A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Gyűjteménytörténet - Kurucz Katalin: Nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1993-2008 között

Nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1993-2008 között Kurucz Katalin Éppen 15 éve - azzal, hogy az akkor megszületett tervek alapján megkezdtük az M3 autópálya nyomvonalának terepbejárását - új fogalom jelent meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága életében (is): nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások. Ettől kezdve megállíthatatlanul özönlik hozzánk a feladat. Érdemes ennyi idő után áttekinteni a 15 évnyi munkát, mert nem minden tanulság nélküli (RACZKY 2007.). A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a 90-es években lezajlott változások alapvetően új helyzetet teremtettek a múzeumok életében (RACZKY-ANDERS 1997.), amelyet a régészet - mint egyedüli muzeológiai ág, amelyre leginkább hárultak a változások következményei - sem jogilag, sem szakmailag nem tudott kompenzál(tat)ni. Mindezekből adódóan mind a mai napig újabb kérdések merülnek fel, és az egyszeri - jóllehet radikális változtatásokat igénylő - rendezés helyett csupán toldozgatás-foltozgatás történik. A 90-es évektől kezdődően a múzeumok működését és különösen a régészetét új törvények és rendeletek foglalták keretbe: 1. az 1997. évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről; 2. a Művelődési és Közoktatási miniszter 29/1998. (VI. 11.) rendelete a Kulturális Örökség Igazgatóságáról; 3. a 2001. évi LXIV törvény a kulturális örökség védelméről; 4. a 18/2001. (X. 18.) a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló NKÖM rendelet; 5. a 21/2007. (III. 26) OKM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról kiadott rendelkezések. Elöljáróban rá kell mutatnom egy alapvető anakronizmusra. A megyei múzeumi szervezetek önkormányzati fennhatóság alatt álló intézmények, míg a benne őrzött régészeti leletek a törvény szerint, amíg a földben vannak, állami tulajdont képeznek, onnan kikerülve és múzeumi raktárban elhelyezve önkormányzativá vál(hat)nak, illetve a törvény eredeti szándéka szerint a leletanyag továbbra is az állam tulajdona, csak erről az őrzést biztosító önkormányzatnak és az államnak hivatalosan meg kell(ene) egyeznie. Ez a helyzet mind a mai napig nincs szabályozva. A tulajdonviszonyokkal messze nem összefüggő, de a régészeti lelőhelyeket kínosan érintő probléma a régészeti lelőhely meghatározása. Anélkül, hogy ezt a kérdést nagyon aprólékosan vizsgálnánk, azt kell tudnunk, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás szerint az ismert, és ennek megfelelően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regisztrációjában feltüntetett lelőhely minősül NyJAME L. 2008. 55-66.