A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Jánoska Péter–Törő László–Varga Kázmér: A Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatóság Felősörsi Műtárgyvédelmi Központjának fejlesztései terve, 1986–2000

ba vehető műtárgy, tehát a természettudományi anyag nélkül. Egyszerű kiszámítani, hogy 1925 és 1962 közötti 37 év alatt a gyűjtemény mindössze kb. 22 000 darabbal növekedett (ismét nem vettük figyelembe a természettudományi anyagot és a könyvtári, valamint adattári állományt). Százalékos megközelítéssel ez mindössze 44% -os gyarapodást jelent 37 év alatt; más szóval évente átlagosan kb. 600 tárggyal növekedett a Bakonyi Múzeum műtárgyállománya. 1982-re, tehát húsz év múlva a Bakonyi Múzeum egyedileg számba vehető műtárgyállománya elérte a 150 000-es darabszámot, vagyis kereken 200% -kai növekedett meg. Ismét csak átlagos évenkénti gyarapodást számítva, 3900 tárgyat jelent, tehát az évenkénti növekedés átlaga több mint hatszorosára nőtt. A gyorsuló ütemű mütárgynövekedés előfeltétele természetszerűen az volt, hogy megfelelő ütemben növekedjék a muzeológusi kutatógárda, valamint az ásatásokra, a gyűjtemény gyarapítására fordítható összeg, és nem utolsósorban a segédtudományos munkaerő-létszám. A fenti első előfeltétel az alábbiak szerint alakult 1962 és 1982 között: 1962-ben: 3 fö muzeológus, 1982ben: 14 fö muzeológus dolgozott a Bakonyi Múzeumban, és ez közel ötszörös növekedést jelent. Ide kívánkozik még a restaurátorok számának alakulása is: 1962-ben: 1/2 fő, 1982-ben: 5 fő restaurátort alkalmazott a múzeum. Ha most az egyszerűsítés miatt figyelmen kívül is hagyjuk a további előfeltételek alakulását, változását, kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy óriási fejlődés szemtanúi — és részesei — lehettünk mind a múzeumi kutatógárda létszámát, mind pedig a műtárgyállomány darabszámát illetően. A műtárgyállomány és a szakmai kutatógárda növekedése mellett extenzíven gyarapodott a VMMI intézményhálózata is. 1982 végén a következő múzeumok, illetve kiállítóhelyek tartoztak igazgatóságunkhoz: Múzeumok: 1. Bakonyi Múzeum, Veszprém 2. Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc 3. Helytörténeti Múzeum, Pápa Kiállítóhelyek: 4. Bajcsy-Zsilinszky Emlékház, Pálköve 5. Bakonyi Ház, Veszprém 6. Egry József Emlékmúzeum, Badacsony 7. Gizella-kápolna, Veszprém 8. Falumúzeum, Tüskevár 9. Jókai Emlékmúzeum, Balatonfüred 10. Kisfaludy Emlékmúzeum, Sümeg 11. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Bakonybél 12. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Nagyvázsony 13. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Tihany 14. Szent György-kápolna, Veszprém 15. Szegedy Róza-ház, Badacsony 16. Tihanyi Múzeum, Tihany 17. Vármúzeum, Veszprém A fentebb ismertetett gyors iramú fejlődés igen hamar jelezte az ellentmondásokat és feszültségeket. Az egyik legnagyobb feszültséget a gyorsuló ütemű zsúfoltság jelentette. A megyei tanács 1969—1970-ben tágasabb, önálló épületet adott a megyei könyvtárnak, így múzeumi célra vehettük igénybe az épület kiürült földszintjét. Az átalakítást a megyei tanács anyagi segítségével végezhettük el. Kialakítottuk a múzeumi könyvtár helyiségét (addig elszórtan, irodákban volt a könyvállomány), megfelelő számú dolgozószoba létesült, míg a korábbi, I. emeleti irodák helyére került az adattár, valamint az iparművészeti, újkori és részben képzőművészeti gyűjteményi raktár. Az alagsorban néprajzi raktárát alakítottunk ki, és ide kerültek a restaurátor- és kiállításrendező műhelyek is, amiknek az alapterülete minimális és a felszereltsége igen szerény volt. Mindezek részletesnek tűnő felsorolását azért is tartjuk fontosnak, mivel 1970-ig (az épület átalakításának befejezéséig) gyakorlatilag egyetlen raktárhelyiségben zsúfolódott össze a Bakonyi Múzeum műtárgyállománya. A nagyobb méretű tárgyak részben az épület padlásán voltak, részben a 60-as évek második felében egyre-másra megnyíló skanzenek, falumúzeumok stb. kiállításaiba és raktáraiba kerültek. Az 1970-ig egyetlen raktárként funkcionáló helyiség legnagyobb részét a régészeti gyűjtemény vehette birtokba. Az ismertetett raktárbővítési akciók azonban csak ideig-óráig oldották meg a gyorsan gyarapodó műtárgyak elhelyezésének gondjait. A 70es évek közepére újabb lehetőségeket kellett keresni a nemzeti vagyon jelentős részét megtestesítő műtárgyállomány elhelyezésére. Ekkor került sor az egyik kiállítóterem raktárrá való átalakítására: ez újabb 60 m

2-t jelentett, szintelválasztással ez 120 m

2-t tett ki, ahol a néprajzi bútoranyagot próbáltuk elhelyezni. A városi tanács szintén a 70-es évek közepén bocsátotta rendelkezésünkre a volt jezsuita templomot, ahová a múzeum kőanyaga került, összességében a múzeum műtárgyállományát az alábbi megoszlásban és helyeken raktároztuk: 1. Régészeti gyűjtemény 1.1. Régészeti raktár (VBM): kb. 192 nr (galériával) 1.2. Kőtár (jezsuita templom): kb. 180 nr 1.3. Egyéb, szükség-tárolóhelyeken 2. Néprajzi gyűjtemény 2.1. Néprajzi raktár: VBM alagsora: 82 m

2 2.2. Bútorraktár, VBM: 60 m

2 (120 m

2

) 2.3. Az iparművészeti raktár (textil) 2.4. A Bakonyi Ház hátsó szobája: kb. 25 m

2 2.5. A Bakonyi Múzeum padlásán: kb. 60 m

2 2.6. Egyéb, szükség-tárolóhelyeken 3. Iparművészeti gyűjtemény 3.1. Iparművészeti raktár: VBM: 52 m

2 3.2. A Tihanyi Múzeumban: kb. 50 m

2 3.3. A Bakonyi Múzeum padlásán: kb. 30 m

2 3.4. Egyéb, szükség-tárolóhelyeken 4. Űjkori gyűjtemény 4.1. Az iparművészeti raktárban 4.2. A VBM padlásán: kb. 30 m

2 5. Fegyvergyűjtemény A régészeti raktárban (VBM) 6. Numizmatika A régészeti raktárban 816