Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

190 FELD ISTVÁN Az ásatás monografikus igényű értékelésére azonban máig nem került sor, csupán az innen előkerült kályhacsempeleleteket dolgozta fel egy évtizede Földing Zoltán.'

6 Simon Zoltán viszont újabban közzétette a várról fennmaradt nagyszámú 17-18. századi inventáriurnot és ezek alapján kísérletet tett az erősség kora újkori formájának megrajzolására is.'

7 A rendelkezésünkre álló közleményekből megállapítható, hogy az ásatás elsősorban az első években folyt módszeresen, később inkább csak a vármag területén végzett törmelékelhordásról beszélhetünk, így a korai újkorban fa-föld szerkezetű külső védőművekkel ellátott erősség jelentős területe máig feltáratlan s a pontos alaprajzi rendszere sem tekinthető tisztázottnak. (4. kép) Ezért az itt feltételezett korábbi várépítmények, köztük az 1451-1452-ben írott forrásokban szereplő castellum, azaz középkori erődített kastély egykori megléte sem nem igazolható, sem nem cáfolható. Magas falakkal ránk maradt déli szárnyában mai értelemben vett falkutatásra, az épületrégészet e fontos kutatási módszerének alkalmazására sem került sor.'

8 1965-ben Csallány Dezső és Csiszár Árpád kisebb ásatást végeztek a megye másik kővárában, a vámosatyai Büdi-várban. Ennek során nagyrészt kitisztították az itteni, ugyancsak szabályos alaprajzú, 31 x 27 m-es várépület több méter magas falakkal álló maradványait és jelentősebb leletanyagot is napvilágra hoztak. Munkájukról azonban csupán néhány soros jelentésben számoltak be,'

9 hasonlóan ahhoz a feltáráshoz, melyet Erdélyi István 1964-ben végzett Szimonova Eugéniával együtt a már említett, Nyírtura határában található, alább még részletesebben tárgyalandó Várhegyen.

1

0 1965-ben kapott múzeológusi kinevezést a nyíregyházi Jósa András Múzeumba a jelen kötet ünnepeltje, a történészi és régészi tehetséggel egyformán megáldott Németh Péter. A fiatal kutató már 1966-ban, a Szegeden megrendezett IV. Alföldi Tudományos Ülésszakon az addigi kutatásban addig ismeretlen megközelítésben vizsgálta jövőbeni működési területe, Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori „földvárait", mégpedig a korabeli nemzetségi-családi monostorokkal való kapcsolatuk szempontjából. Gondolatmenete egyik kiindulópontját a korszak nagyhatású művészettörténészének, Dercsényi Dezsőnek az a feltevése képezte, miszerint Magyarországon e monostorok az egyes nemzetségek gazdasági központjaiban, udvarhelyein épültek, s ez utóbbiak meg is lehettek erősítve, tehát várak előzményeként is értelmezhetők. Emellett Németh Péter Jósa Andrásnak az előzőekben már részben idézett megállapításaiból arra következtetett, hogy a szabolcsi 16 Földing Zoltán: A kisvárdai vár XV-XV11. századi kályhacsempéi. In: Jósa András Múzeum Évkönyve XXX1X-XL (1997-1998) 265-309. 17 Simon Zoltán: A kisvárdai vár inventáriumai. Kisvárda, 2008. - a kötetben megtalálható a vár történetének legújabb összefoglalása, továbbá a teljes újabb történeti irodalom áttekintése. 18 A feltárások kritikai értékelése: Feld István: 16. századi kastélyok Északkelet-Magyarországon. Sárospatak, 2000. 55-58. 19 Vámosatya, vár. Régészeti Füzetek. Ser. I. 19/1966. 82. - Minderről a fennmaradt ásatási dokumentáció, többek között egy kutatási felmérés alapján bővebben: Cabello-Simon 2006. 58-60. 20 A lelőhely földrajzi megnevezése nem következetes: Erdélyi, István: Oros-Nyírpazony határ. Rézkori, középkori vár. In: Mitteilungendes Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 1 (1970) 199-200. 4. kép Kisvárda, a vár alaprajza (Feld, 2000 után)