Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között III.

ÍRÁSTUDÓK SOMOGYBAN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT III. 481 Állat és növényvédelem. 1924—25. Vármegyei mindenttudó. Könyvkalauz Somogy vármegyéről. Kaposvár, 1926. (szerkesztette) Memento 896. Felvilágosítás a leventék számára. Kaposvár, 1926. A kisgazdatársadalom fejlődése, múltja jelene, jövője. Kaposvár, 1926. (Fonyó Istvánnal) Irodalom: Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 198. p. Szőllősy Ferenc dr. (vitéz) (Várda (Somogy vm.) 1897. szeptember 2. — Balatonszemes, 1977. augusztus 29.) újságíró, lapszerkesztő, MTI kirendeltség-vezető Szülei Szőllősi Ferenc és Papp Julianna voltak. Tizenkét gyermekük született, közülük 5 érte meg a felnőtt kort. Az apa a kaposvári zaranyi vadaskert erdőőre volt, később a donneri átjáró építésénél mint munkacsapat-vezető dolgozott. Ekkor Várdáról járt be a munkahelyére. Mikor megnősült, sertésekkel kezdett foglalkozni, így szerzett egy kis vagyont az első világháború előtt. A Nagyatádi Szabó féle földosztás után pénzét földbe fektette, az 1930-as években ezek eladására kényszerült. Id. Szőllősi Ferenc gyermekeikből tanult embereket kívánt nevelni. Ferenc fia a felsőkereskedelmi iskolát Kaposváron, a főgimnáziumot Budapesten végezte. A bölcsészkaron és a közgazdasági egyetemen folytatta tanulmányait. A világháborúban mint tartalékos hadnagy vett részt, az orosz és az olasz fronton harcolt a 44-es gyalogezred kötelékében. Kétszer sebesült. Harctéri érdemeiért megkapta a tiszti nagyezüstöt, a másodosztályú és a bronz vitézségi érmeket, a sebesülési érmet, a háborús emlékérmet és a Károly csapatkeresztet. 1919-ben újságíró lett. 1919-21 között budapesti („Magyar Lobogó", „Kisgazda", „Budapesti Újság", „Magyarország"), 1921-től kaposvári lapoknál dolgozott. 1921—24 között a „Délmagyarország" с kisgazda lap felelős szerkesztője volt dr. Neubauer Ferenc főszerkesztő mellett. 1925-től a kaposvári „Sport Újság" főszerkesztője, 1929—1944 pedig a „Somogyi Újság" с keresztény politikai napilapot szerkesztette. 1929-46 között az MTI kaposvári kirendeltségének vezetője. Verseket írt a „Somogyvármegyé"-be, a „Somogyi Hírlap"-ba, a „Külügy-Hadügy"-be, a „Pesti Hírlap"ba, az „lfjúság"-ba stb. Úgyszólván mindegyik kaposvári egyesület vezetőségi tagja. A Nemzeti Munkaközpont díszelnöke, a Berzsenyi Társaság rendes tagja, a társadalmi egyesületek választmányi tagja, a Somogy Futball Club főtitkára, a kaposvári Sakkor háznagya volt. 1944—47 között Budapesten az Alkotás kiadóvállalat igazgatója lett. 1948-as „nyugdíjazása" után Balatonszemesen volt könyvelő. Szépirodalommal újságíróként kezdett foglalkozni. Minden műnemben kísérletezett. Legkevesebb sikert a verseivel érte el. Leánykérés című bohózatát viszont 1921-ben az egyik budapesti kabaré bemutatta. Tanulj с egyfelvonásosát somogyi műkedvelők adták elő a megye több településén a 20-as évek közepén. A legnagyobb írói sikert A balatoni aranyhíd с novellája hozta meg számára, mellyel az IGE 1932-es novella-pályázatán első díjat nyert. Munkái: Koronás koldusok, (regény) Szeged, 1922. A balatoni aranyhíd, (elbeszélések) Kaposvár, 1934. Vágy és szerelem, (színmű) Kaposvár, 1940. Hét vár kincse, (regény) Kaposvár, 1941. Palota visszaüt, (regény) Kaposvár, 1941. Ördög a sombókon, (történelmi regény) Kaposvár, 1942. Irodalom: Kellner Béla: Somogyi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. Kaposvár, 1957. 12. p., 57. p, 66. p. Laczkó András: Irodalmi-művészeti jelenségek a két világháború között Somogyban.=Fejezetek Somogy megye történetéből. Szerk.: Suri Károly. Kaposvár, (1987.) 297—331. p. Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk.: Benedek Marcell. Ill.k. 1965,280. p. Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 200—201. p. Somogy megye Trianon után. Szerk.: Dömjén Miklós. Bp., 1932. 176. p. Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941. 244. p. Szőllősi Sándor (Kaposvár, Virág u. 74.), Szőllősy Ferenc öccsének visszaemlékezési. Takáts Gyula dr. (Tab (Somogy vm.), 1911. február 4. — ) gimnáziumi tanár, múzeumigazgató (1949-től), költő, író, műfordító, kritikus, festő Apai nagyapjának férfiszabósága és üzlete volt Tabon. Atyja, id. Takáts Gyula, a kaposvári fiú polgári iskola tanára volt. Ifj. Takáts Gyula Kaposváron kezdte tanulmányait. (1917—1921: a donneri, majd az Anna utcai Állami Elemi Iskola, majd 1921—1929: a Somssich Pál reálgimnázium tanulója) 1925-től már versei jelentek meg a kaposvári napilapokban, országos ifjúsági folyóiratokban. A gimnázium elvégzése után Pécsett, az Erzsébet Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Történelmet, földrajzot, filozófiát, művészettörténetet tanult, 1931—32-ben Grazban ugyancsak egyetemi előadásokat hallgatott. Közben írásaival a Magyar Minervában (1931—38) és a Napkeletben (1932—1940) jelentkezett. 1934-ben Pécsett történelem-földrajz sza-