G. Móró Csilla szerk.: Blaskovich emlékkönyv(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 1., Szentendre, 1993)

Dinnyés István: A Blaskovich testvérek régészeti tevékenysége

DINNYÉS: A BLASKOVICH TESTVÉREK RÉGÉSZETI TEVÉKENYSÉGE 155 mi személy sírját, hiszen az aranyszarvas rokonai a dél-oroszországi, leggazda­gabb szkíta sírleletekből ke­rültek elő. A tápiószentmár­toni aranyszarvas a Kr. e. 5. században készült, a kár­pát-medencei szkíta kor­szak egyik legértékesebb lelete. Rendeltetését tekint­ve pajzsdísznek tartják, mert az egyik dél-oroszor­szági szarvasalakot kis vaspajzson fekve találták. Mind a tápiószentmártoni és az 1928-ban előkerült, jóval nagyobb, zöldha­lompusztai (Mezőcsát) szarvasalak, mind a dél­oroszországi, hasonló díszlemezek hátoldalán kis fülecskék találhatók, melyek a lemezeknek pu­ha anyagra (szövet, ne­mez, bőr) fonallal való felerősítésére szolgáltak. Ez az alkalmazási, rögzí­tési mód a pajzsdísz ren­deltetést nem zárja ki, de nem is támasztja alá. A feltárások során az Attila-dombon bronzkori sírok, kelta, római kori (szarmata és római tartományi import) kerámia; közelében főleg szarmata kerámia került elő. A középkori faluhelyen néhány sût, a tatárjáráskor elpusztult településre és a késő középkori Tápiószentmárton falura utaló leleteket találtak. A Blaskovich-gyűjtemény első régészeti tárgyai az 1923. évi ásatásokból származtak. Olyan leletek, melyekre az MNM nem tartott - az akkori viszonyok között nem is tarthatott - igényt (TBMA 292-293-73). Attila-dombról bronzkori edények (TBM 54.3.2,4. - Diny­nyés 1973, 39, 41., П. t. 10., IV. t. 17.); két durva kidolgozású, szarmata edényfedő (TBM 54.3.5-6.), valamint szarmata és római edénytöredékek. 5 A fedők és edénytöredékek alapján bizonyos, hogy az Attila-dombon a hun hódítás előtti évszázadokban szarmata település lé­tezett. A gyűjtemény innen származó, további tárgyairól (pattintott kőeszközök és szilán­kok: TBM 53.12.1-6., 68.76.1.; őskori orsógomb: TBM 68.75.1.; 14. századi agyagfazék: TBM 54.3.7. - Dinnyés 1973,48., ХП. t. 20.) nem tudjuk, 1923-ban, vagy később kerültek­e elő. A középkori faluhely leleteiből két, középkor végi kályhacsempe töredék (TBM 68.13.1. - Dinnyés 1973,49., ХШ. t. 18-19.) maradt fenn. Az ásatásokról, eredményeikről 58. A tápiószentmártoni aranyszarvas összehajlott állapotban

Next

/
Oldalképek
Tartalom