Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

pontok egyházi központokká ás átalakultak, és ez termetünkre is vonatkoztatható. A locsmándii f őesperességire vonatkozó első áldatunk a XIV. századból származik, 1389-foen említik IX. Bonifácz pápa levelében, majd 1412-ben Péter locsmándi főesperesiről olvasunk.

12 Bük faluról fentmaradt első okleveles adatunk 1265-ből származik, „Stephanus filius Pauli de Byk'^et, Büki Pál fiát Istvánt említik.

13 Néhány évvel később „Ponith" és „Pomog de Byk", a soproni vár jobbágyai szerepelnek egy oklevélben.

14 A község neve „Byk" alakban szerepel a későbbi oklevelekben is. Birtoklástörténeti szempontból fontosak számunkra ezek az adatok, ebből megtudjuk, hogy Bük községet soproni Várhoz tartozó várjobbágyok lakták a tárgyait időben. Egy pár évvel korábbról, nevezetesen 1263-ból fentmaradt oklevélből arról értesüliünk, hogy IV. Béla király a locsmándi várispánságot „comitatuni de Luchman

f

'-t minden tartozékaival együtt Aba-nemibeli Lőrincz soproni főispánnak adományozza úgy, hogy a ^oosmándá várjobbágyok és várszolgák ugyanazon szabadsággal és szolgálmánnyal szolgáljanak Lőrincz mesternek, mint melyekkel szolgáltak volt eddig a királynak."

15 Györffy György a következőiket írja a vár jobbágyokról : „A várszervezet népei közül utóbb a katonáskodó várjobbágyok előkelőbb rétegét eredeztették Szt. István király szabad jobbágyai közül de országszerte meg kellett legyen ez a réteg az első alapítású vármegyékben. Ezek azok a várjiobbágyok, akik „de genere" szóval várjobbágy nemzetségből eredeztették magukat." Kézai Simon alapján pedig: „ ... szegény nemesek kok a királyhoz jöttek, aki nekik a várföldekből jutattatott, hogy a vár feudumát és a várat háború idején védelmezzék."

16 Az adatok alapján állíthatjuk a Büki családról, hogy várjobbágy nemzetségből származott. A Büki család, — amelyről a XIV. századi oklevelekben már sűrűn olvashatunk — vagyoni alapját már a XIII. század első felében megvetette. Jelentős anyagiakkal kellett rendelkeznie a kegyúri családnak, hogy falusi viszonylatiban olyan igényes egyházi épületet emelhessen települése központjában, mint a büki templom. A XIV. századi oklevelekben a családról főleg birtokügyletek kapcsán nyerünk adatokat. Sajnos a templomra vonatkozólag semmi utalást nem találunk.

17 Az 1333—34-ből származó pápai tizedjegyzékeik sem maradtak fent a győri püspökség területére, hogy legalább itt valami adatot kaphatnánk. Az 1331-ben kelt oklevél említi, hogy a vasvári káptalan előtt Büki Sándor fia János, Péter és ezek unokaöccse Mihály Sudan (Zsidány) nevű birtokban bizonyos számú telket, melyeket előbb Kun fia Péter comes bírt Büki Vencel fiainak elzálogosítanak.

13 Egy 1341-ben kelt oklevélben „Karapa de Byuk", majd 1351-ben „Monko de Byky" szerepel hites 'emberként. A győri káptalan előtt több büki nemes megjelent 1360-ban, hogy Zantho nevű birtokukat a Selyek (Vulka) folyón túl, Pathly Lomibar Tamásnak eladják. Az 1410. évi átiratból fentmaradt oklevélben találjuk a következőket „Manko filius Andrée", „Stephani filai Wynclo", valamint még felsorolnak számos büki nemest, akik közül Wynclo fia István és Büki Lőrinc fiai nem adják el szántói birtokrészüket. Az 1363-ból kelt ibizonyságlevélben -- mely szintén átiratban maradt meg — említik „Synka Johannes et Stephanus filii Waytan de Byk"-öt, akik a rokonság példáját követve szinten eladták szántói bártokukat. Megemlítették, hogy Pathly Miklós fia Tamás a büki nemeseknek nemzetségfbeli társuk volt. Sajnos arra nézve nincs utalás, hogy milyen nemzetségből eredtek.

19 Az 1360-ban kelt oklevél arra utal, hogy a felsorolt büki nemesek minden) 207