Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Selmeczi Kovács Attila: A tök termesztése Magyarországon

nyelvben mindmáig fennmaradt.

27 Az állatok takarmányozására használatos fajtákat viszont egyedül a disznótök névalakkal illették, „vagy mint némelyek becsületből nevezik Disznó-Dinnye".

28 CSAPLOVICS János a múlt század elején a következőképpen emlékezett meg erről: az Uri-tök (Cucurbita pepo) a magyarok és a szlávok 'kedves eledele, sütve a vásárokban is árulják; a Disznótök (Cucurbita verrucosa) elsősorban takarmányozásra való, de főzeléknek is tejjel.

29 A népi nyelvhasználatban ettől bizonyos eltérés mutatkozik. Az uritök megnevezés mindenütt a sütőtököt jelenti, aminek újabban a bécsi tök, sütőtök névváltozata is teret hódított.

30 A disznótök a legáltalánosabban termelt hagyományos fajta megnevezésére szolgál, amit gyenge korában főzelék készítésére, éretten takarmányozásra egyaránt használtak; ellenben a jóval nagyobb növésű, kizárólag az állatok részére termelt fajtát takarmánytöknék mondják.

31 A múlt század közepétől a gazdasági irodalom próbálkozásokat tett a táplálkozásra szolgáló, ízletes húsú, újabb fajták megismertetésére is. Ezek között leginkább a sárga húsú görbe kínai tököt sütemények ízesítéséhez, a turbán tököt pedig „pecsenyeként" propagálták (3. kép). Az utóbbi nemzeti tök néven is szerepelt, melyről azt állították, hogy „belseje igen lisztes, édes és párás, sütve legízletesebb. Húsvétig is eláll. A többi válfajtól elkülönítve kell termeszteni, mert hamar el'korcsosodik."

32 Ezt a sütőtökfajtát (Cucurbita maxima convar. turbaniformis) a kalotaszegi Szucságon törökkonty néven termesztették.

33 Az újvilági eredetű tök a 18. században a paraszti gazdálkodáshoz már olyannyira hozzátartozott, hogy a kertekben, szántóföldeken egyaránt termelték és mindkét dézsmát fizették belőle.

34 A káposztás vagy dinnyés kertek példájára tökös kerteket is létesítettek.

35 Az 1720-as években a Jászságban a tök termelése annyira elterjedt, hogy ez időben már külön összeírt tökföldek voltak. Jászkiséren pl. 20 köblös, Jászladányban 12 köblös földet vetettek be tökkel.

36 Ez időben — főképpen a disznótök — általánosan bekerült a szántóföldi műve27 Első említését DIÓSZEGI Sámuel—FAZEKAS Mihály 1807. 524. adja. L. még MOLNÁR Nándor 1961. 38. 28 MÁTYUS István 1787. 439.; VESZELSZKY Antal 1798. 183. — „Disznó Tök (C. verrucosa) nagy, sárga, szömöltsös" DIÓSZEGI Sámuel—FAZEKAS Mihály 1807. 524. — Sárga tök néven említi BORCSÁNYI, Johann 1804. 8. 29 CSAPLOVICS, János 1829. 28—29. Hasonlót ír REISCHER Endre 1864. 44. 30 Döblesz, bécsi, sütő tök néven ismerteti BARRA István 1841. 142. — A bécsi tök megnevezést használják a Nyírségben (Nyíracsád, Nyírpazony, Apagy, Búj, Kömörő, Szabolcs m.) saját gyűjtés. — Csörötneken (Vas m.) patyolattök néven ismerik. A Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára (a továbbiakban EA) 2334. 114. Kuntár Lajos gyűjtése 1938. — Hajdúböszörményben sütőtök vagy Unka néven említették. A Debreceni Egyetem Néprajzi Intézetének Adattára (a továbbiakban DENIA) 1146. 13. Dobrossy István gyűjtése 1970. — Kecelen (Bács-Kiskun m.) sütőtök vagy dinkatök néven ismerik. BELLON Tibor 1984. 569. 31 PÁVEL Ágoston 1949. 140. A disznótököt Szenyéren (Somogy m.) paraszttök néven említették (saját gyűjtés), de a marhatök névalak is ismeretes Verpelétről (Heves m.) EA 3037. 19. Takács Lajos gyűjtése 1951.; Szamostatárfalváról (Szatmár m.) DENIA 282. 50. Varga Gyula gyűjtése 1950. 32 Falusi Gazda 1861. 91. és 1868. 3—4. 33 PÉNTEK János—SZABÓ Attila 1985. 134. 34 Vö. KOVACSICS József 1957. 105, 114.; BALASSA Iván 1960. 65.; GAÁL László 1978. 175.; WELLMANN Imre 1979. 155. 35 BALASSA Iván 1960. 60. — Sárbogárdról (Veszprém m.) egy 1779-ből származó méhészkönyvben a következőket olvashatjuk: ,,A' bővebb vagy tökös Kertekben igen hasznos és kedves a' méhek előtt a' tök, buborka és dinnye virágok" BATHÓ Edit 1988. 111. — Külsőböcsön (Borsod m.) 1813-ból tudjuk, hogy „A Nagy Pálféle és innen levő kertekben sok disznótök volt" VARGA János 1964. 458. 36 FODOR Ferenc 1942. 271. 520