Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
200 FELD ISTVÁN Jelenlegi ismereteink szerint mindenesetre egyedülálló lenne hazánkban egy ilyen hatalmas kiterjedésű, késő-Árpád-kori eredetű, sáncokkal övezett magánvár. 8 4 Még 1995-ben került sor a korábban Oros vagy Nyírpazony határában levőként említett, de valójában Nyírturához tartozó Várhegy felmérésére (10. kép). 8® Jósa András már idézett munkájában itt egy 1012 m magas, természetes homokdombot említett, melynek két végét egy-egy sánc erősítette volna. 86 A magasságadat minden bizonnyal elírás lehet, ma az egykor mocsaras környezetből csak 2-3 méterre emelkedik ki az ovális alakú, természetes domb, melynek belső területe kissé domború. A korábbi irodalomban szereplő sánc és árok nem lelhető fel. Aljához közel egy perem fut körbe, ennek szélén csak a déli oldalon látható egy sánc igen gyenge nyoma, 40-50 m hosszan. A perem a domb északi végében kb. 10 m hosszan megszakad. A belső területen a vakondtúrásokban habarcstöredékek is megfigyelhetőek voltak, tehát kő- vagy téglaépület állhatott a vár területén. A vár hossza 75, szélessége 45 méter lehetett. Erdélyi István és Szimonova Eugénia 1964-ben végzett háromnapos ásatást a vár területén. A dombot két kutatóárokkal vágták át. A nyugati oldalon egy 2x2 méteres szelvényt is nyitottak. 55 cm mélyen már az érintetlen homokot érték el. A gyökerek és az újkori szántások miatt nem sikerült tiszta képet kapni a rétegződésekről. A talált cserepek alapján csupán a terület rézkori (péceli kultúra) és a középkori használatára lehetett következtetni. A domb déli széléhez közel egy sekély, gömbölyű aljú árok profilja mutatkozott, szélessége kb. 3 m, mélysége a mai felszín alatt 1 m volt. 8 7 Németh Péter kutatásai szerint a Túrával (ma Nyírtura) azonos birtoktesten létezett egy, a nevét minden bizonnyal az erről az erődítésről vett „Váralja" település a Balogsemjén nemzetségbeliek birtokában, melyről 1340-ből és 1347-ből ismerünk adatokat. 1427-ben már lakatlan volt 8 8 Kérdés, kapcsolatba hozható-e ezzel a várral a Csorba Csaba idézett adattárában említett „Orosvaras" birtok? 8 9 Az erősség közelebbi értékelése mindenesetre itt is csak további kutatásokkal lehetséges. 1996-ban mérte fel Nováki Gyula munkatársaival Lónya-Domb-kert erősségét (11. kép). 9 0 A község szélén található vármaradvány téglalap alaprajzú, árokkal volt körülvéve. Északkeleti sarka még ép, itt a belső területen, a peremhez közel, egy 25 x 9 méteres, téglalap alakú bemélyedés egy egykori épületre enged következtetni. A vár belső területe keleti, déli és nyugati oldalának vonala ugyanakkor csak bizonytalanul határozható meg. A déli oldalon egy rövid peremrész valószínűleg az erősség eredeti szélét jelzi. Belső területének hossza 84 Németh 2010. 314. 85 A vár felmérése és az eddigi kutatások leírása Nováki Gyula: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei várkutatásaim című kéziratából származik, ezek itteni közzétételi lehetőségét nem tudom eléggé megköszönni a szerzőnek! 86 lósa 1900. 396-397. 87 Magyar Nemzeti Múzeum, Adattár 11. 43/1968.; Erdélyi 1970.199-200. Nováki Gyulának Virágh Dénes ekkor készült felmérését nem sikerült megtalálnia. 88 Németh 1997. 199-200. 89 Csorba 1974. 211. 90 Az erődítés felmérése és leírása Nováki Gyula; Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei várkutatásaim című kéziratából származik, ezek itteni közzétételi lehetőségét ugyancsak a szerzőnek köszönöm! 11. kép Lónya-Domb-kert, Nováki Gyula felmérése, 1996.
