Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

hullára adták volna Eszter ruháit) vádjával súlyosbodott. Megtörténtek a letartóztatások, antiszemita hullám indult el. (Bányai—Kiss 1990. 118. p., Újvári 1929. 897-898. p.; Venetianer 1986. 347-348. p.) A vérváddal kapcsolatban a vármegyei közgyűlés már 1791ben állás foglalt „a Mózes Törvénye és az Ó Testamentumbeli Törvények által melylyekben a Zsidó vallás leginkább fundáltatik" éppúgy tilos a gyilkosság, mint a keresztény vallás törvényei által. Ha egy zsidó gyilkosságot követett el „az egész zsidó nemzetnek tulajdonítani nem lehetne", mert az ugyanaz „mintha egy vagy más keresztyén által történt gyilkosság 13 miatt az egész keresztyénség gyülölségbe vétetne." A per 1883. június 17-én kezdődött Nyíregyházán 15 személy ellen. A védelmet Eötvös Károly vezette (országgyűlési képviselő, a Függetlenségi Párt tagja, Pesten ügyvédi irodája volt). Megállapítása szerint azt kellett bebizonyítania, hogy a vád „az első szótól az utolsóig valótlan; — minden terhelő adat; — minden terhelő tanú és jelenség hamis, s a vádlottak csak a bíróság végzetes tévedésének és csodálatos elfogultságának áldozatai". (Eötvös 1908. II. köt. 92. p.) Segítőtársai voltak: Funták Sándor, Friedmann Ignác, Székely Miksa (nyíregyházi származású, néhány vádlott ismeretségben volt a családjával) és Heumann Ignác. 0 nyíregyházi és a következőket írta róla Eötvös Károly: „a legderekabb és a legtekintélyesebb ügyvédek egyike... nemes gondolkodása és nagy kötelezettség érzete" volt. A helyi „társadalom őt valláskülönbség nélkül kedvelte korábban", elvárták volna, hogy ne védje őket. (Eötvös 1908. II. köt. 65-66. p., III. köt. 193. p.) A közhangulat a vádlottak és így a védők ellen is volt. Szintén Eötvös irta „a védőket semmi komoly bántalmazás nem fenyegette. De bizony nem környezte az úgynevezett népszerűség sem... őszintén be kell vallanom: a legnagyobb ingerültség ellenem volt." (Eötvös 1908. III. köt. 165., 194. p.) A helybeli zsidók 16 fős őrséget állítottak mellé (amit ő csak később tudott meg), Goldstein János szabó, volt huszáraltiszt vezetésével, mert a sok „dologtalan, őgyelgő" bizony zavargást okozhatott. (Eötvös 1908. III. köt. 194. p., 200-201. p.) Eötvös Károly megcáfolta a vád állításait és leleplezte a nyomozás során elkövetett erőszakosságot, törvénysértéseket. (Magyarország története 1979. 1276. p.) ) 1883. augusztus 3-án az összes vádlottat felmentették. A belügyminiszter már 1882. július l-jén rendeletet adott ki az antiszemita lapok lefoglalásáról. Nyíregyházán viszont az antiszemitizmus ellen jelent meg újságcikk 1883 augusztusában és októberében ismét, mert zsidóellenes kilengésekre ke) SzSzBML. V. A. 1. Szabolcs vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1550-1786, 1790-1846. Közgyűlési jegyzőkönyv, 1791. VII. 27-i bj. 14

) SzSzBML. V. B. 186. 6067/1882. a. sz. i. sz. 38