Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Bóna István: A korai bronzkori somogyvári-csoport leletei Nagyvejkéről

40. Woslnsky M., Az őskor mészbetétes díszítésű edényművessége. (Bp. 1904). 41. SG 44. 42. UO. 43. 43. A pécsváradi leleten kívül — amelynek egyébként a vucedoli kultúrához való tartozásáról sem vagyok meggyőződve, inkább a makói csoport együttesének nézem — ma inkább a makói típusba tartozónak tartom a pókaszepetki leleteket is. (SG 42; XIV. t. 8, 12). 44. SG 43. 45. Kalicz FB 77—84. és CXXVI. t. típustáblája. 46. Uo. 91. 47. Pókaszepetkhez lásd a 43. jegyzetet. A Sághegyen talált amfora tartozhatott a makói csoporthoz is, a telepről vucedoli típusú női idolt ismerünk. (Mozsolics A., FA 5, 1945., 44.) A Kalicznál szereplő, biztosan „közös" somogyvári—makói lelőhelyek száma tehát mindössze egy ! 48. Kalicz FB 3. kép, elterjedési térkép. 49. Uo. 84. 50. MRT 1, 80. és 139. 51. MRT 2 (Bp. 1969), 86; 6. t. 1—2. 52. MRT 3 (Bp. 1970) 23. A Kalicz által „somogyvári típusú" sírleletnek leírt ajkai urna lelőhelyén gyűjtött cserepek szerinte is, szerintem is, jellegzetes makói típusú telepleletek (uo. 2. kép i—4). Nemcsak a kormeghatározás érthető tehát nehezen, de a lelőhely jellemzése is. Korántsem törvényszerű, hogy a temető fölött létesített telep, vagy a telepbe ásott sír egykorúak legyenek. 53. Uo. 213; 21. t. (első közlés!). — Nem említi viszont a Darnay nyomán közölt somlyóvásárhelyi leleteket. (SG 42, 1. kép 8—9.) Végül megjegyzem, hogy a kötet mutatójában külön szerepel a zóki kultúra és a somogyvári csoport (271). 54. Kalicz FB 79—80. 55. Uo. 96 skk. 56. Uo. 105—109. 57. Uo. 103. 58. MRT 1—4. 59. Torma I., A Kapós- és Koppány-völgy őskori települései. Egyetemi diplomamunka (1964). 60. Dimitrijevic, St., Arheoloska iskopavanja na podrucju vinkovackog muzeja. Acta Musei Cibalensis I. Vinkovci 1966, 7—10. 61. Uo. 28—36. 10—14. táblák. 62. Az uo. harmadik komponensként említett „harangedény-hatás" a magyar kutatástól átvett tévedés. 63. Uo. 11. t. 10. 64. Uo. 11. t. 9. 65. Uo. 12. t. 7—8., 13. t. 1. 66. Uo. 11. t. 4; 12. t. 4. 67. Uo. 77. és 90—104. jegyzet. 68. Schmidt, R. R„ Die Burg Vucedol i. m. 72 skk. 69. Uo. 127—131. 70. Dimitrijevic, St, i. m. 3. kép. 71. Tabula Imperii Romani L 34 (Bp. 1968) térképe. 72. Leleteihez lásd Tompa F., 24/25. BdRGK 1934 35. 61; 20. t. 1—14. és Vuiic, N.—Grbic. M.. CVA. YOUg. Fasc. 3. (1938), 18. t. 73. A nyírségi és vucedoli keramika rokonságához legszemléltetőbb: Kalicz N., A kora bronzkori nyírségi csoport telepe Nyírpazony határában. Arch. Ért. 94. (1967) 3 skk., 3—6. kép 74. Vö. Kalicz FB 3. térképét az SG 3. térképével. 16