Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Irodalom: Szinnyei: i. m.: X. 1076. NYÍRPAZONY Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17—Debrecen, 1805. január 28.) Petőfin kívül nincs talán még egy költőnk, akinek az élettörténetét olyan aprólékos részletességgel ismernénk, mint a Csokonaiét. Fiatalon halt meg, életében azonban sokfelé megfordult, utazásainak, vándorlásainak szinte minden állomáshelyét, s vendéglátóit, szállásadóit is csaknem kivétel nélkül ismerjük. De hogy Nyírpazonyban is járt volna, arról egyetlen életrajza sem tesz említést. Talán valamilyen új forrás, új dokumentum került elő, amelynek alapján most Csokonai nyírpazonyi tartózkodásáról beszélhetünk? Nem. A forrás és dokumentum mindig is ismert volt, hiszen az nem más, mint az író egyik levele, csak helytelen olvasat ferdítette el a tényeket. A szóbanforgó levelet 1801. június 26-án, Böszörményben írta Csokonai Nagy Gábor nevű ügyvéd barátjának: „Barátom! Engemet Puky úr és Darvasné asszonyság elragadván elragadtak Pazonyba, és onnan felvisznek Ongára: megengedj, hogy véled nem utazhatok, hanem Patakon összvehoz a jó Isten — Most, míg a hintók a. vendégfogadóba étetnek, tiszteletére jöttem tiszteletes Diószegi úrnak, s nála írom ezt a levelet." A hibás olvasat úgy jöhetett létre, hogy Nyírpazony nevében akkor még nem szerepelt a Nyír-előtag, a Pazony helységnév viszont — úgy látszik — nem volt ismerős Csokonai levelei első sajtó alá rendezőinek és életrajzíróinak, azt egyszerűen Pozsonynak olvasták. A térképen persze senki sem nézett utána, hogy a Miskolc közelében található Ongára Debrecenből miért éppen Pozsony érintésével kellett volna utazni. A költő születésétől kétszáz évnek kellett eltelnie, hogy a Magyar Remekírók sorozatban megjelenő jubileumi kiadás gondozója, Vargha Balázs észrevegye a hibát, s végre a helyes szöveget közölje. A szegény pazonyiaknak később is többször meggyűlt a bajuk településük nevével. A község neves szülötte Színi Károly, a lexikonok, kézikönyvek azonban Pazony helyett igen gyakran Pozsonynak írták szülőhelyét, még az 1994-ben kiadott Új Magyar Irodalmi Lexikonban is így szerepel. A költő levelei alapján elég pontosan rögzíthetjük a nyírpazonyi tartózkodás időpontját. Édesanyjának írt levelében az írta, hogy július első napján érkeztek Ongára. Ha tehát az utazáshoz szükséges időt is figyelembe vesszük, két-három napot tölthettek Pazonyban, mégpedig június 27—28—29-ét. Arra a kérdésre, ki volt a szállásadója, vendéglátója, nem lehet ilyen egyértelműen válaszolni. Ismerve Csokonai utazási gyakorlatát, ha egyedül utazott volna, szinte