Tisza-Eszlár: napi értesítő a tiszaeszlári bűnper végtárgyalása alkalmából (Nyíregyháza, Jóba, 1883)

Nyolczadik szám. 22<ii. t isee Nyíregyháza,-1883. junius 2b. Tim-ESZLAR (NAPI ERTESITO.) A TISZA-ESZLÁRI BŰNPER VÉGTÁRGYALÁSA ALKALMÁBÓL, GYORSÍRÓI FELVÉTEL NYOMÁN KIADJA A „ NYÍR VIDÉK" SZERESZTÖSÉGE. Bogár lají j£ I A szerkesztésért felelős : JOBA ELEK. Nyireiütiü zéa. Juniuslió 19. Az oly nagy érdeklődést keltett tisza-eszlári ügynek vég­tárgyalása ma délelőtt 10 óra or vette kezdetét Nyíregyházán, Szabolcsmegye gyűlés termében, amely e czélra a lehető legna­gyobb gonddal és figyelemmel lett berendezve. A megyeház előtti aag'tór egyrésze, a keletkezhető kocsi­zörely és zaj megakadályozása czéljából, lánczokkal záratott el. A megyeház és a templom közti nagy tért már 9 órakor; nagy számú kiváncsi közönség foglalta el. A főbejáratnál es ö n !- sétáltak fel s alá, hogy a tolon­gást megakadályozzák. A tárgyalási terem egé / a zsúfolásig megtölt hallgatósággal. A biróság számára készült s korláttal elválasztott emelvé­nyen, a törvényszéki tagok ztalától jobbra a királyi főügy. helyettes Szeyffert Kde vádló, lalra Eötvös Károly, Funták Sán­dor, Friedmann Bernát. Székely (Stern) Miksa és Heymann Ignácz védő ügyvédek foglaltak helyet. A biróság elő' pár léj snyi tért szintén korlát választá el a terem többi részétől, melyen belül a szakértők és a hiva­talos gyors irók he' ezkedtek el. A vádlottak és tanuk szá nára szánt padok a birósággal szemben állíttattak be. A vádlottak fél-tr > : kor vezettettek be a terembe 4 fegy­veres őr által, akik a vádlottal: padja mellett foglaltak állást. A közönség a >rlátón ki villi padokat foglalta el. A hir-! lapok tudósítóinak a k. zönség számára szánt padok elseje jelöltetett ki. A vádlottak padjának eg ikén jobbról Smilovlcs Jankel, Taub Emánuel, Weiszstein Lá ; <:, Grosz Márton és Klein Ignácz, a másikon balról Scliwa z Salamon, Wollner Hermann, Buxba­um Ábrahám, Scharf József, 'raun Ábrahám, Lustig Sámuel, Junger Adolf és Braun Lipót ültek. Pontban tiz órakor lépett be a törvényszéki elnök Kornis Ferencz a bírákkal együtt a terembe. Elfoglalván helyüket, az elnök igy szólott: »A kir. büntet törvényszék a jelen alkalomra következő­leg alakult meg : Rendes szavazó birák : Gruden Ernő és Russu Gusztáv, kir. törvényszéki bir ik ; a pótbirói tisztet Fejér Barna kir. tör­vényszéki biró fogja betölteni. A végtárgyalást Simon Victor törvényszéki jegyző lügyelete mellett, meghitelt gyorsírók fog­ják jegyezni. A ruthén oyelv átfordításában tolmácsként Baksai Bertalan máramárosmegyei huszti gyakorló ügyvéd fog működni. A vádhatóságot Seyítert Ede igyészi helyettes és szükség ese­tén Lázár Kálmán kii. ügyész ogjá képviselni. A vádlottakat és pedig: Scharf Józsefet. Buxbaum Ábrahámot és Wollner Hermant Eötvös Károly-. k artz Salamont Funták Sándor, Braun Lipótot, Friedma Rev átot, Junger Adolfot, Lusztig Sámuelt és Braun Ábrahámot zékely Miksa, Weiszstein Lázárt, Taub Emánuelt, Herski Dávid , Grosz Mártont és Klein Ig­náczot Heumann Igr- rí!, Jigyvéd urak védik. A kir. törvényszék ekként megalakulván, jelzem, miszeri a kir. törvényszéknek 1430. sz. a. hozott jogerejü határozatáv Schwartz Salamon, Buxbaum Ábrahám, Braun Lipót és Wo ner Herman a gyilkosság, — Scharf József, Junger Adc . Weiszstein Lázár, Lusztig Sámuel, Braun Ábrahám és Ta Emánuel gyilkosságbani részesség, — Vogel Amsel, Smilov Jankel, Herschko Dávid pedig a bűnpártolás bűnténye mi: helyeztetett vád alá. Ezen jogerejü vádhatározat folytán, az ügy főtárgyalásé * a mai nap tüzetett ki. Ezen és a következő napokon megtartandó végtárgyalás, hivatva van fölemelni a rejtély azon fátyolát, mely Solymc^y Eszter hajadonnak Szabolcsmegye Tisza-Eszlár községében 1882. évi áprilhó első napján történt eltűnését takarja. Ezen főtárgyalás hivatva van megállapítani, hogy ezen el­tűnés körül valóban létezik-e bűntény, hogy a jelenleg vádloti a nekik tulajdonított bűnös cselekményekkel jogosan terhelte­tök-e, avagy hogy ezen eltűnést kiszámíthatatlan véletlennek, vagy más, eddig ki sem -puhatolható oknak kell-e tulajdonítani Hivatva van továbbá ezen főtárgyalás világot vetni arra, hogy az állított esemény valóban megtörtént-e ? Nem-e kigondolt ráfogás, hogy ez által a békésen együtt élő polgárok nyugalma megzavartassék. Hivatva van továbbá felderíteni azt, hogy tz állított esemény nem valamely bosszú szüleménye-e, hogy ezáltal az ugyanazon vallás felekezet egyeseinek tulajdtnitottt valódi vagy képzelt társadalmi hibák, a bíróságok félrevezetésével is, és iz egész vallásfelekezetnek erkölcsi kompromittálásával megtorol­tassanak. A királyi törvényszék minden lehető körülményre gondo­san ki fogja terjeszteni figyelmét, keresni fogja a bünt és ku­tatni fogja a bűnösöket. De egyszersmind azon részleteket sem fogja vizsgálat nélkül hagyni, melyek lehetetlenítik a bünt, és kizárják a bűnösséget, és amelyek eshetőleg az események rá­fogott voltára vezetnek. Ezen királyi törvényszék, valamint eddig a külön­böző áramlatok közepette, olykor méltatlan gyanúsítások máskor roszakaratu ráfogások daczára is birói függetlerségé; teljes mértékben megtartotta : ezen függetlenségét most, az utolsó órában is megtartani igyekszik, és semmi mást nem akar, mint egyedül a való, a tárgyilagos igazság kiderítését. A törvénynyel kezében és az igazság érzetével szivében lép a megoldás elé. A birói magasztos hivatás és a birói hatalom gyakorlatá­nak ezen tudatában és törvényszerinti meggyőződésének megszer­zése után, ezen kir. törvényszék a fejleményekhez képest ki­mondja a legkeményebb szót; de egyúttal emberien érző keble az örömtől feldobban, ha a szörnyű vád eloszlatva lesz és ha a vádlottak övéiknek és a társadalomnak visszaadatni fognak. A kir. törvényszék jelzett álláspoDjánál fogva tehát, mindé > lehető befolyástól ment lévén, a netalán reáhatni akarások is az Ő meggőződésén változtatást tenni nem fognak. S éppen ezen okból és népünknek azon tulajdonánál fogva, mely kiválóan a törvény iránti tiszteletében nyilvánul, óva fi­gyelmeztetem a különben is kiválóan értelmes közönséget, h( v künn és benn minden oly netaláni tulkapástól, amely akó birói függetlenséget, akár a vád és védelem, szabadságát v( szélyeztetné, vagy csak korlátozná is; tartózkodjék pedig külön;

Next

/
Oldalképek
Tartalom