Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

mulatozó társaság egészen éjfélig kitartott. Igen hangulatossá változott a fürdő környéke az 1883. évi Anna-bál alkalmából: a feldíszített tánchelyiségeken kívül - mely a vendéglő terme, illetve az előtte gerendákból és gallyakból emelt fedett tér volt - a kis parkban lévő utak, de még a tekepálya is mécsesekkel, színes papírlámpákkal, lámpagömbökkel, valamint petróleumfáklyákkal volt megvilágítva. Társasági élet szempontjából az 1883-as év fénypontja - egyben valószínűleg évekre szóló esemény is ­volt az a táncestély, amelyet a 7. huszárezred Szekszárdon állomásozó tisztjei tartottak a Csörgetónál június 17-én. A gróf Pállfy János és gróf Teleki József nevével fémjelzett rendezvényen a környék arisztokrata és középbirtokos hölgyei és eladósorban lévő leányaik, illetve huszártiszteknek „álcázott" országos főnemesek adtak találkozót egymásnak. Ezúttal Perczel Dezső alispán és báró Augusz Imre csak mellékszereplők voltak. 73 A tánchelyiség és a park az Anna-bálhoz képest is pazarabbul volt feldíszítve, kivilágítva. A fürdőház környékén 250 üvegmécses és 100 darab színes lampion, a táncteremben 150 gyertya adta a fényeket. A függönyökkel és gallyakkal dekorált teremben este 10 órakor csárdással kezdődött a mulatság. Az éjfélkor kezdődött vacsorát a lelkes Ettl József tűzijátékkal tette hangulatosabbá. Az 1883. évi idényt zárásául újfent az augusztus végi úszóverseny koronázta meg. Az első úszó versenyhez hasonló koreográfiában lezajlott rendezvény zsűrije Knór Nándorné elnök mellett Augusz Imre báróból, Mikó György plébánosból, Papé Gyula vármegyei főjegyzőből és Boda Vilmos ügyvédből, a Tolnamegyei Közlöny szerkesztőjéből állt. Ezen illusztris társaság is tanúja lehetett „egy gázzal telített léghajó" feleresztésének, mellyel a fürdőtulajdonos - a már hagyományos tűzijáték mellett - kedveskedett a fürdőjét 1883-as évben valóban szépen látogató közönségnek. A fürdő üzemeltetése során felmerült problémák A fürdő kedvező fogadtatása, a tulajdonos igyekezete ellenére az üzemeltetés során előálltak problémák, illetve a fürdő és kiegészítő szolgáltatásai - például a vendéglő - színvonalát illetően is adódtak hiányosságok. Ilyenek pedig az igen jó szezonnak bizonyuló 1883-as évben is előfordultak. Erről a helyi lap, a Tolnamegyei Közlöny Hosszú Tóbiás néven jegyzett, önmagáért beszélő címet (Tövisek) viselő cikke a következőképpen számolt be: „(...) ott van a csőrgetói fürdő, valóságos kis asylll Örül a lelke a megyebeli vidékinek, ha fáradt testét a hűs hullámok közé temetheti s Pepi friss pesti virstlijével, pudvás retkével és behűtött, antisemita(megkeresztelt) italaival elláthatja magát. Midőn minden szegzárdi legújabb látványosságának csak előnyös oldalait mutatom be a közönségnek, akkor hallgatok a csökönyös Grosz­Ullmann-féle fiakkerlovakról, a feneketlen útról s a fürdő szivacsairól." . 16 Az előző sorokban kifogásoltak között volt olyan, amelyet a flirdőtulajdonos sikeresen orvosolt (a vendéglő, a fürdőház és az uszoda állapota), de a város és a fürdő közötti közlekedést kifogástalanul megoldania több próbálkozása ellenére sem sikerült. Ez pedig igen fontos tényezőnek bizonyult a fürdő látogatottságának visszaesésében, a fürdő fejlődésének elmaradásában, majd visszafejlődésében. Ettl József szemléletére, igyekezetére utalhat, hogy a fürdőház, uszoda állapotának javítása mellett a vendéglőt és a kocsisokat ért kritikákat követően azok személyében is változás történt. 77 Hogy a váltás 71 Tolnamegyei Közlöny 1883. június 17. 3. 72 Tolnamegyei Közlöny 1883. július 15. 3., július 29. 3. 73 A „Mágnás majális" címet viselő beszámolót és a résztvevők névsorát olvasva az ember szinte egy Jane Austin regénybe képzeli magát. Az újságban feltűntetett névsor a következő: „Döry Zsigáné leányával Ilonával (Kis-Doroghról), Döry Jenőné és sógornői Döry Gabriella és Etelka (Dombóvárról); Zichy grófnő leányával Ilmával (Köleseiről), báró Puchnerné és leánya (Bikáiból), Kroneburg bárónő (Svédországból), Berg baronesse (Tolnáról). A férfiak közül: báró Puchner nyűg. tábornok, Illés őrnagy, Perczel Dezső, br. Berg Vilmos, br. Augusz Imre, Döry Jenő, Döry Béla országgyűlési képviselő, Döry Pál, Döry László, Nagy kapitány, Narenczy őrgróf főhadnagy, Szeil főhadnagy, herczeg Windischgraetz hadnagy, továbbá br. Dim, gr. Pálffy, gr. Teleki, lovag Hornung hadnagyok, herczeg Pálffy, Lyubinicky és Tassy kadétok. " Tolnamegyei Közlöny 1883. június 24. 3. 74 Ettl fáradhatatlanságát és kreativitását a következő újságrészlet is szemlélteti: „A tó két végén egy-egy óriási szalma baglya gyújtatott föl, melynek sárgás világításába a görögtűz nemzeti színnel elegyítve, pompás színjátékot alkotott. " Tolnamegyei Közlöny 1883. június 24. 3. 75 Tolnamegyei Közlöny 1883. augusztus 26. 3. 76 Tolnamegyei Közlöny 1883. június 10. 3.; A fürdő első éveire esett hazánkban az antiszemita mozgalom fellendülése: 1882-ben zajlott a üszaeszlári per, 1883. október 6-án pedig megalakult Istóczy antiszemita pártja. GYURGYÁK 2001, 314-350. A fürdőház első évben bekövetkezett süllyedését kiküszöbölendő 1883-ban Ettl a fürdőház alját 24 hordóval erősítette meg, és az 363

Next

/
Oldalképek
Tartalom