Gaál Ibolya: Földbe épített lakóépítmények és azokban lakók életviszonyai Szabolcs-Szatmár –Bereg vármegyében a XX. században (Jósa András Múzeum Kiadványai 57. Nyíregyháza, 2004)
VI. ADATTÁR
Mikortól meddig laktak benne: „Az 1940-es évek második felétől az 1950-es évekig, amíg be nem költöztek a tanács által vásárolt két helyiségből álló kisebbszerű házba." Előzőleg hol laktak: Saját ingatlanon épült: igen, az 1945-ös földreform során juttatott házhelyükön. Adatközlő járt a földházban: „Többször is jártam a helyiségben, mert mint mezőgazdasági termelőszövetkezet traktorosa munkavégzés végett ott jártam naponta szántani és más munkálatokat is végezni a közös földeken. Az egyik (kb. 10-11 éves) gyermekük sokat járt velem a traktoron szórakozásból. Én is kedveltem a fiúcskát." A földház leírása emlékezet alapján: Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 4x3 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: „egy kisebb szimpla üvegtábla betapasztva a keskenyebbik tűzfalhoz hasonló végén, így nem volt nyitható." Ajtó: Kémény: sáralapba, a tető fölött használt spórcső kivezetve. Tetőzete: Berendezése: „egy rossz csikóspór, két dikó (házilag készített fekhely) ágynemű nélkül. A dikó négy lábaként akáckaró leásva a földbe és fellelhető ócska deszka, hasított akácfa rászegelve, és belül szalmával meghintve. Nagykabáttal, rongyokkal takaróztak. Világításuk hármas petróleumlámpával megoldva." Kút: Állat: Árnyékszék: Adatközlő: B.K. 68 éves férfi, Nyírtúra. A település megnevezése: Nyírpazony-Kabalás. A földházban lakó neve: D.M. Foglalkozása: napszámos, kerülő (mezőőr). Hányan laktak benne: kb. 7-8 fő, ebből gyermek: kb. 5-6 fő. Mikortól meddig laktak benne: kb. az 1920-as évektől az 1930-as évek végéig. Előzőleg hol laktak: Saját ingatlanon épült: igen. Az I. világháború után, kb. az 1920-as években juttatott házhelyükön. Adatközlő járt a földházban: első adatközlő: nem járt, második adatközlő: járt benne, mert „közel laktak, a Kabaláson földkunyhóban lakó családok egymáshoz, szüleim lakása pedig szintén közel volt hozzájuk, így mindenkit ismertünk. Valamennyi itt lakó család, rendes, szorgalmas, beosztó és családszerető volt. A földház leírása emlékezet alapján: „Ebben is és Kabaláson minden földkunyhóban a folyógerendatartó-gerenda alatt volt a helyiség közepén egy ágas, faoszlop." Hány helyiségből állt: egy. Mérete: kb. 3x4 m. Lejárat: gádorból kellett lemenni. Ablak: kb. 40x60 cm-es szimpla üveglap volt betapasztva az egyik végébe, amely nem volt nyitható. Ajtó: használt deszkából házilag készítve. Ezen is volt egy kisméretű ablaküveg kis léccel rögzítve, de ez sem volt nyitható. Kémény: sáralapba, a tető fölött használt spórcső kivezetve. Tetőzete: „leföldelve. Kívülről csak a tetőzet és a gádor látszott. Ha eső esett az ajtó elé valamilyen szerszámmal (kapával) földcsomót húztak, hogy az eső be ne menjen. Kabaláson ebben az időben általunk ismert mind az öt földkunyhóban (B.J., D.M., H.J., Ny. család és az ötödik nevét nem tudom, mert Sóstóról költöztek ide) lakó családok mind rendes, szorgalmas, beosztó és családszerető volt. Mindegyiknek a földkunyhója belülről kimázolva és kimeszelve, rendbentartva."
