Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Varga Éva: Írástudók Somogyban a két világháború között III.

480 VARGA ÉVA Szalay Fruzina (Obetkó Károlyné) (Kaposvár, 1864. szeptember 10. — Kaposvár, 1926. július 10.) költőnő Apja Szalay Károly (1813—1906) ügyvéd, kaposvári törvényszéki jegyző, majd vizsgálóbíró. A függetlenségi pártot Kaposváron ő szervezte. 1884-ben antiszemita programmal parlamenti képviselő lett, ekkor Budapesten megindította és szerkesztette az antiszemita „Magyar Ujság"-ot. Később a Kaposváron megjelenő „Népjog" szerkesztője. A hírhedt tiszaeszlári perben, mint országos hírű ügyvédet, őt hívták meg, hogy Solymosi Eszter anyja nevében a vádat képviselje. Öccse volt a híres utazó író, Szalay Imre. Szalay Károly 1852-ben feleségül vette Kisfaludy (kisfaludi) Atala (1836—1911) költőnőt. Három leányuk közül Fruzina örökölte anyja verselési hajlamát. Önműveléssel, nagy szorgalommal megtanult németül, franciául és angolul. E nyelveken sokat olvasott és fordított. 13 éves korától naplót vezetett. 1886-ban feleségül ment Obetkó Károly ügyvédhez, Somogy vármegye tiszti főügyészéhez. Házasságuk gyermektelen maradt. Szalay Fruzinát betegsége, gyenge szervezete visszavonulttá tette. Álmodozó hangú, borongós költeményeket elbeszéléseket írt. 1890-től állandó munkatársa volt Kiss József lapjának, „A Hét"-nek. Versei megjelentek továbbá a „Fővárosi Lapok"-ban, a „Koszorú"-ban, az „Ország-Világ"-ban, a „Vasárnapi Ujság"-ban, a „Hazánkéban, a „Kert"-ben, a „Somogy"-ban és az „UjSomogy"-ban. Nagy hatással voltak rá a századvég francia költői, leginkább Sully-Prudhomme, akinek verseit elsőnek ismertette a magyar közönséggel. A századvég egyik legjobb magyar költőnőjeként tartják számon. Versei finomak, nőiesek, dallamosak. Családja rokonságban volt a Kisfaludyakkal, Ányos Pállal, Endrődí Sándor íróval és Roboz Istvánokkal is. Munkái: Versek. Bp., 1893. Egy marék virág. Költemények. Bp., 1898. Bébi és Micóka. (ifjúsági regény) Bp., 1906. Versei szerepelnek a „Századvégi költők" (1959) с antológiában is. Irodalom: Magyar Életrajzi Lexikon. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. II. k. Bp. 1969.695. p. Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk.: Benedek Marcell. III. к. Bp., 1965. 136. p. (uo. fotó is) Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 187. p. Somogy vármegye. = Magyarország vármegyéi és városai. Főszerk.: Csánki Dezső. Bp., (1914.) 266. p. Sziklay János: Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941. 224. p. Sziládi Béla (Hirics (Baranya vm.), 1889. december 4. — ?) nyomdász, MÁV állomás-elöljáró Atyja hétgyermekes, falusi kántortanító volt. Az elemi iskola elvégzése után Sziládi Bélát szülei a nyomdásznak adták. A mesterséget Kozáry Lajos szigetvári (Somogy vm.) könyvnyomdájában tanulta. Itt megkedvelte az irodalmat, tovább képezve magát magánúton elvégezte a polgári iskolát. Ekkor a MÁV alkalmazásába lépett és az 1920-as években mint MÁV állomáselöljáró Szigetváron működött. Irodalommal már nyomdásztanonc korában kísérletezett, a 48-as függetlenségi eszmék nagy hatást gyakoroltak rá. Helyi lapokban („Szigetvár és Vidéke", „Délsomogy", „Somogyi Hírlap", „Pécsi Napló", „Szigetvár", „Délvidék") jelentek meg versei, meséi, társadalmi és politikai vezércikkei. 1914ben segédszerkesztője volt a „Szigetvár és Vidéke" с profilja szerint „társadalmi és közművelődési" hetilapnak. A helyi közéletben is tevékenykedett. A Zrínyi Miklós Múzeumegyesület egyik szervezője, kezdettől fogva jegyzője volt. Színdarabokat is írt. „Hí a haza" с egyfelvonásos irredenta színművét a színészek kétszer játszották Szigetváron. Munkája: Hí a haza. (Irredenta színmű egy felvonásban.) Szigetvár, 1926. Irodalom: Somogyi Helikon. Szerk.: Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1928. 197-198. p. Szilágyi János (felsőszentmártoni) (Sárszentmihály (Fejér vm.), 1883. szeptember 12. — ?) vármegyei irodafőtiszt Apja MÁV-tisztviselő volt. Iskoláit Kaposváron végezte, majd Somogy vármegye szolgálatába lépett, az 1920-as években irodafőtiszti állást töltött be. A két megyei napilapba („Uj-Somogy" és „Somogyi Újság") „társadalmi" és szakcikkeket írt. A kaposvári Berzsenyi Társaság rendes tagja volt. Munkái: Somogyvármegye helységnévtára és közigazgatási átnézeti kimutatása, (összeállította Földes Lajossal) Kaposvár, 1909. A hadi fegyver ismerete és a lövészet elmélete. 1909. Vármegyei telefonkönyv. 1919. Somogyvármegye helységnévtára és közigazgatási átnézési kimutatása.(összeállította) Kaposvár, 1924. Kormányrendeletek gyűjteménye. 1924.