Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 5. (Pápa, 1995)

Régészet és természettudományok - Ilon Gábor: A Magyarország Régészeti Topográfiája 4. kötetének (hajdani pápai járás) kiegészítése 1970-1994

34/8. ZWJKLl O Bv, Á-Kk A területen 1973-ban gyűjtött kova- és edénytöredékeket a találó Süveges György ajándékozta múzeumunknak.

1 Mithay Sándor 1976. évi hitelesítő ásatásán a késő bronzkorba sorolható kőeszköz- és edénytöredékek mellett Árpád-kori hullámvonalas fazék töredékeit találta meg. Mindezek településre utalnak.

2 1 EKM lsz. 74.34.1.-6. 2 EKM RA 943-76, lsz. 76.28.1.-14. 34/9. PÉNZLYUK(HAJSZABARNA)-BARLANG 9. Kk 1992 márciusában Iharos András (Veszprém, Jutási u. 65/B) és Schäfer István Zsolt (Veszprém, Jutási u. 63/A) barlangászok a barlang bejárása során törökkori, zöldmázas korsó alsó részét (VII. t. 8.) találták meg, amelyet a múzeumnak ajándékoztak.

1 1 EKM lsz. 94.10.1. 36. KEMENESHŐGYÉSZ 36/12. CSÖNCSE & V A lelőhely közvetlenül a Marcal partján található, a kemeneshőgyész-békási műúttól délre kb. 400 m-re, egy a tőzeges talajú környezetből kb. 1,5 m-rel kiemelkedő kavicsos felszínű dombocskán. A kavics feltételezhetően a Marcal szabályozása, mederkotrása során került a domb felszínére. Az 1980-as évek első felében krumpliszedés vagy ültetés közben Szakács Imre (Kemeneshőgyész, Kossuth u. 141.) a meder szélétől kb. 25 m-re kisméretű bronz lándzsahegyet (VTJJ. t. 1.) talált Ez ajándékként Molnár András magyargencsi lakos (jelenleg levéltáros Zalaegerszegen, lakik ugyanitt Olau. 27

/IV.) magángyűjteményébekerült, ahol most is megtalálható. A lelőhely azonosítását 1994 novemberében, a találóval végeztem el.

1 1 EKM RA kiszállási jelentés 1125-94. 36/13. HOMOKBÁNYA Ô A? 1970 őszén Mithay Sándort csontvázak előkerüléséről értesítették. Kiérkezésére azonban azokat kiszedték, csak a kiemelt ember csontokat látta.

1 1994. november elején földmunka során (Pápa) előkerülő embercsontok eredetének kutatása során ugyanehhez a bányához jutottam. A bánya mais a hajdani tulajdonos, a kemeneshőgyészi Új Tavasz Mgtsz tulajdonában van, de bérlője a Gyulassy-Csizmadia Kft. (Veszprém). A bánya keleti metszetében, a felszínhez közel megtaláltam, valószínűleg a bolygatott váz további részeit. Itt a bányaművelést - közös megegyezéssel - leállíttattam. December 10-én Csizmadia Sándor (Mihályháza, Petőfi S. u. 8.) ügyvezető igazgató valószínűleg a sírhoz tartozó ép fazekat talált a lecsúszott homokban. December 13-án leletmentettük a váz bennmaradt részeit. Közben felszíni szórványként egy gömbös bronz pitykegombot találtunk (VEI. t. 2-3.). A hitelesítő ásatásra 1995 tavaszán és nyarán került sor.

2 1 EKM RA 808-73. 2 EKM RA 1127-94. kiszállási jelentés és 1030-94. leletmentés. A két begyűjtött combcsont és a fazék, valamint a leletmentés anyaga lsz. 95. 9.1.-3.3. A csontok összetartozását a majdani embertani vizsgálat fogja tisztázni. 37. KEMENESSZENTPÉTER 37/2. DOMBI-DŰLŐ RoO Ù Á A község topográfiai összesítő térképén a hely jól elhelyezett, de itt nem halmok, hanem egy Árpád-kori település nyoma figyelhető meg a dűlőút két oldalán. (A MRT-ben leírt bográcstöredék is erre utal.) A topográfia 29. képén ábrázolt halmok azonban nem itt találhatók, hanem a római (Sóhordó út) út két oldalán, az ellipszis alakú folttól (1. lejjebb) délre. A megfigyeléseket 1990-92-ben tettem. A 2,6 m magas halmot 1990-ben K. Palágyi Sylvia tárta fel., A római kori halomban egy egymástól küszöbbel elválasztott, kétrészes, boltozott sírépítményt találtunk. A sírkamra és a dromosz falait festették, elsősorban piros kereteléssel, növényi motívumokkal, márványozással (?). A dromosz bejáratánál elhelyezett küszöb kétszárnyú ajtóról tanúskodik. A sírkamra falába két kis kőfülkét építettek, a boltváHaknál padkákat képeztek ki, az előcsarnok egyik falához padot építettek A sírépítmény falai helyenként 2,20 m magasan ma is állnak. A dromosz terrazzopadlója hiányos, a sírkamra padozatát teljesen tönkretették a későbbi kincskeresésekkel. A bolygatásnak az eredeti temetkezések is áldozatul estek. A sírépítményt erősen visszabontott, elszántott körítőfal