A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 21. (Veszprém, 2000)

Gopcsa Katalin: A jelenlét megsokszorozott bizonyossága. Šwierkiewicz Róbert: Többedmagával című műtárgyegyüttese a Laczkó Dezső Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében

GOPCSA KATALIN A JELENLÉT MEGSOKSZOROZOTT BIZONYOSSÁGA (Swierkiewicz Róbert: Többedmagával című műtárgyegyüttese a Laczkó Dezső Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében) A Laczkó Dezső Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe 1998-ban került Swierkiewicz Róbert Többedmagával című, huszonegy darabból álló sorozata. (1-7. ábra) A festő egyik otthona a Veszprém megyei, Balaton-felvidéki vulkanikus hegycsoport egyik legvonzóbbikán, a Csobáncon van. Ilyenformán a műtárgyegyüttesnek a veszprémi múzeumba kerülését indokolhatják a művész életének, tevékenységének helyi vonatkozásai is, de még-inkább a múzeum kortárs gyűjteményének azon darabjai, amelyek az 1990-es Üveg a kortárs művészetben kiállítás óta (Tihanyi múzeum, rend: Gopcsa Katalin) különleges műtárgyegyüttesét alkotják azoknak a műveknek, amelyekben nem kizárólag üveggel foglalkozó alkotók művei szerepelnek, s amelyekben valamilyen formában mégis szerepel az üveg. A művész Swierkiewicz Róbert a kortárs magyar művészet egyik legmarkánsabb, legsokoldalúbb egyénisége. Grafikusként indult. Meglepő igy, több évtized távlatából első nyilatkozata arról, hogy mi indította el a „grafikai megfogalmazás" útján. Egy irodalmi mű volt az, Saint-John Perse nagyszabású prózai költeménye, a Bóják a tengeren

1 ami egyrészt mutatta Swierkiewicz különleges vonzódását, sajátos kapcsolatát a költészethez, pontosabban egyes művekhez vagy költői életművekhez, azonosulási készségét különös költői sorsokkal, másrészt különös érzékenységét is, hisz Perse, amikor 1960-ban, hetvenhárom éves korában megkapta a Nobel-díjat, jóformán még a beavatottak előtt is ismeretlen volt... Miről is szól a Bóják a tengeren! Saint-John Perse megfogalmazásában: „Dicsőíteni akartam, egész hevében és büszkeségében annak az emberi létnek, vagy inkább emberi vonulásnak drámáját, melyet a mai tetszelgés annyira lenéz és lefitymál, hogy meg akarják fosztani minden jelentőségétől, minden fenséges összefüggésétől azokkal a nagy erőkkel, amelyek megteremtenek, átjárnak, összekötnek bennünket." Az ember teljességét akarta talpra állítani Perse, és a Tenger felé vonulást használta fel hasonlatul, hogy bemutassa az emberi drámát is, az emberét, aki tartalékot meríthet a Tengerből önmaga tökéletesüléséhez és önmaga túlhaladásához...., Perse-nél megjelenik az egész színpadtér, ahol ez a dráma lejátszódik, a szertartás középpontja, az „emberek vén földje", „mert hát mindig erről az emberi földről van szó" 2 Az önmaga tökéletesedését véghezvivő ember, a kielégíthetetlen vándor, ha művész, művészi munkájában realizálja a számára fontos dolgokat: teszi föl a kérdéseket és fogalmazza meg a válaszokat rá. Swierkiewicz első önálló kiállításának kérdésfeltevései és állásfoglalásai már akkor, huszonöt évesen is határozott művészi karaktert mutattak: "nem törekedve formai jegyek átvételére képzőművészeti látásmódja... intellektuális indíttatású, racionálisan mérlegelő típus, érzelmi fűtöttségét is az értelem szűrőjén tompítja le, művészi ösztönösséget is tudatkontroll fegyelmezi."

3 Már korai grafikai együtteseire (Zrínyi-sorozat, 1966; Jób könyve, 1971; Kopernikusz emlékezete, 1973; In memóriám Bartók, etc.) jellemző a sorozat-jelleg kedvelése . „Újra meg újra átéli azt a minden képzőművész számára újat jelentő élményt, hogy minden változtatás számít, hogy a legvékonyabb vonalnak, a legkisebb foltnak is szerepe van a kompozícióban."

4 Nemcsak a sorozatot alkotó művek mindenegyes darabjához való ragaszkodás jellemzi, hanem hallatlan kíváncsiság is, az egyes anyagokkal való találkozása kapcsán: így aztán meglátja, észreveszi, kipróbálja, birtokolja, és műveibe beépíti 191