Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

biztosra vehetnénk, hogy valamelyik egykori debreceni vagy pataki diáktársánál vendégeskedett, mint például dunántúli bolyongásai idején Bicskén Kovács Sámuelnél, Nagyvázsonyban Édes Gergelynél, Csökölyben Kis Bálintnál stb. Az ilyen tipusú szállásolásra minden bizonnyal Nyírpazonyban is lett volna alkalma. A falu református lelkésze 1796 és 1838 között Férge János volt. Nagyjából egykorú lehetett Csokonaival, biztosan szívesen befogadta volna őt. Ez az utazás azonban más volt. Leveléből tudjuk, hogy ezúttal nem egyedül kelt útra. Puky úr és Daravasné asszonyság hívták meg, illetve,ragadták el" magukkal a költőt a hosszú kirándulásra, s nyilván az ő kedvükért iktatták be útjukba a pazonyi kitérőt és a néhány napos ottani pihenőt. Puky István sárospataki diáktársa volt Csokonainak. Szoros barátság fűzte őket össze. A költő már korábban is többször vendégeskedett náluk Tiszaigaron. Arról is tudunk, hogy Csokonai legradikálisabb műveit ez a jakobinus érzelmű barátja őrizte meg az utókor számára. Puky fiatalon megházasodott, feleségét Darvas Anná­nak hívták, így a levélben említett Darvasné asszonyság minden valószínűség szerint Puky István anyósa volt. Nem tarthatjuk kizártnak, hogy Darvasné Pazonyban élt, vagy legalábbis onnan származott, s elsősorban az ő kedvéért, s az ő családjánál vagy rokonságánál vendégeskedtek Pazonyban. (Egy megyei helytörténeti kiadvány Csokonai kocsordi és nyírderzsi útjairól és kapcsolatairól is tudni vél. Sajnos, ezekről az állítólagos legációjárásokról semmi biztos adatunk sincs. Valószínű, hogy — legalábbis az egyik esetben — itt is a helynevek összecseréléséről lehet szó. 1800. december 20-án Debrecenben Puky Istvánnak írt levelét így kezdi Csokonai: „Nagyérdemű Barátom! Felétek akartam Derzsről visszajönni..." Nos, a térkép itt is sokat segíthet. Pukyék Tiszaigaron laktak. Egészen valószínűtlen, hogy Csokonai Nyírderzsről Tiszaigar felé akart volna Debrecenbe visszatérni. Sokkal valószínűbb, hogy a Tiszafüred, Tiszaigar közelében található Tiszaderzsen járhatott a költő.) Irodalom: Csokonai Vitéz Mihály minden munkája 1-2. Szerkesztette, sajtó alá rendezte: Vargha Balázs, Bp. 1973. Vargha Balázs: Csokonai alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. 1974. Julow Viktor: Csokonai. 1975. Juhász Géza: Csokonai-tanulmányok. 1977. Színi Károly (Nyírpazony, 1829. augusztus 5—Budapest, 1896. november 16.) Szülőhelyének neve eredetileg Pazony volt, csak a XIX. század végén kapta a Nyír­előtagot. Anyakönyvében is, hivatalos papírjaiban is ez a helynév olvasható, mivel azonban ezt a települést életrajzírói közül is sokan nem ismerték, összetévesztették Pozsonnyal. A lexikonok, kézikönyvek többségében születési helyéül máig is Pozsony szerepel (Életrajzi Lexikon, Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsar­noka, 1992. stb.). Az 1965-ben megjelent Magyar Irodalmi Lexikon végre Pazonyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom