Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

HODÁSZ Czine Mihály (Nyírmeggyes, 1929. április 5.) Nyírmeggyes csak az anyakönyv szerinti szülőhelye. Hároméves sem volt még egészen, amikor a szomszéd faluba, Hodászra költöztek. Apja juhász volt, aki tíz gyermeket nevelt fel. Legidősebb bátyjának már vele egykorú gyermekei voltak. Az elemi iskolát Hodászon végezte, s hogy a tízgyermekes családból egyedül ő továbbtanulhatott, Siketh Mihály tanító úrnak, s hogy a tanítóképző után az Eötvös Kollégium tagja és a pesti egyetem hallgatója lett, azt pedig Sárdi Béla tanár úrnak köszönhette. Azóta sokfelé megfordult a világban, Amerikában is járt, a világ közepe azonban máig is Hodász maradt számára. „Jó helyre születtem" — hirdette mindig, s akikét igazán szeretett és becsült, azokat el is vitte Hodászra. így járt ott Veres Péter és Szabó Pál, Sánta Ferenc és Nagy László, s nemzedéktársai közül szinte mindenki. A család azóta megritkult, nemcsak szülei, idősebb testvérei közül is többen örökre elmentek már, azonban még mindig Hodászra jár haza, s az „innen jöttem és ide térek" Czine Mihály számára mindig is ez a kis szatmári települést jelentette. Lásd még: Nyíregyháza. Irodalom: Speidl Zoltán: Czine Mihály. Szülőhelyük Szabolcs-Szatmár. Nyíregyháza, 1985. Karádi Zsolt: „Jó helyre születtem". Czine Mihály indulása. Kelet-Magyarország, 1989. augusztus 19. TBRÁNY Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16—Budapest, 1910. május 28.) Az eszlári per idején tudósítóként Nyíregyházán működő Mikszáth Kálmán nemcsak a tárgyalóteremben történt eseményekről tájékoztatta lapja ovasóit, nyíregyházi és szabolcsi benyomásairól is több ízben beszámolt csípős jegyzeteiben, ironikus hangvétel karcolataiban. Ez utóbbiak közül a legnevezetesebb az ibrányi templom falfestményeiről szóló szatirikus írása, amely a Pesti Hírlap 1883. augusztus 3-i számában jelent meg A freskók címmel. Az anekdotikus történetben azt meséli el a szerző, hogy nyíregyházi időzése alatt ismerőseitől olyan sokat hallott a XVI. sz. elején épült ibrányi gótikus templom