Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)

„A halott haza jön a temetőből"

szellemed van itt?" Mire fölhangzott a boldog válasz: „Élek, fiam!" Miután megölelték egymást, a nemesasszony elmesélte „feltámadása" történetét. A koporsóban beszélgetésre ébredt, két alak hajolt fölé, akik a gyűrűit akarták lehúzni. Az egyik gyűrű azonban nem mozdult az ujjáról és a tolvaj éktelenül káromkodni kezdett. Erre ült föl a koporsóban s a sírrablók mindent hátrahagyva elmenekültek. Azután lámpát fogva hazaballagott. Másnap Noszlopon és a környező falvakban a következő hirdetést tette közzé a kisbíró: „Noszlopy Gyuláné nemesasszony keresi azt a két személyt, akik tegnap felnyitották a kriptáját. Magas pénzjutalom várja őket." A tolvajok az ígért jutalom ellenére sem kerültek elő. A nemesasszony még hét évig élt erőben, egészségben. Hogy Eötvös Károly Téthez fűzte a históriát, nem véletlen. A Noszlopy család egyik ága valóban ott élt, bizonyára ismeretségben a Kisfaludy családdal. A noszlopiak viszont állítják: a faluban történt meg a csodás eset. A népmondává csiszolódott történet — ha annak valós elemeit nem is ismerjük — mindenesetre vall a paraszti gondolkodásmódról, fantáziáról. Nem fogadják el a tetszhalál tényét önmagában, okot keresnek a hirtelen halálra. A túrógombóc ugyan az omlós, puha ételek közé tartozik, mégis e tésztaféleséget teszik bűnbakká. Noszlop a vidéken finom túrójáról volt nevezetes, miért ne szerette volna a belőle készült gombócot a nemesasszony (bár a monda szerint a fia megvetette, pórias éteknek tartotta). Az Eötvös Károly által leírt eset fényt derít az írói forrásokra, alkotásmódra. Hallott történetet örökített meg elismerten pontatlanul, ám drámai erővel és Eötvös mondandója által indokoltan. Bizonyítani kívánta, miért került Kisfaludy végrendeletébe az ominózus rész. Pedig az a végrendelet még Szegedy Róza halála előtt kelt, s a költő még hosszú éveket, új házasságot élt meg utána. És Eötvösnek el kellett ismerni: „Átszúrták-e a holt költő szívét: nem tudom." De csökkenti-e ez az adoma érdekességét?! Nem hisszük. A tények pedig maradjanak másra . . . Ács Anm ÉVFORDULÓK 200 éve született Simony Imre (Szentkirályszabadja, 1 791 Balatonhenye, 1851) műfordító, Pécselyen lelkész tíz évig, ahol Homérosz-fordítása készült. 150 éve született Pauler Gyula (Zágráb, 1841 - Badacsonytomaj, 1903) történetíró.