Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 13-14. (1979-1980) (Szombathely, 1984)

Régészet - Mezősiné, Kozák Éva: A bükki rk. templom kutatási eredményei

pontok egyházi központokká ás átalakultak, és ez termetünkre is vonatkoztat­ható. A locsmándii f őesperességire vonatkozó első áldatunk a XIV. századból szár­mazik, 1389-foen említik IX. Bonifácz pápa levelében, majd 1412-ben Péter locs­mándi főesperesiről olvasunk. 12 Bük faluról fentmaradt első okleveles adatunk 1265-ből származik, „Stepha­nus filius Pauli de Byk'^et, Büki Pál fiát Istvánt említik. 13 Néhány évvel ké­sőbb „Ponith" és „Pomog de Byk", a soproni vár jobbágyai szerepelnek egy ok­levélben. 14 A község neve „Byk" alakban szerepel a későbbi oklevelekben is. Birtoklástörténeti szempontból fontosak számunkra ezek az adatok, ebből meg­tudjuk, hogy Bük községet soproni Várhoz tartozó várjobbágyok lakták a tár­gyait időben. Egy pár évvel korábbról, nevezetesen 1263-ból fentmaradt oklevélből arról értesüliünk, hogy IV. Béla király a locsmándi várispánságot „comitatuni de Luch­man f '-t minden tartozékaival együtt Aba-nemibeli Lőrincz soproni főispánnak adományozza úgy, hogy a ^oosmándá várjobbágyok és várszolgák ugyanazon szabadsággal és szolgálmánnyal szolgáljanak Lőrincz mesternek, mint melyek­kel szolgáltak volt eddig a királynak." 15 Györffy György a következőiket írja a vár jobbágyokról : „A várszervezet népei közül utóbb a katonáskodó várjobbágyok előkelőbb rétegét eredeztették Szt. István király szabad jobbágyai közül de országszerte meg kellett legyen ez a réteg az első alapítású vármegyékben. Ezek azok a várjiobbágyok, akik „de genere" szóval várjobbágy nemzetségből eredeztették magukat." Kézai Simon alapján pedig: „ ... szegény nemesek kok a királyhoz jöttek, aki nekik a várföl­dekből jutattatott, hogy a vár feudumát és a várat háború idején védelmez­zék." 16 Az adatok alapján állíthatjuk a Büki családról, hogy várjobbágy nem­zetségből származott. A Büki család, — amelyről a XIV. századi oklevelekben már sűrűn olvashatunk — vagyoni alapját már a XIII. század első felében meg­vetette. Jelentős anyagiakkal kellett rendelkeznie a kegyúri családnak, hogy fa­lusi viszonylatiban olyan igényes egyházi épületet emelhessen települése köz­pontjában, mint a büki templom. A XIV. századi oklevelekben a családról főleg birtokügyletek kapcsán nye­rünk adatokat. Sajnos a templomra vonatkozólag semmi utalást nem találunk. 17 Az 1333—34-ből származó pápai tizedjegyzékeik sem maradtak fent a győri püs­pökség területére, hogy legalább itt valami adatot kaphatnánk. Az 1331-ben kelt oklevél említi, hogy a vasvári káptalan előtt Büki Sándor fia János, Péter és ezek unokaöccse Mihály Sudan (Zsidány) nevű birtokban bi­zonyos számú telket, melyeket előbb Kun fia Péter comes bírt Büki Vencel fiai­nak elzálogosítanak. 13 Egy 1341-ben kelt oklevélben „Karapa de Byuk", majd 1351-ben „Monko de Byky" szerepel hites 'emberként. A győri káptalan előtt több büki nemes megjelent 1360-ban, hogy Zantho nevű birtokukat a Selyek (Vulka) folyón túl, Pathly Lomibar Tamásnak elad­ják. Az 1410. évi átiratból fentmaradt oklevélben találjuk a következőket „Man­ko filius Andrée", „Stephani filai Wynclo", valamint még felsorolnak számos bü­ki nemest, akik közül Wynclo fia István és Büki Lőrinc fiai nem adják el szántói birtokrészüket. Az 1363-ból kelt ibizonyságlevélben -- mely szintén átiratban maradt meg — említik „Synka Johannes et Stephanus filii Waytan de Byk"-öt, akik a rokonság példáját követve szinten eladták szántói bártokukat. Megemlí­tették, hogy Pathly Miklós fia Tamás a büki nemeseknek nemzetségfbeli társuk volt. Sajnos arra nézve nincs utalás, hogy milyen nemzetségből eredtek. 19 Az 1360-ban kelt oklevél arra utal, hogy a felsorolt büki nemesek minden) 207

Next

/
Oldalképek
Tartalom