Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

Egyháztörténet, egyházfegyelem, történeti források. Felekezetek együttélése - Tóth G. Péter: A boszorkányság és a mágia kultúrájának társadalmi felfedezése a XIX–XX. században

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. születni, mint az elmúlt 20 év során bármikor." Tehát pénz, termékenység, gazdasági csoda követte a Táltos Egyház meghonosodását Újtikoson.

21 Ezeknek a pozitív példáknak a felmutatása természetesen az új egyházat is szalonképessé tette. A tudatosan vállalt „fehér" jelleg elhatárolta a közösséget a „feketének" titulált, és szintén a szertartásos mágia „feltámasztásán" fáradozó egyéb közösségektől.

22 Lényegében arról van szó, amit Mircea Eliade fogalmazott meg az okkultizmus modern kori reneszánszával kapcsolatban, hogy „mindezek mélyén ugyanaz az alapvető vágy fogalmazódik meg: meghaladni a szülők és nagyszülők világképét, fölfedezni a „kezdetek" elveszített jelentőségét és boldogságát, s ezáltal visszaszerezni a reményt a világban való létezés egy új és kreatív módjának fölfedezésére."

23 Fekete és fehér: „Itt az Ördög uralkodik közöttünk. "

24 „..légy üdvözölve Sátán, légy üdvözölve a shown " (Led Zeppelin) A sztereotípiák keletkezéséhez kapcsolódó esszéjében Eckhardt Sándor arra kereste a választ, hogy az előítéletek miként kapcsolódnak szavakhoz, képekhez, valós vagy kitalált emlékezetyomokhoz. Példaként az emberevő óriásokról szóló népmesei szörny eredettörténetét említette, amely a nyugateurópaiak képzeletében összekapcsolódott a magyarokkal is.

25 Az ismertebb szerzők közül Montaigne, Calmet, Dussieux említették vagy foglalkoztak a magyarok vad természetével, kannibalizmusra való hajlamaikkal.

26 A képzettársítás erősítéséhez hozzájárult az „oláh vezér", Dózsa György lázadásának baljós emléke, a karóba húzó Drakula vajda

27 vagy a „csejtei szörny", Báthory Erzsébet nemzetközi híre.

28 A magyarországi végvidékek egzotikuma iránti érdeklődés a török kiűzésével sem lankadt a nyugatiak körében. A közvélemény megváltozása miatt azonban a horrorra éhes olvasó és nézőközönség nem hősöket, hanem vad gyilkosokat és gonosztevőket követelt az új médiumok oldalaira. így válhattak szenzációvá az 1728-as szegedi boszorkányhisztéria tömegjelenetei, vagy a magas rangú hivatalos személyek megszólalását is kiváltó magyar vámpír-esetek, a honti „emberevő" romák vagy a pozsonyi, nagyszombati, budai, tiszaeszlári zsidók ellen felhozott vérvádak.

29 Régi hírünk a világban tehát, hogy emberevők, vérszívók vagyunk. Ezen gyakran az sem segít, ha egyesek a történeti igazságtétel nevében a védő szerepébe bújnak. Szádeczky Kardoss Irma „Báthory Erzsébet igazsága" könyvének már a címe is árulkodó. A szerző perújrafelvételt követelt a gyilkosság és kegyetlenkedés vádjával házi fogságra ítélt nagyasszonynak. - 245