Csallány Dezső: Jósa András irodalmi munkássága. (Jósa András Múzeum Kiadványai 1. Budapest, 1958)

Előszó

Amikor tehette, a szakkönyveket, szaklapokat olvasta tanulmányozta. Mindég lépést tartott a fejlédé orvostud mánnyal. Olvasni fekve szeretett.Pihenése abbéi állott,

hog rendszerint nyáron külföldre utazott tanulni. Legnagyobb hatással a vármegye különböző rétegeire sajátos, egyéni, közvetlen, egyszerű, szellemes Írásai vol tak.írásaival nemcsak szórakoztatott,hanem inkább tanított oktatott, ostorozta a hibákat, mulasztásokat, ferdeségeket de "csörgő sipka alél". miete alkonyán egy nagy régészeti munkán dolgozik mellyel el is késsül, "A bronzkor emlékei" címmel, 94 raj soo táblával, Hémetttl és magyarul irja meg, utóbbi 1919-be megsemmisült, A késirat kiadatlanul hever. A hypnősisnak mint orvosi gyógymódnak a bevezetésé javasol ja .Moravosik a hires ideggyógyász Jósától kéri a vc natkozó hitele* adatokat* Többször ir a hús-uzsora, drágaság ellen. Meg akarta csináltatni a maga koporsóját,be is szerei te hozzá a száraz, tartós diéfadesskát. "Hekem ne tegyete virágot a koporsómra, mert ledobom onnan, ha valaki cifra ságokra akarna költeni, adja Inkább a szegényeknek.* Sirjé ra egyszerű fakereszt

et kötött ki. Halála előtt pár héttel már annyira gyenge, hogy töbt nyire alszik.Álmában is régészeti ásatások foglalkoztatják Hyiregyháeán halt meg 84 éves korában, 1918 szeptembe 6-án. Múzeumában ravatalozták fel. A 48-as szabolcsi vörös sipkások zászlajával takarták le koporsóját,és ezrek és ei rek keresték fel, hogy elbúcsúzzanak tőle. Jósa András teste meghalt,de alkotó szelleme örökké é