A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 41. - 1999 (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténet - Margócsy József: Kállai András (1839–1919). Pályaképvázlat

Kállay András (1839-1919) Pályaképvázlat Margócsy József 1. Kevés olyan magyar családnak élnek ma utódai, amelyik okmányokkal bizonyítva folyamatosságát méltán számította - és számítja ma is - magát az ország (egyik) legősibb nemzetségének, ahol az ősi családi név tovább él. Ilyenek a Kállayak: az évszázadok folyamán szerte elágazó családtagok nagykállói predikátummal őrzik öszszetartozásukat és afféle család-központnak Nagykállót tartják. Az újabb időkben - a XVIII. századtól - a napkori és orosi ágat figyelve-követve, most a napkori ágnak Györgytől induló fővonalát kövessük, hogy eljussunk az 1747— 1821 között élt Miklóshoz, a XIX. század elején élt nagyhírű alispánunkhoz. О 18 éven át újra és újra választott vezetője, alispánja Szabolcsnak. -Még irodalmi ábrázolása is olvasható Vas Gerebennek A nemzet napszámosai című, egykor népszerű (1857) regényében. - Ezen Miklósnak unokája ifjabb György (181 l-l 886), akinek Tarnóczy Máriával kötött házasságából született 1839-ben „témánk", András, aki 1889-1897 között a király által kinevezett főispán volt. ' Szabolcs vármegye történelmében a Kállay család neve - a Borovszky szerint - a XVII. század elején bukkan fel a megyei, választott alispánok lajstromá1. A közismert nemes-nemzetségi levezetéseket tartalmazó kézikönyvekkel megegyezően, legutóbb Lakatos Sarolta, a nyíregyházi Kállay-gyűjtemény vezetője közölt jól áttekinthető sorrendet. KM 1996. augusztus 3. 2. Figyelemre méltó, hogy a főispán-elődöknek nem volt saját házuk-lakásuk a nyíregyházi megyeszékhelyen. így 1876-ban, a székhely idehelyezésekor Vay Ádám gróf (1830-1900) a főispán 1877-ig, változatlanul Berkeszről kormányozta a megyét. - Utódja Bónis Barnabás (1813-1900) 1867-től alispán, támogatja a székhely idekerülését, 1881-ig főispán. ban, majd a XVIII. század végétől sűrű gyakorisággal találhatók 1870-ig. 1876 után, amikor a megyeszékhely Nyíregyházára került, nem választottak Kállayt alispánná. Ami & főispánságot illeti: a most tárgyalásra kerülő András előtt nem találunk főispánt ebben a megyében. Ez a Kállay már a nyíregyházi megyeszékhelyen az első, itt beiktatott főispán. Utána pedig még egy következik: András legkisebbik gyermeke, Miklós (18&71967), aki 1922-1929 közötti főispán; később miniszter, majd miniszterelnök (SZABOLCS 1900.490491.).

2 2. Kállay András Napkoron született, 1839. április 9-én. 1835-ben házasodtak szülei, akiknek ő a negyedik gyerekük: az egyetlen felcseperedett fiú. Hatéves korától nagybátyjánál, Kállósemjénben, Kornél nevű kortárs unokatestvérével együtt tanul két esztendőn át. Kristóf nagybácsi viszi Bécsbe, 1847 szeptemberében négyes fogaton, váltott lovakkal. Két hét alatt érkeznek a császári fővárosba. A Fuhrmann-féle nevelőintézetben kap elhelyezést a nyolcéves András. Csak a harmadik tanév végén, 1850 júliusában jön haza először. A szabadságharcról nemigen tud, a 48as eseményeknek csak a bécsi részleteire emlékszik vissza. Elsősorban arra, hogy akkorra egyedül maBirtokáról, a nem túl messze fekvő Nagyfaluról látja el hivatalát. Nem szereti a tirpák várost; a viszonyra jellemző, hogy Nyíregyháza nem is képviseltette magát Bónis 1888 októberi otthoni temetésén. - 1881-ben Graeß József következett, akinek már 20 éve vannak birtokai a szabolcsi Tiszaeszlár határában, a bashalmi kúriát is ő építtette, mégsem itt lakott, hanem a Zemplén megyei Megyaszóról jövögetett át Nyíregyházára (1813-1889). - Az 1889 júniusában hivatalba lépett Kállay Andrásnak már 1865 óta van saját háza Nyíregyházán. Főispánsága után is itt él haláláig. A Jósa András Múzeum Évkönyve XLI. 1999. 343-351. 343