Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

domány). Képalkotás Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében cím­mel jelent meg önálló kötete 1989-ben az Akadémiai Kiadónál. Szentendrén él a Lenin út 10. szám alatt. CSUKA ZOLTÁN Zichy falva, 1901. szeptember 2. - Érd, 1984. március 23. A jugoszláv népek irodalma című könyvében a szentendrei szerb nyelvű iro­dalomról is átfogó, mély elemzést ad (Gondolat, 1963.). Szentendrei rebel­lis című regényes életrajza Ignjatovic Jakovról szól (Gondolat, 1969.). Csuka Zoltán fordította le Ignjatovic valamennyi magyarul kiadott művét. Marin Drzic: Dundo Maroje című vígjátékát Csuka Zoltán fordításában mutatták be 1979-ben a Szentendrei Teátrumban. DAMJANOVICS VAZUL Szentendre, 1793. január 2. - 1830. augusztus 23. A szentendrei szerb alapiskola (elemi iskola) tanítója volt. Munkái: Óda I. Sán­dor orosz cárhoz (1814), Mitológia (1817, csak az első kötet jelent meg). (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. kötet, Bp. 1893.; Leksikon Pisaca Ju­goslavije, Beograd, 1972., I. kötet 559. old.; Szofrics Pál: Momentumok Szentendre város múltjából és jelenéből. Nisf, 1903. 80. old. szerb nyelven.) DEZSÖFI FERENC Budapest, 1896. december 9. - Budapest, 1978. július 25. Az 1930-as évektől kezdve fontos szerepet játszott Szentendre közéletében. Jogot végzett, a városházán dolgozott. 1945-től 1948-ig Szentendre polgár­mestere volt. Az 1930-as években ő volt a helyi amatőr színjátszás egyik szervezője> több színdarabját bemutatták, melyekben maga is játszott. (Valaha sikeres gyer­mekszínész volt a Népszínházban, Blaha Lujzával is fellépett.) Regényeket is írt, melyek azonban kéziratban maradtak. Öreg tornyok tö­vében című, 1950-ben írt regényében hangulatos epizódokat elevenít fel a szá­zadforduló Szentendréjéről. A szentendrei görögkeleti temetőben nyugszik. (Ferenczy Múzeum adattára, 848-74. sz. tétel; dr. Györe Andor közlése, 1989. április) 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom