőségét mu­tatja, hogy Nádasdy Mihály alapító­tagja volt 1408-ban a Sárkányrend­nek, mégpedig az egyetlen olyan, aki nem viselt országos tisztséget. Mátyás király uralkodása alatt élt Nádasdy Ferenc, aki a király páncé­los lovasságának egyik tisztje volt. 4 Az ő fiának Nádasdy Tamásnak (1498-1562. jún. 2.) sikerült végle­gesen a főrendek közé emelkednie, s megalapoznia családja vagyonát és te­kintélyét, nem utolsó sorban a dús­gazdag Kanizsai Orsolyával kötött há­zasságával. Bolognában és Rómában tanult. Már fiatalon királyi titkár, s a zalavári bencés apátság kommenda­tora (1525-1534 körül), 5 majd bu­dai várnagy (1527-1529), 6 később tárnokmester (1536—1543), 7 hor­vát-dalmát—szlavón bán (1537— 1539), 8 országbíró (1540-től), 9 vasi főispán (1551 körül), 10 végül 1554­től haláláig nádor, királyi helytartó, a kunok bírája volt. 11 A mohácsi csata után Habsburg Ferdinánd mellé állt, akinek pártján — leszámítva a többé-kevésbé kényszerűségből vál­lalt 1529-1533. közti Szapolyai Já­nos oldalán töltött éveket — végig ki­tartott, s akitől 1553-ban bárói ran­got nyert. 12 Ő kapta adományba János királytól 1530-ban a fogarasi várat és uradalmat Erdélyben — az adományozást I. Ferdinánd is meg­erősítette — amelyről a család egyik praedicatumát vette. 13 A család fő birtokai azonban zömmel a Dunán­túlon helyezkedtek el. Csókakő (Fe­jér vm.), Egervár (Zala vm.), Kapu­vár (Sopron vm.), Nagykanizsa (Za­la vm.), Léka (Vas vm., jelenleg Loc­kenhaus, Ausztria), Sárvár (Vas vm.), Somogy (Somogy vm.) voltak a Ná­dasdy uradalmak központjai a XVI. században. 14 Nádasdy Tamás karrierje óta a csa­lád fénye és befolyása századokon át töretlen maradt, ami leginkább habs­burghű, aulikus magatartásukkal ma­gyarázható. (Talán csak egyetlen ki­vétel akadt köztük, a Wesselényi-féle mozgalomban szerencsétlen véget ért Nádasdy Ferenc országbíró.) Nádas­dy Tamás unokája, Nádasdy Pál Vas vármegyei főispán, dunántúli főkapi­tány 1625-ben grófi rangra emelte­tett. 15 A család minden bizonnyal napjainkban is létezik. 16 A Nádasdyak címeres emlékei a XVI. század végéig: A család címerét vizsgálva a korai időszakból csak kevés címeres em­lék áll rendelkezésünkre. A XVI. századig ugyanis a Nádasdyak nem viseltek országos tisztségeket, így nem, vagy csak ritkán használtak pecsétet, hiszen azt mindennapi éle­tük nem tette szükségszerűvé. A családtól fennmaradt legkoráb­bi címeres emlék jelenlegi ismere­teink szerint Nádasdy Lőrinc fia Já­nos {\ 1380. Szt. Jakab apostol nap­ján) szentgotthárdi sírköve. 17 Ezen a jobbra dőlő címerpajzsban két nád között egy, a természeteshez hasonló ábrázolású, jobbra fordult vadkacsát látunk. A pajzsra helyezett csöbör­sisakon a sisakdíszt a címerkép is­métlődése alkotja. A sisaktakaró itt még kendőszerű, mérete szerény, nem úgy, mint a XV. századi sírkö­veken, ahol indaszerű fonadékot al­kotva gyakran betölti a rendelkezésre álló szabad felület nagyrészét. A sír­kő kopott, megviselt állapota elle­nére is egyik rendkívül becses emléke korai heraldikánknak. Ismeretes 1402-ből Nádasdy And­rás zalai alispán pecsétje. Ez azon­ban annyira kopott és sérült állapot­ban maradt korunkra, hogy gyakorla­tilag értékelhetetlen, ábrázolása kive­hetetlen. 18 1. ábra. Nádasdy Lőrinc fia János (-f1380) sírköve. Szentgotthárd, ciszterci apátság. (Fotó: Nagy vári Ildikó VBM.J

Next

/
Oldalképek
Tartalom