Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
202 FELD ISTVÁN - itt csak az utóbb említett Tiszadobra, Nyírtura-Földvárra vagy épp Nagydobos-Kokotvárra utalhatunk. Vámosatyai ásatásait 2005-ben kezdte meg Juan Cabello, s az eddig elvégzett munka során nem csupán a mocsaras környezetből alig kiemelkedő dombhátra épített vár alaprajzi elrendezését (13. kép) 9 6, de építéstörténetének fő kérdéseit is sikerült tisztáznia. Eszerint a közel szabályos négyzet alaprajzú vár három épületszárnynyal rendelkezett, s bejárata valószínűleg a délnyugati oldalon lehetett. A falnégyszög külső sarkaihoz - a déli kivételével - egy-egy, valószínűleg félköríves alaprajzú, minden bizonnyal fa-föld szerkezetű erődítés csatlakozott, melyeket a kutató feltételesen egy 1563-ból adatolt erődítési munkákhoz köt. A várat magát egy mély és széles - csapadékos időben és árvizek idején ma is vízzel kitöltött - árok veszi körül. Úgy az irott források tanúsága, mint az előkerült leletanyag cáfolják azt a korábbi felfogást, miszerint itt egy Árpád-kori eredetű erősséggel állnánk szemben 9 7. Ezzel szemben Juan Cabello és Simon Zoltán meggyőzően bizonyították, hogy a vár építtetője az Atyán csak 1539-től birtokos Büdi Mihály beregi főispán lehetett, kinek hasonló nevű fia „atyai váraként" tűnik fel 1547-ben először az írott forrásokban az 1564. évi ostroma során talán már teljesen elpusztított s utána felhagyott erősség. 9 8 Jelenleg is folyó feltárása így egy rendkívül rövid időszak, alig 25 év kelet-magyarországi főúri anyagi kultúrája emlékeit hozhatja napvilágra, s nem utolsósorban pontos adatokat szolgáltathat egy „megkésett", azaz még késő középkori jellegzetességeket mutató 16. századi magánvárunkról. A kifejezett (vagy épp annak vélt) erődítmények után szólnunk kell azon nemesi lakóhelyek régészeti kutatásának eddigi eredményeiről is, melyeket a kortársak nem (vagy nem minden korszakukban) tekintettek egyértelműen várnak vagy kastélynak - az utóbbi terminus technicus alatt természetesen továbbra is a középkori és a korai újkori castellumokat értjük. Idevágó kutatásokról mindeddig csak a történeti Szatmár megye területéről van tudomásunk. Ezekről tíz évvel ezelőtt ugyan már közzétettünk egy áttekintést 9 9, de az azóta eltelt időszak eredményeinek fényében indokoltnak tűnik a kérdés ismételt összefoglalása. Az ide sorolható emlékek közül a legkevesebb ismerettel a Melith-család mára már teljesen megsemmisült egykori csengeri épületeiről rendelkezünk. Jóval többet tudunk a Bátoriak már említett, nagyrészt ugyancsak elpusztult nyírbátori épületegyütteséről, az eddigi kutatásokról közzétett adatok azonban még korántsem teszik lehetővé kialakulása menetének és egykori formájának pontosabb meghatározását. Ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legépebb formában ránk maradt 16-17. századi épületének, a ma is álló vajai kastélynak (építés)története nagyrészt már tisztázottnak tekinthető. Csengeren, az egykori mezőváros ma is álló középkori templomától északra két lakóépület falmaradványait ásta ki 1935-ben Gallus Sándor régész. Az alig kéthetes feltárásról csupán a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában maradt ránk egy rövid jelentés és egy vázlatos, égtájmegjelölés nélküli helyszínrajz (14. kép). 100 E dokumentumokból csupán annyi állapítható meg, hogy a mai Kastély-domb tetején egykor egy téglalap alaprajzú épület és annak négyzetes, valamint ötszögű és íves bővítménye alkotta, szabálytalan formájú építmény emelkedett. Tőle mintegy 15 m-re, már a domb oldalában, egy nyújtott téglalap alaprajzú, egyik végén sokszögzáródású kápolnával záródó épület helyezkedett el. Számos, a helyszínrajzon szereplő falmaradvány már nem értelmezhető egyértelműen. Az ugyanakkor biztosnak látszik, hogy az első építmény 17 x 8,5 m-es központi tömbje egyetlen osztatlan, kétboltszakaszos (pince)teret foglalt magába. Úgy tűnik, hogy a „sokszögletű, várszerű saroktorony" és a másik oldalon feltárt vastagfalú bővítmények később épültek hozzá ehhez az épületmaghoz. A másik, 40 m hosszú építmény esetében a kápolnában feltárt két kripta leírásán kívül csak a falak anyagáról értesülünk. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a kápolnához és a közvetlenül hozzákapcsolódó épületrészhez később építették a csarnokszerű megoldást mutató újabb szárnyat. Gallus 96 A vár legújabb kutatási alaprajza közlésre való átengedéséért Juan Cabellonak tartozom köszönettel. 97 Vámosatya, vár. Régészeti Füzetek. Ser. 1.19/1966. 82. 98 Cabello-Simon 2006. 58-60. - Lásd itt még: Horváth, 2008. 12-13. 99 Feld 2000. 34-37., 64-68., 94-99. 100 Bővebben: Feld 2000. 34-36. A kutatásról emellett Molnár József családtörténeti munkája tartalmaz még további adatokat: Molnár József: A Subichnemzetségből származó brebiri Melith-család vázlatos története. Hajdúnánás, 1939. 27-28. - Lásd továbbá újabban, részben az utóbbi szerző kéziratos munkáira hivatkozva: Fábián László: A csengeri Mebth-kastély és reneszánsz kályhacsempéi. In: Jósa András Múzeum Évkönyve 2006. 281-310.
