A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Régészet - Lukács József: Árpád-kori teleprészlet Nyíregyházán a Pazonyi út mellett

Lukács József Történeti összefoglaló Az írott források alapján az Árpád-kori falu két névvel is kapcsolatba hozható, ezek pedig: Kistelek és Igrice. Kistelet. Az Árpád-kori - tatárjárás során elpusztult - település nevét csak egy 1420. évi oklevélben olvashatjuk, ahol „valamikor lakott hely"-ként szólnak róla. Az oklevél szerint a falu­hely Igrice és Nyíregyháza közé esik, és a pazonyi nemesek jogcím nélkül használják. Helyét az I. katonai felmérés mutatja Kiss Telek néven, mely megfelel a II. katonai felmérésen jelölt Nagy Kor­kány nevezetű határnak - ez ma a Korhány-dülő. A fent elemzett falurészlettől 1,5 km-re keletre te­rül el. Németh Péter kutatásai alapján a település helye nem azonosítható a mai Kisteleki szőlővel, mivel az egy 1427. évi oklevél leírása szerint a vásároskállói határon belül állt (NÉMETH 2003. 66.). Igrice: Az 1471. évi nyíregyházi határjárás során elsőként a Nyíregyháza és Oros közötti közös határszakaszt írták le. Itt több név szerint is említett szántó és legelő között szerepel Igrice. A falu - nevéből következőleg - Árpád-kori, sőt a XI. században alapított, a szabolcsi várhoz tarto­zó birtok. Eredeti lakói királyi szolgálónépek, énekesek, énekmondók lehettek. Neve 1325-ben a Balogsemjén nembeliek osztályos perében tűnik fel elsőként, amikor Mihály fiainak jutott e föld {t. Igrucy) (NÉMETH 1997. 97.). 1342-ben ugyancsak birtokosztály alkalmával említik. 1427-ben Iglycitheleke néven tűnik fel, mint puszta, amely a Kállayak birtokát képezte (NÉMETH 1987. 23.). A település helyét az I. katonai felmérés Nagy Telek néven mutatja, mely a mai térképeken az Igri­ci-rétet, illetve attól keletre eső területeket fedi le. A két név közül Németh Péter a Kistelekkel azonosítja a Pazonyi úttól északra talált falu­részletet. Az Igricének nevezett települést a rét északi oldalára rekonstruálta azzal a feltétellel, hogy annak pontos helyét csak régészeti terepbejárással lehet eldönteni (NÉMETH 2003. 66.). A feltárt te­leprészlettől északra esik az Igrici-rétnek nevezett lapos - egykor zsombékos - terület, melyet nyu­gatról a ma is létező Sóstói-erdő szegélyezett az Árpád- és középkorban. Szabad megtelepedésre a rét északi, keleti és déli szegélye nyújtott lehetőséget 104-106 méteres tengerszint feletti magasságával. Jelen rekonstrukciónk szerint az Árpád-kori település Igricével azonosítható. Az ása­tási dokumentáció szerint a feltárás keleti, EOV térkép szerint északkeleti falánál is kerültek elő Ár­pád-kori telepobjektumok. A falu nem terjed tovább sem kelet, sem délkelet felé, 5 ebből követke­zően nem Kistelek fent rekonstruált helye felé húzódik. Annál inkább várható újabb részletének elő­kerülése észak-északkeleti irányban, ami alapján a falu a rét magaspartján fut fovább az Igrici ha­tárrész magterületei felé. Nem mond ellent megállapításunknak az 1471. évi határjárás térképre felvitt útvonala sem, mivel az mind a mai Korhány-dűlő, mind a mai Igrice-rét területét érintette (NÉMETH 1987. 24.). Nehezen értelmezhető viszont az a leírás, mely szerint Kistelek Igricétől délkeletre, Igrice és Nyír­egyháza között található (NÉMETH 2003. 66.). A térképre pillantva világossá válik, hogy a megálla­pítás első fele igaz, de egyik fent felvázolt elmélet szerint sem eshet Igrice és Nyíregyháza közé, mivel előbbi délnyugatra esik az utóbbitól. Nem igaz a megállapítás akkor sem, ha Kisteleket a mai Kisteleki szőlővel azonosítjuk (MEZÖ-NÉMETH 1972. 86., NÉMETH 1987. 24.) További elméleti támpontot jelent az I. katonai felmérésen ábrázolt úthálózat, mely jó ala­pot ad a középkori, illetve Árpád-kori utak helyének meghatározására is. A legjelentősebb utak Nyíregyházáról a mai Nyírpazony, Debrecen és Tokaj felé haladtak. A tokaji út az Árpád-korban a megye központját jelentő szabolcsi földvárhoz vezetett. Logikusnak tűnik, hogy a királyi A Pazonyi út déli oldalán több áruház is felépült 1997 óta. Ezek helyszínelése során nem kerültek elő Árpád-kori objektu­mok. Ugyancsak a helyszínelésekből tudjuk, hogy a falu sem nyugati, sem északnyugati irányban nem folytatódik. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom