Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között III.

456 VARGA ÉVA egyesületének, a Hadirokkantak Nemzeti Szövetsége somogyi csoportjának hivatalos lapja volt 1920—21ben. A lapot a szerbek által megszállt területekre is átcsempészték. Babay később az Uj-Somogy (somogyi politikai napilap) munkatársa lett. Azonban itt sem állapodott meg, bejárta Dél-Európát. Az újjáalakult Berzsenyi Társaság tagjai sorába választotta. 1925-ben már Budapesten találjuk, ahol újságírásból és zongoratanításból élt. 1935-ben a Magyarság belső, az Uj Idők főmunkatársa volt. 1935-ben a Petőfi Társaság rendes tagja lett. A legkülönbözőbb pártállású fővárosi lapokba írt (pl. Magyar Hírlap, Magyarság (1935), Nemzeti Újság, Népszava, Világ (1922, 1925) stb.) A „Mindent tudok" с kisregénye Az Újság 16. évkönyvében jelent meg (Bp., (1936.), Szépanyám cipői) с kiadványban. Regényeiben — melyek az ún. középosztály körében voltak népszerűek — és színműveiben a magyar faluról rajzol megszépítő, idealizált képet. Munkái: Bezárt ablak alatt. (Versek) Kaposvár, 1920. Aranyuccasor. (Versek) Szeghalom, 1925. Istenem, így élünk, (regény) Bp., (1932.) A kék varázs, (regény) Bp., 1932. Mi huszonketten. (ifjúsági regény) Bp., 1932. Fillérkirály, (regény) Bp., 1932. Vándorlegények, (regény) Bp., (1933.) Kis Kék Peti Bp., 1933. Kis Kék Peti kincset talál. Bp., (1934.) A csodaorgona. Bp., 1934. Menekülj a szerelemhez, (regény) Bp., (1934.) Rózsafabot. (regény) Bp. 1935. (a regényből a Palatínus Filmvállalat filmet készített. A filmet rendezte: Galanthai Balogh Béla, a zenét szerezte: Polgár Tibor. A film főszerepeit Szeleczky Zita, Tímár József, Rózsahegyi Kálmán, Gózon Gyula, Juhász József játszották.) Mesepapucs. Fúró Feri furulyája. Bp., 1938. Vidékről jöttem, (novellák) Galambok, (regény) Veronika, (magyar legenda 4 felvonásban. Bem.: a bp.-i Nemzeti Színház 1932. IX. 18.) Napraforgó, (falusi komédia 3 felvonásban. Bem.: a bp.-i Nemzeti Színház 1935. XII. 4.) Csodatükör, (színmű) Bp., 1937. Gábor diák. (filmforgatókönyv) 1954. Három szerelmesek, (rádiójáték) 1955. Három szegény szabólegény, (színmű) Bp., Petőfi Színház, 1956. Irodalom: Magyar Életrajzi Lexikon. Szerk.: Kenyeres Ágnes. Bp., 1967. Akadémiai. 65. p. Magyar írók élete és munkái. Szerk.: Gulyás Pál. I. k. Bp., 1939. 943—44. p. P. Gy.: Meghalt B. J. (Magyar Nemzet, 1956. 171. sz. Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 11—12. p. Balogh Margit (Gyöngyösmellék (Somogy vm.), 1902 október 13. — Gyöngyösmellék, 1929. január 18.) postáskisasszony, költőnő Szülei (Balogh Benedek és Vecsey Karolin) kisbirtokos parasztemberek voltak Gyöngyösmelléken. Négy gyermekük közül Margit ábrándos lelkű, romantikus alkatú volt. Az elemi iskola 5 osztályát szülőhelyén, a polgári iskola négy osztályát Szigetváron végezte. Már 1915-ben a postához került s postakiadóként, ill. postamester-helyettesként dolgozott Homokszentgyörgyön, Gyöngyösmelléken, Balatonfüreden, Nagyatádon, Somogyszobon, Pécsváradon, Mecsekszabolcson, Pécsbányatelepen. 1927-ben újra Gyöngyösmelléken élt. Tárcái és versei a Délvidék, a Dunántúl és a Postaközlöny oldalain láttak napvilágot. Néhány versét Bacsó A. László Budapesten élő zeneszerző megzenésítette. Egzaltált, félművelt jellemének, romantikus alkatának ékes bizonyítéka a Somogyi Helikon számára beküldött életrajza. (Ld.: Somogy Megyei Levéltár a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság iratai 1928. 1. doboz). írói tevékenységét titkolva az Aradi Csilla írói álnevet használta. A Berzsenyi Társaság rendes tagja volt. Fiatalon elhunyt, önálló kötete nem jelent meg. Irodalom: Magyar írók élete és munkái. Szerk.: Gulyás Pál. II. k. Bp. 1940. 143. p. Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 14. p. Somogy Megyei Levéltár. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság iratai. 1928. 1. doboz Bársony János (Kaposvár (Somogy vm.), 1881. december 22. — Kaposvár, 1945.) tanár, felsőkereskedelmi iskolai igazgató, tankönyvíró Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az egyetemet Budapesten, 1905-ben végzi el. 1905-6-ban a budapesti VII. kerületi állami főgimnáziumban gyakorló tanár, majd a temesvári áll. felsőbb leányiskola helyettes, majd rendes tanára lett. 1919-ben menekültként Kaposvárra jött, a leánygimnázium tanára lett. 1920-tól 1941-ig a kaposvári felsőkereskedelmi iskola igazgatója. A Berzsenyi Társaság szakírói alosztályának elnöke volt. Cikkei: Pedagógiai és társadalmi cikkei a működésének színhelyein megjelenő napilapokban láttak napvilágot. (Temesvári Hírlap, Somogyi Újság, Uj-Somogy) Atemesvá-