Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
ugocsai ispán szerviense és ügyvédje [a Balogsemjén nb-i] István fia: „Lengyel" János elleni perben. 1415-ben a Panyolai Lőkös fia: Zsigmond és Károlyi Marhard fia: András közötti, Panyola és Apáti birtokok határperében halastavat jelölnek e névvel. 1479-ben erdő neve Liszkómező szomszédságában (Kálnási 1984, 308: Liszkó, eredetileg Panyola, ma Olcsvaapáti határában). — Olcsvaapáti határába olvadt (Pesty, 1864: Kerecsetkert). KEREPSE 227. 1345: t. Kerepz [0: Kerepse] (DL 69672; F. VIII/1, 576). A hn. szláv eredetű. Más nézet szerint a magyar régi kerep 'hajó' származéka, s egykori hajókészítők települését jelenti. A földdarab neve 1345-ben merül fel, amikor [a Szentemágócs nb-i] Kölesei Dénes fiai: János, Jakab mesterek, András, Mihály és Miklós birtokaikon megosztoznak. E Csecséhez tartozó föld Jánosé [a Kölesei Nagy cs. őse], Jakabé [a Kölesei Farkas cs. őse] és Andrásé [az Egregyi cs. őse] lett. —Tiszacsécse határába olvadt, a községtől É-ra (Kálnási 1984, 391 : Kerepse). KERNECSE 228. 1341/342>482: t. Kerneche (AOkl. XXV, 612); 1359: p. ~ (DF 209629 = LO Metales Szatmár, nro. 21). Ahn. a szlávkrinica[forrás, kút'jelentésű szóból származik. Feltűnésekor, 1341-ben a jánki uradalom határjárásakor Majtis birtok, Szopsa föld, Darnó birtok és Kernecse föld közös határpontját említik. 1359-ben [a Smaragd nb-i Zsámboki (Pilis m.)] Gyarmati János fia: János birtoka, amelynek 2 ekényl földjét [a Becsegergely nb-i] Szekeresi László fiai: Tamás, István, László, a váradi egyház dékánja és Lukács vitatják. Ekkor Kernecsét és Szekerest elhatárolják: a 2 birtok között a Füzespatak (riv. Fyzespotak) volt a határ a híddal, amely Szekeres falu végén állt. — Kisszekeres, Darnó határában kereshető. [NB! Hasonló nevű mocsarat ( 1264: stagnam Kornycha DL 50620; F. VT/2, 388; Kállay I, 6) ismerünk Panyola felosztásakor a határjárásból. Ezt 1402-ben Károlyi Marhard fiai: László és András, mint Panyola birtok határain belül fekvő halastavat (pisc. Kerneche —Kenerche Zs. II/l, 1726) foglalták el Kallói (Szabolcs m.) Lőkös fia: Miklós mestertől, Panyolai Jánostól, Lőköstől és László fia Istvántól. 1447-ben is hasonló panasszal élt Kallói Lőkös fia: Miklós fia: János Károlyi Bertalan olcsvai jobbágyaival szemben (pisc. Kernyche DL 55346). A hely lakottságát Árpád-kori cserepek igazolják (SzamTan. 52, 23/5. lh.). Ez utóbbi részben Panyola, részben Kisar határába olvadt (Kálnási 1984, 307: Kerice; 141: Kiricce)]. KÉTKOLCS Ld. Kolcs alatt! KIDE 229. 1221/550: Metsade v. Fede[o: Kide] (VR. 95.§, 259; ErdOkmt. I, 116); 1307: ... deKyde (ErdOkmt. II, 72); 1327: Jac.J. Bartholomei de Kyde, TybaJ. Jo-is de ~ (Károlyi I, 67-8; AOkl. XI, 517); 1333: Jac. de - ho. noster (Károlyi I, 83; AOkl. XVII, 505); 1341 : Desewf. Luchasy aut Jac. de - (Károlyi. I, 148; AOkl. XXV, 837. 851); 1355>369: Paid, de Kyde (DL 70653; Perényi 90); 1355>370: ~ (DL 41820); 1356: ~ de Kudey (DL 30663; A. VI, 489); 1359:p. Kyd/!/(DL 51841; A. VII, 641; KállayII, 1321); 1360/367: Jo.J. Nic-i de Kyde (DL 96428); 1366: Paul. f. Jo-is de Kyge (DL 98591; Károlyi I, 279); 1369: ... de Kyde (DL 70653; Perényi 93); 1373: Per. de - (DL 70557 = LK 24 /1946/ 61, 11. reg.); 1374: - de Cu Zathmariensi (DL 77583; Zichy III, 567); 1378/550: Albertus de Kyda, And., Lad. de
