Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (1978)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Krúdy Kálmán (1832–1861) (Adalékok a Krúdy-család nógrádi ágának történetéhez)

ugyanis azt panaszolják, hogy Krúdy János utasítására Bornemissza János volt csendbiztosnak 1842—43-ban 4 kila zabot és 24 részlet szénát kiszolgáltattak, de ezt a volt várnagy könyvecskéjükbe nem vezette be, sőt mi több, a könyvecskében „külömbféle igazítások is tétettek". A panaszt és Krúdy arra adott válaszát aztán átadták a számvizsgáló bizottságnak. 2803 1846 ез 1770/1847. 25. Uo. 578/1840, 2817/1841, 1705 1841, 2753/1842, 72 1844, 3086 1840, 16321844, 1635 1844, 858/1843, 1430/1843, 743/1844, 2161/1844, 745/1847. 26. Uo. 419/1835, 1725/1835, 1587 1836, 2078/1837, 902 1838, 522 1839, 40/1840. A Bibichi, (Bibicsi) alapítványra vonatkozóan Krúdy Pál visszaemlékezéseire hivatkozhatunk. — Az alapító neve több alakban fordul elő, az említetteken kívül Bibics, Bibithi stb. — Ezekben még további érdekes adatokat kapunk az alapítvány későbbi sorsáról. In: Tóbiás Áron: Krúdy világa. 484—485, p. A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. 1960—61. 145—148. p. — Fábián Gábor: Arad vármegye leírása. Buda. 1835. 194. p. Cséplő Péter: A nagyváradi róm. kath. főgimnázium története. Nagyvárad. 1894. 137—138. p., 193. p. 27. Uo. 2454/1846, 90/1848, 114/1848. 28. Kálmánt 1826. február 24-én keresztelték. Valószínű, hogy a szokások szerint már egynapos korában a szenteltvíz alá tartották a csecsemőt — február 23-án született. A bejegyzést őrzi a már említett varbói (ma Vrbka, Csehszlovákia) templom anyakönyve. Besztercebánya, Állami Kerületi Levéltár, Radvány. — Uo. 3665/1841, 1265/1843, 1749/1844, 1372/1846, 1782 1846, 3038 1843, 333/1845. — Nógrád megye fenyítő törvényszékének jegyzőkönyve 406/1847, 29/1848, 33/1848. Ebben az ügyben még egy bejegyzés van a jegyzőkönyvben, ez év április 13-ról keltezve (113. sz.) Horváth Elek főszolgabíró újabb tudósítást terjeszt elő az ügyről, de közölték, ,,az e tárgyú vizsgálati iratok a hadi tanácsnak által téve lévén e helyütt megszűnnek". 29. Kozma György: Az 1848—49-i magyar szabadságharc magyar szereplőinek lexikona. OSZK. Kézirattár. 3. k. 201. p. Fol. Hung. 2092., Közlöny 1848. dec. 29. 201. sz. 1. p. Szinnyei József: Komárom 1848—49-ben. Bp. 1887. 280. p. 30. Krúdy Gyula: A Krúdy Kálmán bácsi... 250. p. Uő.: Az álmok hőse, 119— 120. p., Uő.: Urak... 385—386. p.; Katona: I. m. 25—26. p. — Szabó Ede: I. m. 8. p.. — Krúdy Pál visszaemlékezései — Tóbiás Áron: I. m. 483—484. p. 31. Az abszolutizmus korabeli állapotokra alapvető forrásaink voltak: Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849—1865. 1—4. k. Bp. — Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmus korabeli levéltár. Bp. 1965. Akad. Kiadó, Magyarország története. 4. k. (Egyetemi tankönyv) Bp. 1976. Nógrád megyét illetően: Nógrád megye története 2. kötet (Szabó Béla, Horváth István) Salgótarján, 1969., valamint a korabeli sajtó és a Megyei Levéltár iratanyaga. 32. Magyar Hírlap. 1850. 84. sz. febr. 21. Uo. 95. sz. márc. 6. — NmL. Megyefőnöki iratok (a továbbiakban Mf). 4713/1851. 33. Berzeviczy: I. m. 1. k. 142, 169, 124, 222. p. NmL. Mf. 13591850, 5556/1850, 3432 1850, Magyar Hírlap 1850. 339. sz. dec. 22. Uo. 1852. július 23. Budapesti Hírlap 1853. júl. 31. 178. sz. 34. NmL. Mf. 5464/1851. — Budapesti Hírlap. 1853. 178. sz. júl. 30., NmL. Mf. 1992/1850, 624/1851, 2038/1852. 35. Berzeviczy: I, m. 1. k. 104. p., 168, 224. p., 2. к. 15. p., Sashegyi: I. m. 36. p., Jankovich Vince: Korrajzok és eszmetöredékek az 1850—1867. évszakokból. Balassagyarmat. 1871. 72—73. p. 36. Berzeviczy: I. m. 1. k. 169—172. p., Magyar Hírlap. 1850. febr. 21. 84. sz., NmL. Mf. 6135/1851, 3249 1852. — Jankovich: I. m. 73. p. 37. Berzeviczy: I. m. 1. k. 169—172. p., NmL. Mf. 4870/1851. — Berzeviczy: I. m. 1. k. 172. p.: „Nógrádban egy zsandárfőhadnagy kijelentette, hogy ő nemcsak az úrbéri telkeseket, hanem a zselléreket is föl fogja menteni a szolgáltatások alól, minek okából ezek egyes helyeken össze is jöttek és gyűlést tartottak." — Jankovich: I. m. 72. p. — NmL. Mf. 5046/1850. — NmL. Mf. 3418/ 1851. Itt olvashatunk a pandúrok felszereléséről is: a két csendbiztopnak és a 12 pandúrnak szükséges 14 pár kardszíj, 14 pár pisztoly, 14 kard, 12 nyereg, 12 dolmány, 12 mellény, 12 kalap, 12 szűknadrág, 12 nyakravaló, 12 szűr, csizma stb. A fizetség 100 pft egy évre, a csendbiztosoknak pedig 400 Ft. — Magyar Hírlap. 1850. 279. sz. okt. 12. 195