A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Dávid Zoltán: Az első kataszteri felmérés végrehajtása Veszprém megyében

aktív részvétele a kataszteri felmérés végrehajtásában tehát nem ártott pályafutásának. 1793-ban ismét alispánnak választották és e munkakörében 1810-ig megmaradt. A Kun család tagjainak nevével a megyei tisztségviselők között később is gyakran találkozunk. Miközben végigkísértem Veszprém város felmérésének menetét — amint az a fennmaradt iratokból összerakható volt — az utasítások és rendeletek szövegéből igyekeztem mindazt kihámozni, ami a kataszteri felmérés anyagának, mint a mezőgazdaságtörténet egyik legfontosabb hazai forrásanyagának értékelése szempontjából lényeges. E cél elérésére legjobb módszernek Kun László megszólaltatása kínálkozott. Ezért rendeleteinek szövegét lehetőleg eredetiben közöltem, mert meggyőzőbbnek és hitelesebbnek éreztem, ha saját szavait adom közre. Átfogalmazásukkal eredeti zamatukból, a korabeli magyar nyelv sajátos ízeiből is sokat vesztettek volna. Remélem, hogy a közölt részletekből és idézetekből kibontakoznak e rendkívüli munka gazdag eredményei. Veszprém városban a felmérés munkálatainak megkezdődésére az első adat 1786. július 3-áról származik, amikor a paraszti földmérésre kiválasztott lakosokat összeírták. A bizottság tagjai az alábbiak voltak : Lejdenperger Konrád bíró Nánai Mihály esküdt Kováts János nótárius Tumler Henrik oeconomus Ludvig Pál Jákói Ferenc N. Miklós János Hagyits János Godina István N. Csikasz Imre Pákozdi István Rostási Pál N. Jósa János Bátor István Nagy András N. Szarka János választott emberek. A választott emberek között négy nemes is helyet kapott, akik a város lakosságának és birtokosainak egyharmadát kitevő nemességet arányosan képviselték. A bizottság megalakulása után a felmérési napló vezetőjének bejegyzése szerint július 4—7-ig „az iskolában járván végre meghütöztettünk" s ezután a munka gyorsan megindult. Július 11-én a mérnök szakaszokra osztotta a város területét, majd július 12-én a határjelző táblákat is kihelyezték. Július 13-án „a mérést az város első szakaszában elkezdvén délelőtt 8 órakor s estve 8 óráig mentünk 10. Topográfikus Numerusig. Die 14

a hujus ismét regvei 6 órakor elkezdvén estvéli 8 óráig mentünk az 19. Topográf ikus Numerusig. 15° hasonlóképpen ezen szakaszban dolgozván regvei 6 órától estve 8 óráig s mentünk az 82. Topográfikus Numerusig. Die 16a vasárnap lévén nem mértünk". Ezután a mindvégig pontosan vezetett napló felsorolta az első napok munkálatainak résztvevőit és hasonló feljegyzésekkel kísérte a felmérés előrehaladását. E szerint 17-én a 152. helyrajzi számig, 18-án a 192. helyrajzi számig, 19-én a 242. helyrajzi számig, 20-án a 294. helyrajzi számig, 21-én a 347. helyrajzi számig, 22-én a 422. helyrajzi számig jutottak el. Megállapítható tehát, hogy a legelső napok gyakorlatlanságát és kezdeti nehézségeit gyorsan leküzdve, később naponta már 40—70 helyrajzi szám felmérésével készültek el. Július 24-én feltűnően keveset haladtak előre, mindössze 33 parcellával végeztek, 25-én viszont 455—542-ig csaknem százat mértek fel. 26-án „az oeconomus Timler Heinrich meg nem jelenvén nem mértünk", de utána ismét nagy lendülettel folytatódott a munka, mert 27-én 94, 28-án 87 helyrajzi számmal haladtak tovább. Nincs lehetőség a naponkénti mérések további felsorolására, csupán néhány érdekesebb bejegyzést emelek ki : Augusztus 2: „Sem az oeconomus sem az mérők meg nem jelentek, nem mértünk." A következő bejegyzés október 21-érői való, a munka a szüretelés miatt tehát csaknem egy hónapig szünetelt. Ezután már gyorsan haladtak előre és október 30-án a paraszti felmérés munkája teljesen befejeződött. Ez idő alatt a város területén összesen 2194 parcellát mértek fel 8493 kataszteri hold területen. (Ebből 3437 kh volt a szántó, 3352 kh a kert, rét és legelő, 85 kh a szőlő és 1619 kh az erdő területe.) A földesúri birtokok egyes nagyobb birtoktesteit, az erdő és legelő egy részét, valamint a puszták területét nem a bizottság, hanem a katonai és civil mérnökök mérték fel. E munkák előrehaladásáról nincsenek adataink s így az sem állapítható meg, mennyi volt az egy munkanapra eső terület átlagos nagysága. Csupán azt lehet nyomon követni, hogy egy nap alatt átlagosan hány parcellával végeztek — függetlenül területük nagyságától. A város határát július 13. és október 30. között összesen 110 nap alatt mérték fel. Ebből 15 vasár- és ünnepnap volt, 26 napig a munka a szüret, hét napon (VIII. 8., 17., 18., 30., IX. 1., 7., 12.) az eső, kilenc napon pedig más okok miatt szünetelt. így csupán 53 munkanapon haladtak zavartalanul előre, vagyis egy napra (12—14 órai munkával) átlagosan 41 parcella jutott. Legkevesebbet október 21-én mérték, amikor csak a püspökség 1869/1. sz. táblájával végeztek, legjobban viszont július 27-én haladtak, amikor 94 parcella pontos területét állapították meg. A munkadíjak elszámolásáról készített kimutatások szerint valamennyi mérésnél csupán Kováts János nótárius és Nánai Mihály esküdt volt jelen, míg a választott embereket felváltva vették igénybe. A bizottság általában 5—6 tagból állt, közöttük mindig ott találunk 1—2 nemest is. A felmérés során Veszprém területét 17 szakaszra osztották, ebből 10 jutott a város szoros értelemben vett területére, 7 pedig a hozzá csatlakozó pusztákra. Az egykorú összesítés szerinti e szakaszok nevét, területét és termését a termésbevallások összesítő táblázata tartalmazza. À szakaszok elhelyezkedését a térképvázlat szemlélteti. A felmérés végrehajtása Veszprém városában tehát meglepően rövid idő alatt befejeződött és így még érthetetlenebbnek tűnik, hogy az egész munkálat három év alatt sem készült teljesen el. Bár az ellenőrzés, a terménybecslés és az alapadatok feldolgozása jelentős további feladatokat jelentett, a munka elhúzódásában más tényezők is közrejátszottak. A Veszprém városi iratok a felvétel során előbukkanó nehézségek elhárításával kapcsolatos utasítások mellett a végrehajtó apparátus működésének zökkenőiről, illetve a lakosok tudatos halogatási törekvéseiről sok érdekes részletet tartalmaznak. 72 Augusztus 3 : „Reggel 6 órátul fogva egész estvélig mértünk, mivel rendetlen fekvésű földek voltak." (Az eredmény valóban csak 10 szám volt.) Augusztus 8: „Eső volt nem mértünk." Augusztus 9, 10: „Nem mértünk, mert az uraságtul rendeltetett oeconomusunk Tumler Heinrich elment Budára." Augusztus 14: „Nem mértünk mert a Nótáriusunk városnak szorgos munkában szükségképpen jelen költött lenni." Augusztus 15: „Hasonlóképpen, noha ünnep volt." Augusztus 16: „Hasonlóképpen ott munkálkodott." Augusztus 17: „Nagy eső volt." Augusztus 18: „De. a nagy sár miatt akkor sem mérhettünk, hanem délután kimenvén mértünk." (Összesen 13 parcellát.) Szeptember 5: „De. 6 órakor kimenvén csak 9 óráig dolgozhattunk, akkor hazamentünk, mert a birtokosok a maguk jószágának kimutatására meg nem jelentek. Du. ismét kimenőn estvélig mértünk." Szeptemoer 14: „Veszprémben vásár volt, nem mértünk." Szeptember 23 : „Ezen tized alatt pedig többet nem dolgoztunk, mivel a birtokosok a szürettyekre a szomszéd helységekben elszéledtek és így nem mehettünk mérni."