A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Éri István: Beszámoló a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság 1966. évi munkájáról

2. A már 1965-ben elkészített intézményenkénti költ­ségvetési bontást 1966-ban tovább finomítottuk. Ezáltal a közvetlen helyi gazdálkodás lehetőségeit biztosítot­tuk. Az 1966-ra eredetileg jóváhagyott 2,5 millió forintos költségvetés az évközi 0,5 millió forintos póthitellel együtt lehetővé tette egyrészt az Igazgatóságnak mint központi szervnek zavartalan működését és a fel­merült igények kielégítését. Az új állandó kiállítás rendezésének előkészítése miatt emelkedett a keszthelyi múzeum költségvetése. A pápai múzeum gazdálko­dásának az előirányzattól való elmaradását a felújítási hitel átcsoportosítása okozta. Kismúzeumaink az 1965. évihez viszonyítva lényegesen kisebb költségelőirány­zatot kaptak, ráfordításaink azonban, főleg az újonnan beindított Bajcsy-Zsilinszky emlékmúzeum működte­tésével kapcsolatban az előirányzottnál magasabbak voltak. A költségvetéstől lényegesen eltért a tihanyi múzeumnál ténylegesen felhasznált összeg. Itt első­sorban a kőtár és a szabadtéri néprajzi múzeum meg­valósítása jelentett felújítási, továbbá személyi, dologi kiadások terén többletet. Ugyanígy magasabb teljesítés mutatkozott, részben épületkarbantartási költségek terén, a Bakonyi Múzeumnál. A ráfordítások másik ré­sze abból adódott, hogy célkitűzéseinknek megfelelően 70.000 Ft-os póthitelt sikerült szerezni a megye itt létrehozott központi restaurátor-, fényképész- és kiállításrendezői részlegének megfelelő felszereléséhez. Főleg új létesítményeink beindítása és egyes kiemel­kedőjelentőségű és országos hírű kiállításaink látogató­sikere okozta, hogy az 1966. évi múzeumi bevételek az 510.000 Ft előirányzattal szemben 583.000 Ft-ra emelkedtek. Ennek 87%-a a látogatók által fizetett belépődíjakból, 12%-a kiadványaink értékesítéséből származott. Eredeti tervét jelentősen túlteljesítette a két tihanyi múzeum, ahonnan bevételeinknek összesen 64%-a folyt be. Ez indokolja többek között az itteni múzeumfejlesztésre fordított nagyobb összegű kiadása­inkat. 3. Létszámkeretünk a Bakonyi Múzeumhoz 1964-ben ideiglenesen biztosított két muzeológus-státus végleges átszervezésével 22 főfoglalkozású dolgozó alkalmazá­sát tette lehetővé. Változatlan maradt állandó rész­foglalkozású dolgozóink létszáma. Ezzel szemben 25 időszaki hónappal nőtt a főfoglalkozású teremőri lét­számkeretünk. Ezekre szükség is volt a megnövekedett kiállítási területünkön: a tihanyi múzeumnál (kőtár), továbbá az új létesítményeknél (tihanyi szabadtéri nép­rajzi múzeum, Bajcsy-Zsilinszky emlékmúzeum). 4. A már második éve működő kiállításrendező cso­port tevékenysége igen eredményes volt. Amint alább, az egyes múzeumok működéséről részletesen ismertet­jük, 1966-ban 12 nagyszabású állandó, illetve időszaki kiállítás megrendezése volt a csoport főfeladata. Köz­tük olyan igényes képzőművészeti kiállításoké, mint pl. az Egry József Emlékkiállítás, a III. Balatoni Nyári Tárlat. A Bajcsy-Zsilinszky Emlékmúzeum és a tihanyi szabadtéri néprajzi múzeum kiállítása, a veszprémi céh­történeti kiállítás, a tihanyi kőtár és az ugyanott, a Köz­lekedési Múzeum kiállításrendező csoportjával közö­sen készült hajózástörténeti kiállítás elkészítése, végül atihanyi múzeum kilenctermes állandó kiállításának átrendezése sorolható ide. Ezenkívül a kisebb kiállítá­sok rendezése mellett, készülő kiadványaink illusztrá­cióinakjórészét is e csoport készítette. Komoly gondot fordítottunk számukra megfelelő szerszámok, gépi berendezések, fotófelszerelések beszerzésére. III. Az Igazgatóság kiemelt tervfeladatai közé egyrészt a fentebb említett, az idegenforgalmi idényre elkészült kiállítások megrendezése tartozott, másrészt tudomá­nyos és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése. 1966-ban hagyta el a nyomdát Közleményeink II. és III. kötete, míg a IV. kötet kötészeti munkálatok miatt 1967 elején kerül forgalomba. A nyomdai munkálatok elhúzódása miatt összetorlódott kiadvá­nyaink IV. kötetének elkészültével e sorozat folyama­tos, évenkénti megjelentetése biztosítottnak látszik. Kiadtuk ezenkívül négy nagy képzőművészeti kiállí­tásunk katalógusát (Egry József, Vass Elemér, Reis­mann Károly emlékkiállítások, továbbá a Balatoni Nyári Tárlat katalógusa.) A bakonyi természettudo­mányi kutatás eredményeit közlő sorozat harmadik füzeteként Tapfer Dezső tollából „A keleti Bakony madárvilága" с kiadvány jelent meg. Kiadványaink a hazai tudományos intézményeken és érdeklődő látogatóinkon kívül külföldre is eljutot­tak. Az év végén már 23 ország 246 tudományos intézményével, múzeumával állottunk cserekapcsolat­ban, a cserébe beérkezett anyag 1087 kötetet és 134 évfolyam folyóiratot tartalmaz 44.000 devizaforint értékben. Az év folyamán megindult az V. és VI. Évkönyv anyagának szerkesztése, nyomdába adtuk a tihanyi hajózástörténeti kiállítást, illetőleg a balatonfüredi Jókai Emlékmúzeumot ismertető vezetőket, továbbá „A Bakony természettudományi kutatásának ered­ményei" с sorozat negyedik füzetét. 1966 végén az Akadémiai Kiadó megjelentette a keszthelyi és sümegi járások régészeti lelőhelyeit ismer­tető topográfiai kötetet, 33.5 ív terjedelemben. Ezzel az 1961 óta folyó munka első eredménye született meg. A veszprémi járás anyagát tart^mazó kéziratot a lektori vélemények alapján kismértékben modosítot­26

Next

/
Oldalképek
Tartalom