Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
ként" kívánták felállítani, de abban az évben nem került rá sor. A várostól telket kértek, lehetőleg a Kossuth utca végén lévő Városmajorból, mintegy 2,5 - 3 holdat. Ez azért megfelelő, mert az Erzsébet kórháztól messze van és így tehermentesíteni tudja azt, könnyen megközelíthető. A szegényeknek ingyen ambulanciát kívántak nyitni és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül használhatta volna mindenki. Teljes kiépülésekor fertőző- és elmeosztály is helyet kapott volna benne. Az alapítást a gyűjtésen és adományokon kívül nagy mértékben segítette a Burger-alapítvány hasznából befolyó pénz. Ekkor (1923) már ez volt a meghatározó anyagi alap, hiszen a takarékpénztárban elhelyezett adományok összegét az infláció jelentősen elértéktelenítette 1918 és 1923 között. A város képviselőtestülete november 23-án tárgyalta a hitközség kérelmét és elvileg hozzájárult a telek átadásához, azonban nem a Kossuth utcait tartotta alkalmasnak erre a célra. Véleményüket azzal indokolták, hogy innen (alacsony fekvése miatt) igen nehezen tudnák levezetni a vizet, a csatorna kiépítése aránytalanul költséges lenne, valamint a város itt utcát akar nyitni, ezért szüksége van a telekre. Bizottságot hoztak létre a telek kijelölésére.Ennek tagjai: dr. Kovách Elek, Paulusz Márton, Pisszer János, Kausay Tibor és Hoffmann Mihály voltak. November 29-én a Műszaki Bizottság ülésezett és több területet jelölt meg az átadás céljára. Alkalmasnak minősítették a régi vásártér területét, a Kállai utca végét, ugyanis ott található az Erzsébet kórház és így nagyon jól együttműködhetnének. Elég lenne egy 400-500 méteres csatorna a bujtosi keleti csatornáig, így könnyen levezethetnék a vizet. A terület magas fekvésű (112,5 m) és a talajvíz szintje 5-6 méter mélyen van. Megfelelt a célra a Debreceni utca végén lévő mintakert is, ennek 4 ) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 975/1923. a.sz. 33606/1923. i.sz. 5 ) Burger-Alapítvány. Burger István földbirtokost 1920. december 17-én felkereste intézője és fegyvert kért a vadorzók ellen. Amikor megkapta, véletlenül eldördült a puska és megsebezte Burger Istvánt. Hiába operálták meg, menthetetlen volt. 18-án végrendeletet készített (teljesen ép szellemi állapotban), melyben vagyonát jótékony célokra adományozta, földbirtokait (Oros, Nyírpazony, Nyírtura) apja és édesanyja nevére szóló alapítvánnyá alakíttatta. A haszon 50 %-a a várost, 25 %-a a hitközséget, 25 %-a a Szentegyletet illette. A Széchenyi utcában lévő házát kórház céljára adományozta. A hitközség végül új kórház építése mellett döntött.; SzSzBML. IV. B. 411. III. kútfő, 952/1922. a. sz. 8526/1920. i. sz., 40777/1921. i.sz., 1036/1922. i.sz., 42907/1922. i.sz., 67183/1924. i.sz., 2790/1929. i.sz. melléklete. 6 ) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 975/1923. a. sz. 39270/1923. i.sz., 1241/1923. i.sz. ) Tagjai: Bencs Kálmán polgármester, Nagy Elek, Kovács Tibor a mérnöki hivataltól, Imre János igazgató-főmérnök és Mikecz Pál mérnök a Nyírvíztől, Kálmán Károly és Várallyay Sándor mérnökök, Sarkadi Adolf mérnök, a hitközség képviseletében nem jelent meg az ülésen. 106
