A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Kristó Gyula: Szabolcs vezér

Szabolcs vezér Kristó Gyula Az elmúlt évtizedek történeti kutatásaiban aligha futott be nagyobb ívű karriert bárki is a honfoglaló Szabolcs vezérnél. Róla írott forrásokból meglehetősen kevés információ áll rendelkezésünkre, a különféle listák a honfoglalás időszakának szereplőjeként emlegetik, és mindegyik magyarországi kútfő szerint Szabolcs volt a Csák nemzetség ősapja. Anonymus a hét vezér egyikének, Elődnek a fiaként vette számba, és elmondta róla: Tas és Tétény társaságában részt vett a Ménmarót elleni hadjáratban, ennek során a Tisza mentén erős földvárat hozott létre. Szabolcs neposa, Csák a Vértes lábánál várat épített (ami Csákvárral azonosítható). A nepos szó Anonymusnál összesen öt alkalommal szerepel (JUHÁSZ 1932. 73.), hol unoka, hol pedig unokaöcs jelentésben, ennélfogva Szabolcs és Csák viszonya teljes egyértelműséggel nem határozható meg. Zolta fejedelem Szabolcsot Botonddal és Örkénnyel együtt egy - Ottó német király elleni - kalandozó hadjárat vezetőjévé tette meg (SILAGIVESZPRÉMY 1991. 42., 68-74., 78-80., 126.). Kézai Simon és a XIV. századi krónikakompozíció viszont immár Szabolcsot szerepeltette a hét vezér sorában, Kézai Csákvárra helyezte Szabolcs táborhelyét, a krónika pedig ezt azzal toldotta meg, hogy Csákvár alapítását Szabolcshoz kapcsolta (VESZPRÉMY-SCHAER 1999. 82., SZENTPÉTERY 1937.290.). Szabolcs (mint a hét kapitány egyike) neve egyetlen külföldi forrásban fordul elő, a Madzsar Tarihi címet viselő XVIII. századi török nyelvű munkában, amelyet azonban magyar szerző írt (KRISTÓ 1995. 89-90.). Erre az igencsak szegényes és a XIII. századnál nem korábbi forrásanyagra rendkívül súlyos feltevéseket építettek. Györffy György 1970-ben azzal a meghökkentő állítással rukkolt elő, hogy Szabolcs Álmosnak az unokaöccse volt, aki Árpád és Falicsi között a nagyfejedelmi méltóságot viselte, és „alkotásaiból ítélve a kalandozások korának nagyformátumú uralkodója volt". E tettek sorában említette Györffy azt, hogy trónörökösként ő építette a Tisza mellett Szabolcs várát, amely téli udvarhely volt, fejedelemként pedig Székesfehérvár első építése és elnevezése tulajdonítható neki. Györffy kevés kétséget érezhetett feltevéssorával kapcsolatban, hiszen azt írta: „Szabolcs származása és történeti szerepe elég egyértelműen tisztázható" (GYÖRFFY 1970. 210-214.). E minden alapot nélkülöző ötletek rövid idő alatt széles körben elterjedtek (ennek irodalmát 1. KRISTÓ 1987. 15-17.), mígnem 1986-ban Tóth Sándor László azon az alapon vetette el Szabolcs fejedelemségét, hogy neve nem szerepel azon a családfán, amelyet Konstantin császár vázolt fel Árpád leszármazottairól, azokról, „akik közül a mindenkori fejedelem kikerülhetett... Szabolcsot még a kései magyar krónikás hagyomány sem tekintette Árpád-házi uralkodónak" (TÓTH 1986. 5.). Itt tartott a kutatás akkor, amikor Németh Péter ekként összegezte a megtett utat: „az elmúlt negyven esztendőben egyre szélesedő forráskutatás az addig Anonymus szellemi szülöttének tekintett Szabolcs vezért a magyar honfoglalás élő személyiségévé léptette elő. Ha nem is igazolható, hogy X. századi, Árpádot követő fejedelem volt, annyi ma már bizonyítottnak tűnik, hogy a magyar törzsfők egyike volt, talán azok legtekintélyesebbje, a katonai segédnépek, a kabarok vagy fekete magyarok ura, akinek tetteit, a Nyírnek nevezett későbbi hercegi országrész meghódítását hősi ének tartotta fenn. A Kárpát-medence végleges birtokbavétele után az ország szívében, Árpád törzsének s magának Árpádnak szállásai közvetlen szomszédságában nyert birtokot." (NÉMETH 1990. 314-315.) Magam 1987-ben arra mutattam rá: Györffy Szabolccsal kapcsolatos feltevése „megbukottnak tekinthető. Egyfelől írott források a legcsekélyebb mértékben sem igazolják. Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy egyetlen olyan kútfőnk sincs, amely Szabolcsot fejedelemnek nevezné - mert hiszen realitással bíró feltételezések révén attól még lehetne fejedelem -, de Györffy okfejtése ellene mond mind Anonymus, mind Konstantin császár állításainak", akik azt hangoztatták, hogy a magyarok feje Álmostól, illetve Árpádtól kell hogy származzék. Márpedig Györffy szerint Szabolcs nem Álmos és nem Árpád 265