Veszprémi Történelmi Tár 1989. II.

Művelődéstörténet - Rainer Pál: A Nádasdy, valamint a rokon Nádasdi Darabos és Gersei Perthő családok címerei az idők folyamán

114 MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET RAINER PAL A NÁDASDY, VALAMINT A ROKON NÁDASDI DARABOS É

S GERSEI PETHŐ CSALÁDOK CÍMERE AZ IDŐK FOLYAMÁN A Nádasdyak rövid története: A Nádasdy család neve és hazánk történelmében játszott szerepe közismert. A család egykor a nádasdladányi (Fejér megye) kastélyban őrzött levéltára ma az Országos Levéltárban található. Eléggé ismert a család címere is, amelyet Arany János is megénekelt: „ . . . a Nádasdi nádja, fekete kacsája..." (Daliás idők. IV. ének.) Ennek ellenére a Nádasdy címer történetével tudomásunk szerint eddig még nem foglalkozott senki. A Nádasd nemzetség nyugat-dunántúli (Vas megyei) eredetű, történetét a XIII. század óta követhetjük nyomon. Első ismert őse a II. András király idejében élt „comes Petenied de Nadasd", akinek valóságos személy voltát okleveles adatok bizonyítják.

1 A nemzetség már a XIII. század elején felosztotta közös birtokát és több családra — Nádasdy, Nádasdi Darabos, Gersei Pethő, Oszkai — oszlott. Idővel számos köznemesi családdal kerültek rokoni, házassági kapcsolatba.

2 A XVI. századig a nemzetség tagjai között csak megyei tisztségviselőket (alispán), illetve egy-egy országos méltóságot viselő főúr familiarisait (erdélyi alvajda) találjuk. Mégis talán a család jelentőségét mutatja, hogy Nádasdy Mihály alapítótagja volt 1408-ban a Sárkányrendnek, mégpedig az egyetlen olyan, aki nem viselt országos tisztséget. Mátyás király uralkodása alatt élt Nádasdy Ferenc, aki a király páncélos lovasságának egyik tisztje volt.

4 Az ő fiának Nádasdy Tamásnak (1498-1562. jún. 2.) sikerült véglegesen a főrendek közé emelkednie, s megalapoznia családja vagyonát és tekintélyét, nem utolsó sorban a dúsgazdag Kanizsai Orsolyával kötött házasságával. Bolognában és Rómában tanult. Már fiatalon királyi titkár, s a zalavári bencés apátság kommendatora (1525-1534 körül),

5 majd budai várnagy (1527-1529),

6 később tárnokmester (1536—1543),

7 horvát-dalmát—szlavón bán (1537— 1539),

8 országbíró (1540-től),

9 vasi főispán (1551 körül),

10 végül 1554től haláláig nádor, királyi helytartó, a kunok bírája volt.

11 A mohácsi csata után Habsburg Ferdinánd mellé állt, akinek pártján — leszámítva a többé-kevésbé kényszerűségből vállalt 1529-1533. közti Szapolyai János oldalán töltött éveket — végig kitartott, s akitől 1553-ban bárói rangot nyert.

12 Ő kapta adományba János királytól 1530-ban a fogarasi várat és uradalmat Erdélyben — az adományozást I. Ferdinánd is megerősítette — amelyről a család egyik praedicatumát vette.

13 A család fő birtokai azonban zömmel a Dunántúlon helyezkedtek el. Csókakő (Fejér vm.), Egervár (Zala vm.), Kapuvár (Sopron vm.), Nagykanizsa (Zala vm.), Léka (Vas vm., jelenleg Lockenhaus, Ausztria), Sárvár (Vas vm.), Somogy (Somogy vm.) voltak a Nádasdy uradalmak központjai a XVI. században.

14 Nádasdy Tamás karrierje óta a család fénye és befolyása századokon át töretlen maradt, ami leginkább habsburghű, aulikus magatartásukkal magyarázható. (Talán csak egyetlen kivétel akadt köztük, a Wesselényi-féle mozgalomban szerencsétlen véget ért Nádasdy Ferenc országbíró.) Nádasdy Tamás unokája, Nádasdy Pál Vas vármegyei főispán, dunántúli főkapitány 1625-ben grófi rangra emeltetett.

15 A család minden bizonnyal napjainkban is létezik.

16 A Nádasdyak címeres emlékei a XVI. század végéig: A család címerét vizsgálva a korai időszakból csak kevés címeres emlék áll rendelkezésünkre. A XVI. századig ugyanis a Nádasdyak nem viseltek országos tisztségeket, így nem, vagy csak ritkán használtak pecsétet, hiszen azt mindennapi életük nem tette szükségszerűvé. A családtól fennmaradt legkorábbi címeres emlék jelenlegi ismereteink szerint Nádasdy Lőrinc fia János {\ 1380. Szt. Jakab apostol napján) szentgotthárdi sírköve.

17 Ezen a jobbra dőlő címerpajzsban két nád között egy, a természeteshez hasonló ábrázolású, jobbra fordult vadkacsát látunk. A pajzsra helyezett csöbörsisakon a sisakdíszt a címerkép ismétlődése alkotja. A sisaktakaró itt még kendőszerű, mérete szerény, nem úgy, mint a XV. századi sírköveken, ahol indaszerű fonadékot alkotva gyakran betölti a rendelkezésre álló szabad felület nagyrészét. A sírkő kopott, megviselt állapota ellenére is egyik rendkívül becses emléke korai heraldikánknak. Ismeretes 1402-ből Nádasdy András zalai alispán pecsétje. Ez azonban annyira kopott és sérült állapotban maradt korunkra, hogy gyakorlatilag értékelhetetlen, ábrázolása kivehetetlen.

18 1. ábra. Nádasdy Lőrinc fia János (-f1380) sírköve. Szentgotthárd, ciszterci apátság. (Fotó: Nagy vári Ildikó VBM.J