Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája 2. Ajaktól Zsurkig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 41. Nyíregyháza, 1996)

Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11—Budapest, 1916. április 13.) Mint a rituális gyilkossággal vádolt eszlári zsidók védője, a per előkészítésének és lefolytatásának idején, 1883-ban Eötvös Károly többször is megfordult Tiszaeszláron. A nagy per című könyvéből (1904) kiderül, hogy látogatásai során nagyon alapos helyszíni ismereteket szerzett. Ez nem is volt másként elképzelhető, hiszen Eszláron a hatóságok részéről rengeteg manipuláció történt, s a védőnek mindezekkel meg kellett küzdenie. Eötvös elsősorban abban emelkedett ki védőtársai s az orvosszakértők közül, hogy az egész óriási gépezetet, a per mozgatórugóit is összefüggésükben tudta látni. A könyv nemcsak a konkrét kriminalisztikai esetről ad rendkívül meggyőző képet, a falu szociológiai helyzetét, tudati állapotát is igazi írói erővel állítja elénk. Lásd még: Nyíregyháza. Irodalom: Krúdy Gyula: A vajda = A tegnapok ködlovagjai, 1961. Sándor Iván: A vizsgálat iratai. Bp. 1976. Krajcsovics Kálmán (Verbó, 1843—?) Először papnak készült, később azonban hátat fordított a teológiának, jogot tanult és tisztviselő lett. 1880-tól újságíróként működött. Főként a magyarországi német nyelvű lapoknál dolgozott {Neues Pester Journal, Oedenburger Zeitung stb.). Maga is több német nyelvű lapot szerkesztett. Művei: Das Geheimnis von Tiszaeszlár. Bp. 1881; Der Antisemitismus in Ungarn. Bp. 1884. Irodalom: Kürchner: Deutscher Literatur-Kalender. Leipzig, 1898. 711. Adamovich József (?, 1845—?, 1887. január 6.) Életrajzi adatai hiányosak. Csak azt tudjuk róla, hogy 1878-tól Tiszaeszláron volt plébános. írásai azt bizonyítják, hogy valószínűleg hitt a rituális gyilkosság lehetőségében. Nem sokkal Solymosi Eszter halála után cikke jelent meg a Magyar Állam hasábjain: Egy lány eltűnésének titokzatos esete címmel (1882. május 20.). Később ugyanebben a lapban vitacikket is közölt: A Tisza-Eszlári zsidókérédés. Válasz Schuck: A keresztények a zsidókról című röpiratára. (A tanulmány különnyomatként önállóan is napvilágot látott.)